Ez a poszt a következő Percről percre része:
Nyolc országot is támadással fenyegettek meg az oroszok
-
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes, és a NATO érdekét szolgálja – ezt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára jelentette ki szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián. A világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte:
meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként.
A NATO-főtitkár úgy véli, egyesek aggódnak, hogy Ukrajna támogatása a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy
Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné Stoltenberg szerint, hogy az autoriter vezetők erőszakkal elérhetik céljukat. Ez pedig az egész világot veszélyesebbé tenné, a NATO-t pedig sérülékennyé. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak morálisan helyes, hanem a NATO érdekét is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg, amelyet az MTI összegzett.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos, megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
-
Rishi Sunak brit miniszterelnök sürgette a világ vezetőit, hogy már most küldjék a legmodernebb fegyvereket Ukrajnának, hogy hosszú távon biztosítsák annak jövőjét − írta meg a BBC.
Sunak a müncheni biztonsági konferencián elmondta, hogy a szövetségeseknek „fejlett, NATO-szabványnak megfelelő képességeket” kell biztosítaniuk az országnak. Szerinte most van itt az ideje, hogy „megduplázzuk” a katonai támogatást.
-
Az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka a Zeitnek adott interjújában arról beszélt, hogy a háború, így vagy úgy, minden ukránt megvisel, természetesen őt is. Az ukrán first lady bevallotta, hogy régóta jár pszichológushoz, nemrég pedig az orvosok látássérülést állapítottak meg nála.
Ez az állandó nyomás hazánkban mindenkit lelkileg és testileg is megbetegít. Igen, én is kezelés alatt állok, pszichológiai segítséget kapok. Nem hiszem, hogy titkolnom kellene. Nemrég elmentem egy szemorvoshoz, aki rossz látást állapított meg nálam. Negyvenöt éves vagyok, és soha nem volt problémám a szememmel
– mondta Olena Zelenszka.
A látásproblémák szerinte abból fakadnak, hogy folyamatosan a telefonját nézi, és figyeli a híreket. Hozzátette: az ukrán emberek jelentős többsége majdnem egy éve sötét pincékben kénytelen élni, és folyamatosak az áramszünetek is az országban. Meglátása szerint mindezek negatív hatással vannak az emberek egészségére.
-
Hollandia bezárja a szentpétervári konzulátusát, valamint korlátozza az orosz diplomaták számát az ország hágai nagykövetségén – jelentette be a holland kormány az MTI híradása szerint.
A holland külügyminiszter szerint Oroszország hírszerző ügynököket küld Hollandiába, miközben nem állítanak ki vízumot a szentpétervári nagykövetségen dolgozni vágyó holland diplomatáknak.
A holland kormány döntése értelmében bizonyos számú orosz diplomatának két héten belül el kell hagynia az országot. Az új rendelet szerint be az amszterdami orosz kereskedelmi képviselet is zárva lesz majd.
-
Kína titokban szállít drónokat Oroszországnak, amihez közvetítő cégeket vesz igénybe – számol be róla az Unian.
A cikk szerint DJI UAV-k átadásáról van szó, amelyeket az ukránok is használnak. A Wall Street Journal újságírói kiderítették, hogy az oroszok saját forgalmazóktól kapják a drónokat.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának aggodalomra adhat okot az orosz–kínai együttműködés. A Pentagon szerint Kína a drónok által olyan hírekhez juthat hozzá, amelyeket nem Pekingnek szánnak.
-
A kelet-ukrajnai Harkivi területen, ahol az orosz erők több hete folytatnak offenzívát, Kupjanszk felé nyomulva visszafoglalták az ukrán hadseregtől Hrianykivka falut – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az oroszbarát Donyecki Népköztársaság parlamenti képviselője, Andrej Bajevszkij a Szoboljov Live televízióban szombaton kijelentette, hogy a Bahmutban lévő ukrán hadseregcsoport helyzete „válságoshoz közeli”, mert csak egyetlen ellátási útvonaluk maradt.
