Sajtóhírek szerint hiába sikerült a brit miniszterelnöknek újabb engedményeket elérni az EU–brit kapcsolatokat megnehezítő gazdasági témákban, a szigetországban a keményvonalas brexiterek számára továbbra sem lesz elegendő Sunak ajánlata.
Annak ellenére, hogy a britek 2016 nyarán az Európai Unióból való kilépésre szavaztak, majd Boris Johnsonnak és a Konzervatív Pártnak hosszú huzavona után 2020. január 31-jén politikailag, majd az átmeneti időszakot követően 2020. december 31-én gazdaságilag is sikerült elhagyni az uniót, még továbbra sem sikerült minden kérdést elsimítaniuk a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóinak.
A konzervatív brit kormány ugyanis továbbra is változtatni szeretne a kilépés egyik sarokpontján, az Egyesült Királyságot gazdaságilag kvázi kettévágó északír protokollon. Utóbbin most kisebb változásokat sikerült is megtárgyalniuk, de kérdéses, hogy ez a keményvonalas brexiter toryknak és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőinek elfogadható lesz-e.
Azzal, hogy az Egyesült Királyság többsége a kilépésre szavazott, óriási feladat elé állította a politikusokat a La Manche-on innen és túl is. Amellett ugyanis, hogy az Egyesült Királyság elhagyta a közös piacot – és egy gazdasági megállapodást sosem könnyű letárgyalni –, a feleknek komoly problémát jelentett az Egyesült Királysághoz tartozó, az Ír-sziget északi részén található Észak-Írország.
Az 1,9 milliós ország különleges helyzetben van: a vérzivataros huszadik századot, amikor az ír egyesülésért küzdő, magukat írnek valló, katolikus ír nacionalista tradíció, valamint a magukat britnek valló, jövőjüket az Egyesült Királyság részeként elképzelő protestáns unionista tradíció között mindennapos volt az erőszak, 1998-ban sikerült lezárni az ún. nagypénteki egyezménnyel.
A brit és az ír kormányok, valamint az előbb bemutatott két északír tradíció által megkötött egyezmény kimondja, hogy a felek tiszteletben tartják a két tradíció eltérő érdekeit, másrészről pedig megszűntették az Ír Köztársaság és Észak-Írország között húzódó fizikai határvonalat, így a két országba szabadon lehetett közlekednie mind a személyeknek, mind a termékeknek, hiszen mindkét állam az Európai Unió tagja volt.
Azonban az Egyesült Királyság kiválásával ez megszűnt, és valahogy fel kellett oldani az egymással ellentmondásos állapotot, hogy a határok egyszerre maradjanak nyitottak, miközben az EU és az Egyesült Királyság belső piacát fizikai határral és vámokkal védenék.
Erre az elsőre megoldhatatlannak tűnő problémára lett a megoldás az évekig tárgyalt északír protokoll, amelynek lényege, hogy a nyitott határok megmaradása érdekében egy gazdasági határt húztak Észak-Írország és Nagy-Britannia (Anglia, Skócia és Wales) közé, így kialakult az érdekes helyzet, hogy
az Egyesült Királyság részeként Észak-Írország is távozott az Európai Unióból, ám továbbra is az uniós közös piac része maradt.
Annak ellenére, hogy erről az azóta megbukott Boris Johnson vezette kormány állapodott meg az Európai Bizottság tárgyalóival, a brit kormány továbbra sem elégedett a protokollal – David Frost, a britek korábbi főtárgyalója, Johnson egykori brexitügyi minisztere nyíltan el is árulta, hogy Johnsonék a protokollt eleve csak ideiglenesnek tartották, és csak azért mentek bele, hogy sikerüljön végrehajtani a brexitet bármi áron.
Emiatt Johnson után a kérészéletű Liz Truss-kormány is a protokoll drasztikus megváltozását követelte – mindketten hajlandóak lettek volna akár egyoldalúan, nemzetállami szinten felülírni egy nemzetközi szerződést –, míg Sunak ennél visszafogottabb, reálisabb reformot szeretne kiharcolni, mivel tisztában van, hogy az Európai Bizottság és az Ír Köztársaság nem menne bele a protokoll teljes körű átalakításába.
Az EU-nak érdeke, hogy Észak-Írországon keresztül a közös piacát ne árasszák el olyan brit termékek, amelyek nem felelnek meg a különböző uniós előírásoknak, emiatt az egyetlen megoldás, ha azt vámellenőrzésekkel védik, az Ír Köztársaság és az Észak-Írország közötti fizikai határ kialakítása pedig az ott élő katolikusoknak nem elfogadható.
Érthető módon így a protokoll elsősorban az EU gazdasági érdekei mellett a nagypénteki egyezményben meghatározott szabad határokat védi az Ír-szigeten, ami a brit kormánynak nem tetszik:
az északír unionisták ezzel úgy érzik, London egyszerűen lemondott róluk, míg a brit brexiterek számára a protokoll a brit szuverenitáscsökkenésnek a jelképe lett.
