Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán védelmi minisztérium az orosz veszteségekről szóló napi jelentésében arról írt, hogy a háború kezdete óta összesen 139 770 ellenséges katonát öltek meg – adta hírül a Sky News.

Hozzátették, összesen eddig 3290 harckocsit, 6507 páncélozott harcjárművet és 298 katonai repülőgépet semmisítettek meg. 

Caisa Ollongren holland védelmi miniszter bejelentette, hogy Ukrajna 20 ezer lövedéket kap a német gyártmányú Leopard 2 harckocsikhoz – adta hírül az Unian.

A tisztviselő szerint az ukrán katonák kiképzése mellett lőszerre és pótalkatrészekre is szükségük lesz az ukránoknak. 

Spanyolország nem teljesítette Oroszország kérését, nem foglalta le az ukrán hajókat a Földközi-tengeren – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a spanyol rendfenntartók megakadályozták, hogy Oroszország ukrán hajókat foglaljon le a Földközi-tengeren – közölte az SZBU sajtóközpontja.

Legalább 438 gyermek halálát okozták az ukrajnai harcok, s közel kétszer annyian, 842-en szenvedtek el különféle sebesüléseket – hívta fel a figyelmet az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) németországi ága szerdán, amiről az MTI számolt be.

A jelentés kiemeli: mintegy 3,3 millió gyerek és fiatal szorul sürgős humanitárius segítségre, míg 16 millióan olyan alapvető szükségletekhez nem jutnak hozzá, mint az ivóvíz. Hozzátették: a csatornarendszert érő súlyos károk miatt a közegészségügyi és higiéniai feltételek sincsenek meg.

Georg Graf Waldersee, a németországi UNICEF elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna területén szétszórt, fel nem robbant taposóaknák további súlyos veszélyt jelentenek az ott élő családokra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó volna tárgyalni az Ukrajna ellen indított háború befejezéséről, de a védekezést támogató Nyugatnak így is tárgyalásokra és kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásra kell törekednie – mondta a világ egyik leghíresebb kortárs filozófusa, Jürgen Habermas az MTI szerint.

A német gondolkodó a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt véleménycikket szerdán, amelyben kifejtette: az orosz támadás elleni védekezést fegyverszállításokkal segítő nyugati országok könnyen a szakadék szélén kóborló alvajáró helyzetébe kerülhetnek, hiszen nem határozták meg a támogatás pontos célját, és Kijevre helyezik annak a döntésnek a felelősségét, hogy mikor kell tárgyalást kezdeni a harcok lezárásáról. 

Habermas szerint előfordulhat, hogy a Nyugatnak emiatt előbb-utóbb döntenie kell arról, hogy vagy magára hagyja Ukrajnát, vagy pedig bekapcsolódik a háborúba. Mint írta, a fegyverszállítások céljáról két homályos, egymással is versengő meghatározás alakult ki Nyugaton:

A pontos támogatási cél megjelölésének elmulasztása azonban végzetes hiba, az pedig következetlen és felelőtlen, hogy átengedik Kijevnek a döntést arról, hogy mikor legyen tárgyalás a háború lezárásáról, és mi legyen a tárgyalási alap – vélekedett a filozófus. 

Jürgen Habermas hozzátette: a Nyugat támogatásától is függ, hogy Ukrajna meddig bírja a harcot, és a Nyugat erkölcsi felelősséget is visel az általa biztosított fegyverekkel okozott pusztításért.

Az Ukrajnát támogató nyugati országok azért sem háríthatják az ukrán kormányra a felelősséget a fegyverszállítások révén elhúzódó harcok brutális következményeiért, mert előállhat az a helyzet, amelytől a leginkább tartaniuk kell:

Hozzátette: az egyre modernebb fegyverek szállítása olyan dinamikát indított el, amely „észrevétlenül átlendíthet bennünket egy harmadik világháború küszöbén”.

Habermas szerint mindez azt mutatja, hogy a Nyugatnak magához kell ragadnia a kezdeményezést.

Ugyanakkor egyelőre semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lehet tárgyalni, ráadásul a kelet-ukrajnai területfoglalásokkal Kijev számára elfogadhatatlan helyzetet teremtett. Ez azonban „talán válasz a nyugati szövetségesek azon hibájára, hogy Oroszországot kezdettől szándékosan homályban hagyta a katonai támogatás célját illetően”, hiszen a kétértelműség nyitva hagyta azt az értelmezési lehetőséget, hogy a Nyugat valódi célja a Kreml számára elfogadhatatlan regime change, vagyis az oroszországi rendszerváltás – írta Jürgen Habermas.