A donyecki szakadár terület vezetője, Denyisz Pusilin pedig egy Rosztov-na-Donuban tartott szemináriumon újságírók előtt kijelentette, hogy az orosz erők a Vuhledar északi részén lévő nyaralóövezetet ellenőrzik, de magában a városban nem folynak harcok.
Jevgenyij Balickij, a dél-ukrajnai Zaporizzsjai terület orosz kézen lévő részének kormányzója szintén újságíróknak azt mondta, hogy a régió területének mintegy 62 százaléka van orosz kézen – számolt be az MTI.
-
Ukrajna a jövőben is fenntartja a világ élelmiszer-ellátási biztonságát az exportált gabonával – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Telegram-oldalán.
Az ukrán elnök szerint minden, gabonákkal teli hajó átlagban 90 ezer embernek jelent megfelelő mennyiségű élelmet, erről a Sky News számolt be.
-
Kijev ukrán városok elleni orosz rakétatámadásról számolt be szombaton, több helyen áramkimaradás volt − közölte az MTI.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton Kijevben közölte, hogy a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt lévő területekről lőtték ki repülőgépek.
A károk megelőzése érdekében Kijevben és a környező térségben, valamint Dnyipróban és Odesszában leállították az áramszolgáltatást − közölta a DTEK áramszolgáltató.
A nyugat-ukrajnai Hmelnickijben legalább két rakéta csapódott be. A dél-ukrajnai Mikolajivi területen két rakétát észleltek − írta Telegram-csatornáján Vitalij Kim, a régió kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz erők két Kalibr robotrepülőgépet lőttek ki a Fekete-tengeren állomásozó hadiflotta hajóiról.
-
Az IMF hetekre van attól, hogy véglegesítse az Ukrajnának nyújtandó teljes körű támogatási programot – mondta Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója szombaton.
A nyilatkozatot az után tette a tisztviselő, hogy az IMF pénteken közölte: szakmai szinteken már megállapodott az ukrán hatóságokkal, ez pedig megnyitotta az utat a teljes hitelprogramról szóló tárgyalások előtt. Továbbá az IMF támogatná Kijevet az Európai Unióhoz való csatlakozásban.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
-
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a nyugati országok támogatásával Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, már csak azért is, mert az orosz győzelem felbátoríthatná Moszkvát akár arra, hogy más országokat is megtámadjon.
Pistorius a Münchenben rendezett biztonsági konferencián azt mondta: biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Németország és szövetségesei addig segítik Kijevet, ameddig kell – közölte a The Guardian.
Egyértelművé tettem az elnöknek is: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. Oroszország brutális agresszor, hódító háborút vív Ukrajna ellen, és ki tudja, mit tervez még Putyin. Lehet, hogy ez még csak a kezdet
– fogalmazott a német védelmi miniszter.
-
Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint lehetséges, hogy a háború Oroszország összeomlásához fog vezetni − írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak és Ukrajnának el kell kerülnie az orosz vereség nemkívánatos forgatókönyveit.
Petr Pavel nem értett egyet Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentésével, miszerint nincs alternatíva a Krím visszaszolgáltatására és Oroszország nemzetközi megbüntetésére. Erre a cseh köztársasági elnök megjegyezte, hogy a Nyugatnak tartózkodnia kellene attól, hogy ezt vagy azt a forgatókönyvet támogassa.
„Óvatosnak kell lennünk azzal, hogy Ukrajnát egy bizonyos eredmény felé tereljük. Talán egy bizonyos ponton Ukrajna megváltoztatja elképzeléseit” – tette hozzá.
Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Oroszországra vonatkozó kemény forgatókönyvek Oroszország összeomlásához vezethetnek.
Lehet, hogy ez Oroszország összeomlásához fog vezetni... Ha Oroszország összeomlik, még több problémánk lehet, nem lesz kivel tárgyalni a leszerelésről
− hangsúlyozta.
-
Sztyepan Barna, az ukrán fegyveres erők egyik katonája azt mondta, hogy jelenleg keleti irányba mozgolódik az orosz haderő.
Az Orosz Föderáció hadseregének erőfeszítései a Limanszk irányába való támadó műveletek végrehajtására összpontosulnak. Körülbelül 100 ezer orosz katonáról van szó. Ugledar felé is előre akar törni egy csoport. Az ellenség harckocsikat vet be, hogy képes legyen az áttörésre
– nyilatkozta a katona.