Ennek ellenére nem várható drasztikus változás – az Európai Bizottság alelnöke, egyben az uniós főtárgyaló, a szlovák Maros Sefcovic és az ír taoiseach (ez az ír miniszterelnöki pozíció neve), Leo Varadkar is többször jelezte, a protokollról lehet tárgyalni, kisebb finomhangolásokat és változásokat eszközölhetnek rajta, de eltörölni semmiképp sem lehet, mivel az veszélybe sodorná az 1998-as nagypénteki egyezmény betartását.
Sunakék ezt tiszteletben tartva leginkább azt szeretnék, hogy a protokollt oly módon módosítsák, hogy bizonyos termékekre (elsősorban élelmiszer, gyógyszerek, élő állat, vetőmagok, növények stb.) más előírások vonatkozzanak. A legújabb terv szerint a britek bevezetnének egy vörös és egy zöld vonalat, így különböztetve meg azon termékeket és javakat, amelyek végállomása Észak-Írország lenne, és azokat, amelyeket ezután az EU-ba továbbexportálnának.
Előbbit jelölnék zölddel, ami egyszerűbb vámolást és adminisztrációt vonna maga után, ráadásul ebben az esetben az uniós előírásoknak sem kellene teljesen megfelelni, amennyiben garantálnák, hogy az adott termék nem hagyná el Észak-Írországot.
A héten a tárgyalások során például ezekben sikerült megállapodniuk a feleknek, a britek javaslatát az uniós tárgyalók elfogadták, ugyanakkor az ír közszolgálati médiának, az RTÉ-nek Sefcovic kifejtette, hogy továbbra is vannak megoldandó problémák, és sok feladat áll még London és Brüsszel előtt.
Amiben továbbra sincs egyetértés, és mindegyik fél kitart álláspontja mellett, hogy a vitás gazdasági kérdések kapcsán mely bíróság ítélhetne.
Az EU továbbra is kitart amellett, hogy az EU–UK kilépési megállapodás szerint ilyen ügyekben továbbra is az Európai Unió Bíróságának (EUB) van joghatósága, hiszen az uniós közös piacról a luxemburgi székhelyű bíróság ítélkezik, azonban a keményvonalas brexiter toryk azt szeretnék elérni – és arra kényszeríteni a Sunak-kormányt –, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország területén ne legyen joghatósága az EUB-nak.
Így hiába történt előrelépés a tárgyalóasztaloknál, az Egyesült Királyságban már nehéz dolga lesz a gazdasági és szociális válsággal küzdő Sunaknak, hogy ezt az alkut ilyen formában elfogadtassa a párttársaival, annak ellenére, hogy a korábbi konzervatív miniszterelnök, John Mayor is erre szólítja fel őket. Sőt,
jelenlegi állapotában ez a keményvonalas brexiterek számára továbbra sem elégséges engedmény, így kérdéses, hogy a brit parlamentben, a Westminsterben elfogadnák-e azt.
Azonban ennél is nagyobb probléma, ami Észak-Írországban zajlik, hiszen a legnagyobb unionista párt, a DUP 2022. február 7-én azért lépett ki az északír kormányból, majd az áprilisi választások után lehetetlenítették el az északír törvényhozás működését, mert számukra a protokoll, de leginkább az EUB joghatósága elfogadhatatlan. Mivel a nagypénteki egyezmény előírja, hogy a két tradíció legtöbb mandátumot szerzett pártjainak közösen kell kormányozniuk,
így a DUP addig blokkolja Észak-Írország működését, amíg a protokollt az ő ízlésük szerint nem módosítják.
Ráadásul miután a választásokat követően továbbra sem alakult meg az új északír kormány és törvényhozás, új választásokat kell kiírni, aminek a dátumát még továbbra sem tudjuk – a brit kormány addig nem fogja kiírni a választásokat, amíg a DUP meg nem ígéri, hogy vissza nem lép az északír kormányba, amire jelenleg nem mutat hajlandóságot.
Emellett az északír politikai válságon szintén nem segít, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság épp a napokban utasította vissza az unionisták azon indítványait, amik azt szerették volna elérni, hogy a protokollt nyilvánítsák alkotmányellenessé.
Jeffrey Donaldson, a DUP vezetője a döntését úgy kommentálta,
a bíróság világossá tette a tényt, hogy a protokoll megváltoztatta Észak-Írország pozícióját az Egyesült Királyságban.
Továbbá szerinte ez sérti a nagypénteki egyezmény azon pontját, ami kimondja, hogy az ír katolikus tradíció és az unionista protestáns tradíció értékei egyenértékűek. Emiatt ki is jelölte, hogy pártja azért fog dolgozni, hogy „helyreállítsák” Észak-Írország helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Így Sunakék hivatalosan még nem kommentált, de a sajtóba kiszivárgott eredményei vélhetően továbbra sem lesznek elfogadhatóak a legnagyobb unionista északír párt számára. Amíg pedig őket nem sikerül lekenyerezni vagy kompromisszumra kényszeríteni, továbbra sem lesz törvényhozása és kormánya Észak-Írországnak, ami a brit kormány mellett az ott élőket is megkeseríti.
(Borítókép: Rishi Sunak 2022. november 22-én. Fotó: MTI / EPA / Andy Rain)