A filozófus azzal zárja írását: a háború az emberveszteség mellett napról napra több anyagi erőforrást is felemészt, amit nem lehet a végtelenségig pótolni. Ez a tény önmagában is azt jelzi, hogy a Nyugatnak erősen törekednie kell a tárgyalások megindítására.

Boris Pistorius védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a német gyártmányú Gepard rendszerek lőszerkészlete nyárig bőven kitart – adta hírül a The Guardian.

A miniszter nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy Németország szerződést kötött a Rheinmetall céggel a Kijevnek szállított Gepard légvédelmi ágyúkhoz szükséges lőszerek gyártásának újraindításáról. 

Németország ugyanis hónapok óta próbált új lőszert találni a Gepard légvédelmi ágyúkhoz, amelyeket saját hadserege 2010 óta nem használ.

Öt ország adományainak köszönhetően összeállt az első zászlóalj az Ukrajnának szánt Leopard harckocsikból – jelentette be Lengyelország védelmi minisztere.

Mariusz Blaszczak szerint Lengyelország mellett a Norvégia, Kanada, Spanyolország, valamint Finnország által adott harckocsikból állítják fel az első zászlóaljat, amely tavasszal már meg is érkezhet Ukrajnába.

Korábban írtunk arról is, hogy a Leopardokból összesen két, az amerikai Abramsekből pedig egy harckocsizászlóalj állhat össze. Azóta viszont kiderült, hogy a németektől az először bejelentettnél is több Leopard érkezhet Ukrajnába, vagyis lehet, hogy idővel újabb harckocsizászlóaljat fognak szervezni.

Az Unian ukrán hírügynökség szerint Mikola Malomuzs, az ukrán hírszerzés korábbi vezetője arról beszélt: Ukrajnának több olyan elnöke is volt, aki korábban a szovjet állambiztonságnál, a KGB-nél dolgozott ügynökként.

Malomuzzsal Dmitrij Gordon újságíró készített interjút, és azt a kérdést is feltette:

Erre a hírszerzés volt vezetője azt mondta: „Ismét csak megerősíteni tudom, hogy a klasszikus értelemben véve a válasz: nem.” Hozzátette azonban hogy

Néhányan közülük korábban ügynökök voltak [a KGB-nél – a szerk.].

Mikola Malomuzs végül azt is leszögezte, hogy az Ukrajnában dolgozó orosz ügynökök többségét likvidálták, ezért a most hivatalban lévő politikusokat már nem tudja befolyásolni Oroszország. 

Az Unian emlékeztetett arra is, hogy az ukrán titkosszolgálat adatai szerint a háború kezdete óta több mint 600 orosz kémet és ügynököt lepleztek le, akik felderítő- és diverzáns akciókban vettek részt.

A Bloomberg készített riportot arról, hogy Ukrajna legfontosabb pénzügyi tisztviselői miként próbálják a bunkerekből irányítani országuk gazdaságát. 

Mint írták: a világ pénzügyi vezetőinek az utóbbi egy évben szinte mindenhol nehéz dolguk volt, de talán senki sem szembesült akkora kihívással, mint azok az ukrán vezetők, akik a menedékhelyekről próbálják menteni a menthetőt.

Egyértelművé vált, hogy valami szörnyű dolog történik, és az is, hogy életem kihívása lesz az, hogy Ukrajna pénzügyi rendszerét életben tartsuk

~ így emlékezett vissza az orosz invázió 2022. február 24-i kezdetére Szerhij Nikolajcsuk, az ukrán központi bank vezetőhelyettese. Mint mondta, valamelyest már fel voltak készülve egy vészforgatókönyvre, de a gyakorlatban ennek ellenére meglepetésként érte őket, hogy aznap megindult a támadás.