Az Unian által idézett interjúban Sztyepan Barna hozzátette: most kemény harcok folynak, de nincs komoly változás az arcvonal mozgásában. Elmondása szerint mindkét fél igyekszik javítani katonai-taktikai pozícióján és rendezni a sorokat a logisztikában.
-
Berlinben tartották Sean Penn Volodimir Zelenszkijről készült Superpower című dokumentumfilmjének premierjét. A péntek esti vetítés után a színész-rendező elmondta, a Nyugat nem engedheti meg magának, hogy Kijev elveszítse a háborút.
Ha elképzeljük, mi van, ha Oroszország nyer, mindannyian b*szhatjuk. Egyszerűen halálosan megszívjuk. Amerikaiakként már most szégyellhetjük magunkat, hogy nem segítettük gyorsabban a fegyverszállításokkal Ukrajnát
– fogalmazott a kétszeres Oscar-díjas amerikai színész a hvg.hu szerint.
-
Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette, hogy minél előbb véget kell vetni az Ukrajnában zajló háborúnak. Hozzátette: Kína kész arra, hogy saját békejavaslatot terjesszen elő.
A kínai miniszter a Münchenben tartott biztonsági konferencián szólalt fel. Vang Ji azt mondta, Kína egy olyan dokumentum előkészítésén dolgozik, ami egyértelműsíti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, valamint az is szerepel majd a javaslatban, hogy Kína elutasítja a nukleáris háborút és a hidegháborút – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kína nem izzítja a tüzet. A béke és a párbeszéd oldalán állunk
– emelte ki a kínai külügyminiszter.
Vang Ji arról is beszélt, hogy a háború nem dúlhat tovább, többször elismételte, hogy Peking a békéért tesz lépéseket. Szerinte most nyugalomra és alaposan megfontolt döntésekre van szükség. „Azon kell közösen gondolkodnunk, hogy milyen erőfeszítéseket tehetünk a háború megállítására” – fogalmazott Vang Ji.
-
Az Egyesült Államokat aggasztja a Kína és Oroszország közötti kapcsolatok javulása, ami az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása után tapasztalható – ezt Kamala Harris amerikai alelnök jelentette be szombaton az 59. müncheni biztonsági konferencián.
Aggódunk amiatt, hogy Peking javítja kapcsolatait Moszkvával
– mondta az alelnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint, majd hozzátette: „azt is látjuk, hogy vannak olyan országok, amelyek Oroszországot fegyverekkel látják el, például Észak-Korea és Irán”.
December végén az amerikai külügyminisztérium kijelentette, Washington szorosan figyelemmel kíséri Peking lépéseit a Moszkvának nyújtott katonai segítségnyújtás és a szankciók megkerülésének szisztematikus támogatása tekintetében. Amerikai tisztviselők korábban megjegyezték: már figyelmeztették a kínai hatóságokat, hogy készek cselekedni, ha Peking ilyen lépéseket tenne.
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavai arról tanúskodnak, hogy a szövetség nem tart annyira egy harmadik világháborútól, mint Oroszország győzelmétől az ukrán konfliktusban − mondta szombaton az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev.
Stoltenberg szerint Oroszország győzelmének kockázata sokkal nagyobb, mint az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának kockázata. Lefordítom érthető oroszra: egy harmadik világháború kockázata lényegesen kisebb, mint hazánk győzelmének kockázata
− írta Medvegyev a Telegram-csatornáján a TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint.
Szörnyszülöttek. Gyűlölnek és rettegnek
− közölte az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese.
-
Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró a Consortium News portálnak adott interjújában úgy fogalmazott: kész öngyilkossággal ér fel az, ha az amerikai adminisztráció abban reménykedik, hogy Ukrajna győzhet az Oroszország elleni háborúban. Hozzátette: Ukrajnában hatalmas a korrupció.
A békét kellett volna szorgalmaznunk, megállapodást kellett volna kötnünk
– mondta Hersh, aki korábban azt is állította, hogy az amerikai haditengerészet búvárai tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt.
Állítása szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden hozta meg. Hersh továbbá arról is írt: a fő kérdés nem az volt, hogy végrehajtsák-e a műveletet, hanem hogy hogyan lehet úgy kivitelezni, hogy ne maradjon nyoma.
Egyszerűen butaság, hogy nem biztosítjuk azonnal az orosz kormányt arról, hogy nem vagyunk érdekeltek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. A NATO egyébként sem akarta felvenni a tagok közé Ukrajnát a korrupció miatt. Rengeteg nagy hibát követett el a Nyugat. Számomra hihetetlen, mennyire buták egyes vezetők, akik ragaszkodnak ehhez a háborúhoz
– idézi az újságírót a TASZSZ hírügynökség.
-
Az orosz hadsereg leállította a Wagner félkatonai csoport fegyver- és lőszerellátását a vezetőjével fennálló feszültségek miatt – közölte a Sky News a csoporthoz közel álló forrásokra hivatkozva.
Egy zsoldos holttestekkel körülvéve azt mondta, hogy a csoport naponta „több száz bajtársát” veszíti el a Wagnerhez tartozónak vélt Gray Zone Telegram-fiókjára feltöltött videóban. A Wagner-csoport mintegy 50 ezer zsoldost küldött harcolni Oroszország nevében Ukrajnába Jevgenyij Prigozsin vezetésével.
Az Institute for the Study of War elemzése szerint Prigozsin azzal vált befolyásos figurává a háborúpárti ultranacionalista közösségben, hogy burkolt és nyílt kritikát fogalmazott meg a hagyományos orosz berendezkedéssel szemben, és a Wagner-csoportot olyan elit erőként népszerűsítette, amely képes olyan taktikai előnyöket biztosítani, amelyeket a hagyományos orosz hadsereg nem tudott.
-
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 20 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki az Ukrán Futsalszövetségre szurkolóinak viselkedése miatt.
A bírságot bő egy évvel az után szabta ki az UEFA, hogy az ukrán drukkerek „provokatív, sértő és tiltott éneklést” folytattak válogatottjuknak Oroszországgal vívott elődöntős mérkőzésén a hollandiai Európa-bajnokságon – írta beszámolójában az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál.
Az amszterdami Eb-meccset, amelyet tavaly február 4-én, húsz nappal az ukrajnai háború kirobbanása előtt játszottak, az orosz válogatott nyerte 3–2-re. A szakág orosz szövetségének elnöke, Emil Alijev üdvözölte az UEFA döntését, ugyanakkor a TASZSZ-nak nyilatkozva kiemelte: az ukrán játékosok magatartásáért további büntetésnek kell következnie.
„Leplezetlen agresszióról volt szó, számunkra nem világos, hogy miért tartott több mint egy évig ennek orvoslása. Elégedettek vagyunk a döntés tényével, ugyanakkor megkésettnek és hiányosnak tartjuk” – mondta Alijev.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G7-csoport országainak minisztereivel folytatott egyeztetések után az újabb fegyverszállítások lehetőségeiről beszélt. Az ukrán tárcavezető a nyugati fegyverszállítás felgyorsítását és újabb, Oroszország elleni szankciók bevezetését követelte.
Kuleba a Twitteren megjegyezte, hogy a megbeszélést Hajasi Josimasza japán külügyminiszter kezdeményezte.
A tárgyaláson mindenre összpontosítottunk, ami Ukrajna idei győzelméhez szükséges a fronton. Remélhetőleg gyors, hatékony fegyverszállításokra számíthatunk, és talán újabb szankciókat is elrendelnek. Oroszország felé jeleznünk kell, hogy mi nem fogunk elfáradni, fellépünk az agresszió ellen
– írta az ukrán külügyminiszter.
-
„Oroszország emberiség elleni bűnöket” követett el – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Megállapította, hogy a Kreml széles körű és szisztematikus támadást hajtott végre Ukrajna polgári lakossága ellen – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok közel 40 millió eurót tervez a háborús bűnök igazságszolgáltatása és elszámoltatása érdekében.