A Bloomberg szerint az ukrán pénzügyi vezetők azóta is az óvóhelyen hozzák meg a legfontosabb pénzügyi döntéseket, és próbálnak meg újabb és újabb külföldi kölcsönhöz jutni. A háború első óráiban rögtön összeültek, és meghozták a legfontosabb pénzügyi döntéseket. Többek között korlátozták az ukrajnai bankokból kivehető pénz mennyiségét, és befagyasztották a hrivnya hivatalos árfolyamát.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter úgy gondolja, hogy Ukrajnának jó esélyei vannak arra, hogy átvegye a kezdeményezést a harctéren – adta hírül a The Guardian.

„Szerintem az ukránoknak nagyon jó esélyük lesz arra, hogy megalapozzák a kezdeményezést, és úgy vélem, képesek lesznek arra, hogy ezt a kezdeményezést kihasználják” – mondta Austin a Reuters jelentése szerint a NATO védelmi minisztereivel tartott brüsszeli találkozó után.

Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Finnország és Svédország mielőbbi közös NATO-csatlakozását – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón, amelyről a Sky News számolt be.

A két ország egyszerre akar csatlakozni a szövetséghez, azonban ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök gátolja, mert szerinte Svédország a Kurdisztáni Munkáspárt tagjait rejtegeti, akiket Ankara terroristának tekint.

„Az Észak-atlanti Szerződés (NATO) álláspontja Ukrajna jövőbeni tagságával kapcsolatban változatlan, de először Ukrajnának meg kell nyernie a háborút Oroszországgal szemben” – adta hírül az Unian Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentését.

„Már sokszor elmondtuk, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de a hangsúly most azon van, hogy Ukrajna megnyerje a háborút” – tette hozzá.

Ukrajna több mint 200 millió font (kb. 85,4 milliárd forint) értékű támogatási csomagot kap egy nemzetközi alapból – közölte a brit védelmi minisztérium nyomán a Sky News.

Az Egyesült Királyság és más európai országok lőszert és tartalék harckocsialkatrészeket fognak Kijevnek biztosítani, ami „jelentős lökést” ad Ukrajna harci képességének.

Az alaphoz több ország is hozzájárult, köztük Hollandia, Svédország, Dánia, Izland és Litvánia. Ben Wallace védelmi miniszter ma azt mondta: „Ez a felszerelési csomag jelentős képességnövekedést fog jelenteni Ukrajna fegyveres erői számára, és támogatni fogja az országuk megvédésére való képességüket.”

Az amerikai hadsereg azt tervezi, hogy az Ománi-öbölben lefoglalt fegyvereket Ukrajnába juttatja. A The Wall Street Journal értesülései szerint a puskák, lőszerek, páncéltörő rakéták nagy erősítést jelentenének az ukrán fegyveres erőknek az Oroszország elleni háborúban.

Az amerikai haditengerészet az utóbbi időben rengeteg fegyvert foglalt le az Ománi-öbölben megjelenő csempészhajókon. Ezeket a fegyvereket Irán rendre szövetségeseinek, a jemeni síita huszi lázadóknak akarja szállítani.

Az amerikai hadsereg szerint nincs jogi akadálya az ukrajnai fegyverszállításnak, Joe Biden amerikai elnök és a kongresszus jogilag könnyedén zöld utat biztosíthat az ügyletnek, precedens is van rá, amikor ugyancsak iráni fegyverszállítmányokat foglaltak le az amerikaiak.

Oroszország nehézfelszerelést és mozgósított csapatokat küld Luhanszkba, de nem sikerül kiszorítani az ukrán erőket a területről – közölte a város kormányzója. Szerhij Hajdaj regionális kormányzó szerint Ukrajna védelme ellenáll az orosz támadásnak.

Az orosz védelmi minisztérium ma reggel azt közölte, hogy csapatai áttörték az ukrán védelmet a régió egy részén, de nem volt világos, hogy melyik területre gondolnak. Azt mondták, hogy az ukrán erők kivonultak a keleti front két megerősített vonaláról – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij hivatala nem utalt arra, hogy Ukrajna visszavonult volna, de azt mondta, hogy „a helyzet a térségben továbbra is nehéz”.

Volodimir Klicsko korábbi nehézsúlyú profi világbajnok ökölvívó az olimpiai eszme elárulásával vádolta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) és annak német elnökét, Thomas Bachot.

Bachnak vigyáznia kell, hogy a döntésével ne váljon Putyin kegyetlen háborújának a cinkosává

– fogalmazott Klicsko. Hozzátette: a német sportdiplomata nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandaként használja az olimpián szereplő orosz sportolókat. „Bachnak nem szabad elbújnia a fehér zászló mögé – most színeket kell mutatnia a szabad világért és az emberek szabadságáért” – szólított fel Klicsko.