A megjegyzést Kamala Harris alelnök Münchenben egy biztonsági konferencián a világ vezetőihez intézett beszédében tette, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, és hogy az idő „nem Putyin oldalán áll”.
-
A „Haza védelmezője” posztumusz kitüntetésben részesítették a 45 éves Magyar Róbertet – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az ungvári katona 2016 és 2019 között már Kelet-Ukrajnában is harcolt, a 2022-es invázió kezdetekor pedig a háború első napjaiban besorozták. Gránátvető-kezelőként szolgált a donyecki régióban, és ott halt meg május 9-én.
A posztumusz kitüntetést Volodimir Zelenszkij államfő megbízásából Viktor Mikita kárpátaljai katonai kormányzó adta át. Mint mondta, kárpátaljaiak százai áldozták életüket Ukrajna szabadságáért.
„Ez a legnagyobb megtiszteltetés, egyben a legnehezebb küldetés a számomra. Nincsenek szavak, amelyek enyhíthetnék a rokonok fájdalmát. Kárpátaljaiak százai haltak meg a függetlenségünkért vívott háborúban. Emlékükre és hősiességükre méltónak kell lennünk. Örökké emlékezni fogunk rájuk” – fogalmazott Viktor Mikita.
-
A brit védelmi miniszter szerint a Nyugat nem volt felkészülve az ukrajnai háborúra. Ben Wallace úgy gondolja, hadseregük állapota, készletei és a fegyverrendszerek bevetési képessége „hiányosnak bizonyult” az egész szövetségben.
Észrevételei akkor hangzottak el, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte a világ vezetőivel, hogy a blokk felgyorsítja és növeli a lőszergyártást. Az ukrajnai szükségletet a Covid-vakcinák előállításához és terjesztéséhez szükséges termelés nagyságrendjéhez hasonlította – jelentette a Sky News.
Gondolhatunk például olyan előrehaladott beszerzési megállapodásokra, amelyek lehetőséget adnak a védelmi iparnak, hogy már most beruházzon a gyártósorokba, hogy gyorsabb legyen, és növelje a szállítható mennyiséget a jövőben
– mondta az Európai Bizottság elnöke szombat reggel a müncheni biztonsági konferencián. Szerinte Ukrajnának hatalmas szüksége van szabványosított lőszerre és 155 méteres tüzérségi lövedékekre.
-
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes, és a NATO érdekét szolgálja – ezt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára jelentette ki szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián. A világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte:
meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként.
A NATO-főtitkár úgy véli, egyesek aggódnak, hogy Ukrajna támogatása a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy
Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné Stoltenberg szerint, hogy az autoriter vezetők erőszakkal elérhetik céljukat. Ez pedig az egész világot veszélyesebbé tenné, a NATO-t pedig sérülékennyé. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak morálisan helyes, hanem a NATO érdekét is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg, amelyet az MTI összegzett.
-
Körülbelül 100 ember részvételével az EU és a NATO ellen irányuló békemenetet tartottak a Felvidéken, Dunaszerdahely belvárosában – számolt be a Parameter.sk. A megmozdulásról videó is készült.
A demonstráción magyarok és szlovákok egyaránt részt vettek.
Ma már tisztán láthatjuk, hogyan akarnak a politikusok belerángatni a háborúba. Ki akarják robbantani a harmadik világháborút, tudjuk és tapasztaljuk, hogyan akarják elhallgatni az igazságot
– mondták a szervezők a Paraméter szerint.
A portál szerint február eleje óta szerveznek hasonló eseményeket a Felvidéken, a jövő héten például Révkomáromban, Párkányban és Érsekújvárott is lesz egy-egy megmozdulás. Az utolsó akció március 3-án lesz Pozsonyban, ahol az amerikai nagykövetség előtt tiltakoznak majd a „nyugati agresszió” ellen.
-
Az orosz köztévé műsorában, a Szolovjov Live-ban támadással fenyegették meg azokat az országokat, amelyek Leopard harckocsikat szállítanak Ukrajnának.
Vlagyimir Szolovjov műsorvezető azt mondta, hogy abban a nyolc országban legitim katonai célpontok vannak, amelyekre bármikor lecsaphatnak.