A NOB vizsgálja annak a lehetőségét, hogy visszaengedi az orosz és fehérorosz sportolókat a nemzetközi versenyekre, feltéve, hogy nem sértik meg az Olimpiai Chartát és nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút.

Klicsko ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a sportolók az országukat és annak politikáját is képviselik, néhányan közülük háborúpártiak. „Ez őrület. Ma az oroszok a civilek elleni bűncselekmények olimpiai bajnokai” – fogalmazott.

A 46 éves Klicsko egyúttal aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ha az oroszok és fehéroroszok ott lehetnek a jövő évi, párizsi ötkarikás játékokon, akkor Ukrajna bojkottálhatja az eseményt. Testvére, Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere hétfőn kijelentette: az orosz sportolóknak nyilvánosan állást kell foglalniuk az ukrajnai háború ellen, ha azt akarják, hogy részt vehessenek a 2024-es, párizsi olimpián.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette az Oroszországban betiltott ukrán nacionalista Azov ezred egyik tagját, aki menekültnek álcázva érkezett az Orosz Föderáció területére – számolt be a TASZSZ.

Az FSZB megállította egy ukrán állampolgár illegális tevékenységét, aki az Oroszországban betiltott terrorszervezet, az Azov ukrán nacionalista ezred tagja. Menekültnek álcázva érkezett Oroszországba

– közölte a szervezet.

Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve 205.5. cikkének 2. része (Részvétel terrorista szervezet tevékenységében) alapján büntetőeljárás indult ellene.

Ben Wallace brit védelmi miniszter Brüsszelben tartózkodik egy mai NATO-találkozón, ahol arról tárgyalnak, hogy a katonai szövetség hogyan segíthetne Ukrajnának.

Először is Moszkva támadó stratégiájáról beszél, mondván, hogy Oroszország nem volt képes egyetlen olyan erőt sem felvonultatni, amely „átütné” Ukrajna védelmét. Inkább „csak egy előrenyomulásra irányuló erőfeszítést láttunk”.

Ezt a BBC Radio 4 Today című műsorában mondta: „Ez az orosz hadsereg számára hatalmas árat jelentett. Becsléseink szerint az orosz hadsereg 97 százaléka, szinte az egész orosz hadsereg Ukrajnában van”.

Az ukrán küldöttség távol marad az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésétől Bécsben, február 23-án és 24-én, ha azon orosz képviselők is részt vesznek – idézte szerdán az APA osztrák hírügynökség Mikita Poturajevnek, a közgyűlésben működő ukrán küldöttség vezetőjének a közgyűlés elnökéhez, Margareta Cederfelthez intézett levelét.

Tudomásunkra jutott, hogy az osztrák hatóságok készek vízumot adni az orosz delegáció tagjai számára, ami által az Oroszországi Föderáció parlamenti képviselői részt vesznek a találkozón. Az egyetlen járható megoldás a közgyűlés integritásának megőrzésére, amely megvédi az EBESZ elveit és kötelezettségvállalásait, a közgyűlés téli ülésének elhalasztása

– írta levelében az ukrán tisztségviselő. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Oroszországból érkezik egy delegáció, Kijev képviselőinek részvétele a közgyűlés munkájában lehetetlenné válik.

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének 22. téli ülését február 23-án és 24-én tartják Bécsben. Az MTI beszámolója szerint a főtéma az ukrajnai konfliktus.

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése 2022. november 24. és 26. között Varsóban tartotta őszi ülését. A közgyűlés állandó bizottsága akkor nem hozott határozatot az Oroszországi Föderáció tagságának megszüntetéséről. Litvánia és Észtország képviselői csatlakoztak az ukrán delegáció tiltakozásához ebben a kérdésben. Az orosz delegáció nem tudott teljes mértékben részt venni az őszi ülésen, mivel Varsó megtagadta a beutazási vízumot.

Az osztrák külügyminisztérium korábban kifejtette, hogy az ország a nemzetközi jog értelmében köteles vízumot kiadni az EBESZ rendezvényein részt vevőknek. Az orosz delegáció tagjai számára kiadott vízumok azonban csak osztrák területen és csak a téli ülés idejére érvényesek.