Tehát nincs miért aggodalmaskodni, le kell csapnunk
– mondta a műsorvezető. A nyolc országot szó szerint nem nevesítette, de vélhetően azokra gondolhatott, amelyeket a Pentagon is felsorolt a minap a Leopard-szállításokkal összefüggésben: Németország, Lengyelország, Kanada, Portugália, Spanyolország, Norvégia, Dánia, Hollandia.
Ezután a műsor másik vendége is arról beszélt, hogy eszkalálni kell a konfliktust, és be kell vetni a nehézfegyvereket az Ukrajnát támogató országok ellen, ha nem akarják azt, hogy elhúzódjon a háború. Mint mondta, szerinte „a németek, lengyelek, szlovákok és a többiek” csak akkor értik meg, hogy mire vállalkoztak Ukrajna támogatásával, ha a saját bőrükön tapasztalják meg a következményeket.
Ugyanebben a műsorban már számos alkalommal fenyegették meg az Ukrajnát segítő európai országokat.
-
Szombat reggel két orosz rakéta is elrepült a zaporizzsjai atomerőmű felett – közölte az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom.
Azt írták, hogy az egyik rakéta helyi idő szerint reggel 8.25-kor, a másik pedig 8.27-kor repült el a nukleáris erőmű közelében, miközben a mikolajivi régió felé haladtak.
Ismét nagyon nagy volt a veszélye, hogy eltalálják a reaktort, és nukleáris katasztrófát idéznek elő
– írta az Enerhoatom.
A vállalat „nukleáris terrorizmus” elkövetésével vádolta meg Oroszországot, és arra kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (IAEA), hogy lépjenek fel az oroszok ellen. Az Enerhoatom azt követelte, hogy távolítsák el az orosz csapatokat az erőmű térségéből, továbbá hozzanak létre egy demilitarizált zónát, és rendeljenek el repülési tilalmat az ukrán nukleáris objektumok körül.
Az ukrán vállalat korábban is beszámolt már az atomerőműveket is veszélyeztető orosz rakétakilövésekről.
-
Lengyelország felkérte az Egyesült Államokat, hogy vezesse az Ukrajnának adományozott repülőgépek koalícióját.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország MiG vadászrepülőgépeket küld, azzal a feltétellel, hogy azok részét képezik egy szélesebb körű, Amerika által vezetett, más nemzetektől érkező repülőgép-szállításnak – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok fontos szerepet játszott a patthelyzet feloldásában, amikor Washington, majd Berlin beleegyezett, hogy Challenger és Leopard 2 harckocsikat küld a frontvonalra.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter ma találkozott a német Rheinmetall védelmi gyártóval, hogy a jövőbeni harckocsi- és páncélozottjármű-szállításokról tárgyaljanak.
-
Oroszország az újonnan megalakult chisinaui kormány ellenére változatlanul viszonyul Moldovához, és nyitott marad a konstruktív párbeszéd kialakítására – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szombaton.
Oroszország már a hét elején visszautasította Maia Sandu moldovai államfő azon állítását, mely szerint Moszkva Moldova destabilizálására törekedne.
A chisinaui parlament a héten bizalmat szavazott az újonnan megalakult Nyugat-barát kormánynak, Dorin Recean miniszterelnök pedig egyértelműen leszögezte, hogy országát a gazdasági helyreállítás és az európai integráció felé vezető úton kívánja kormányozni.
Sandu elnök hétfői televíziós beszédében arra figyelmeztette országa lakosságát, hogy Oroszország újabb kísérleteket tesz Moldova destabilizálására. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti felszólalásában elutasította a Moszkvát ért vádakat, szerinte a moldovai vezetés oroszellenes retorikájának célja, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai kudarcokról.
-
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a Kreml számára „egyre nehezebbé válik” az orosz lakosságot elszigetelni az ukrajnai háborútól.
Vlagyimir Putyinnak lehet, hogy keddi beszédében a katonák és családjaik szociális támogatásával kell foglalkoznia
– közölte a védelmi minisztérium.
Ez a kérdés valószínűleg még fontosabbá válik, ha bármilyen további mozgósításra kerül sor – tette közzé a MoD a Twitteren.