Az orosz elnök kedd délelőtt mondott beszédet, amelyben elsősorban az ukrajnai „különleges hadművelet” került szóba. Vlagyimir Putyin közel két órán át beszélt, összefoglaltuk, hogy miről.
Vlagyimir Putyin az alábbiakról beszélt:
A beszéd előtt már írtunk arról, hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden is beszédet mond kedden. Az orosz elnök a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban szólalt fel kedd délelőtt.
Előzetesen csak annyit lehetett sejteni, hogy az ukrajnai háborúról ejt szót, amelyről elmondja, mit sikerült eddig elérni, valamint ismerteti, milyen hadicélokat tűznek ki a következő egy évre. Ezek mellett a különféle gazdasági és társadalmi kérdésekről is beszél. Az egyik orosz képviselő a beszéd előtt azt mondta, hogy szerinte Putyin
VÁRHATÓAN OLYAN LÉPÉSEKET HELYEZ KILÁTÁSBA, „AMELYEK MEGFOSZTJÁK AZ ELLENSÉGET ANNAK REMÉNYÉTŐL, HOGY LEGYŐZHETIK OROSZORSZÁGOT”.
A többi parlamenti képviselő arra számított, hogy Putyin hadiipari fejlesztésekről is szót ejt a beszédben, valamint új gazdasági intézkedéseket is bejelent a háborúval és az oroszellenes szankciókkal összefüggésben.
Magyar idő szerint délelőtt 10 óra előtt már minden meghívott vendég (összesen kb. 1000 fő) a helyén ült és várta az orosz elnököt.
Vlagyimir Putyin magyar idő szerint 10.05-kor el is kezdte a beszédét. Felszólalását azzal indította, hogy Oroszország a külső fenyegetések ellen és az ukrajnai orosz kisebbség védelmében folytat harcot. Mint mondta, mindent megtettek azért, hogy békésen oldják meg ezt a problémát, türelmesen tárgyaltak, de állítása szerint
A HÁTUK MÖGÖTT TELJESEN MÁS FORGATÓKÖNYVET KÉSZÍTETT ELŐ A NYUGAT.
Szerinte a nyugatiak hazudtak abban, hogy békét akarnak a Donbászban, ehelyett a valóságban tömeggyilkosságokat, terrorcselekményeket hajtottak végre Kelet-Ukrajnában, valamint ukrán katonákat képeztek ki és fegyvereket adtak át Ukrajnának.
Hozzátette, a NATO biolaborokat és kiképzőközpontokat hozott létre Ukrajnában, és ezzel veszélyeztették Oroszországot (szerinte ezt el is ismerték azóta). Vlagyimir Putyin ezután megismételte, hogy ők nyitottak voltak a Nyugattal folytatott párbeszédre, de csak „hazug válaszokat” kaptak tőlük.
Vlagyimir Putyin ezután tért ki arra, ha Oroszország nem kezdi meg a különleges hadműveletet, akkor szerinte a Nyugat indított volna el „egy büntetőakciót”. Elmondása szerint
UKRAJNA ELŐSZÖR A DONBÁSZ, MAJD A KRÍM FÉLSZIGET ELLEN INDÍTOTT VOLNA TÁMADÁST.
Az orosz elnök azt állította, hogy mindezt dokumentumokkal is bizonyítani tudják, és e dokumentumokat az ENSZ Biztonsági Tanácsával is ismertették már.
Az orosz elnök ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárral segítette Ukrajnát. Szerinte a Nyugat engedte ki „a dzsinnt a palackból”, ők gerjesztették a konfliktust azért, hogy elfedjék a társadalmi-gazdasági problémákat és a korrupciót a saját országaikban.
Ezután Putyin arról beszélt, hogy Ukrajna most olyan szerepet tölt be, mint amilyet az 1930-as években a náci Németország töltött be. Azt mondta, hogy szerinte a náci Németországot is a Nyugat hozta létre azért, hogy meggyengítsék Oroszországot, és most ugyanez a céljuk Ukrajnában is. Ezzel összefüggésben röviden még az Osztrák–Magyar Monarchiáról is szót ejtett, de csak egy ködös utalást tett arra, hogy már ott elindult ez a folyamat.
Mint mondta, szerinte nem az ukránok ellen harcolnak, hanem azok ellen a nyugatiak ellen, akik gazdasági és politikai szempontból igába hajtották őket.
Ágyútölteléket csináltak ebből a népből, ez a szomorú igazság
– mondta Putyin, azt állítva, hogy a mostani ukrán kormány a nép helyett külföldi hatalmakat szolgál.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a Nyugat ma már romlott értékeket képvisel.
A pedofíliát normálisnak állítják be […] és elismerik a melegházasságokat
– sorolta, hozzátéve azt is, hogy az ő értelmezésükben a család csakis egy férfi és egy nő egyesülését jelentheti.
Vlagyimir Putyin ezután szólt mindazokhoz, akik részt vesznek a „különleges hadműveletben”, vagy más módon tevékenykednek Oroszországért. A védműveken dolgozó munkásoktól a haditudósítókon át a tábori papokig mindenkinek megköszönte a munkáját.
A beszédnek ezen a pontján rövid szünet volt, a közönség felállt és tapsolni kezdett. Putyin azt mondta, ez az üzenet a Donyeckben, Luhanszkban és Zaporizzsjában élő oroszoknak szól, akik maguk döntöttek arról a hadműveletek közepette, hogy csatlakoznak Oroszországhoz. Ezt követően arra tért ki, hogy a Krím és a felsorolt három régióban különféle gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre a jövőben, és garantálják ott élő „testvéreik biztonságát a jövőben”.
Az orosz elnök ezután elmondta, javasolta egy különleges állami pénzalap létrehozását, amelyben a harcban elesett rokonait támogatnák, valamint az Ukrajnából élve visszatérőknek nyújtanának különféle szociális támogatásokat és ellátásokat (pl. pszichológiai kezelést).
Mint mondta, minden elesett katona családjának, és minden túlélőnek segítséget akarnak nyújtani,
ÉS AZ IDEI ÉV VÉGÉRE VÁRHATÓAN LÉTREHOZZÁK AZ ALAPOT.
Az orosz elnök ezt a támogatást ahhoz hasonlította, mint amelyet a „nagy honvédő háború” (vagyis a II. világháború) veteránjainak és családjaiknak biztosítottak.
Vlagyimir Putyin a szankciókról elmondta, hogy azok csak eszközt jelentenek, de a Nyugat valós célja szerinte az, hogy
AZ OROSZ NÉP SZENVEDJEN, és FELBOMLASSZÁK AZ OROSZ TÁRSADALMAT.
Hozzáfűzte, hogy szerinte a nyugatiak is szenvednek a szankciók miatt, és a Nyugat vezetői emiatt a szenvedés miatt az oroszokat okolják.
Ezután kitért arra, hogy több gazdasági lépést is tesznek a szankciók ellen, és ezek a lépések a piaci törvényszerűségekből indulnak ki. Az oroszországi recesszióról azt mondta, hogy valóban 2,2 százalékkal visszaesett a gazdaság, de ez semmi ahhoz képest, hogy a Nyugat Oroszország teljes gazdasági összeomlására számított.
Putyin ezután azzal folytatta, hogy a szankciók ellenére néhány országgal még növelték is a külkereskedelem volumenét, valamint az orosz mezőgazdaságban is aratási rekordot tudtak dönteni. Eközben – elmondása szerint – a munkanélküliség is történelmi minimumot ért el Oroszországban, 3,7 százalékkal.
Szerinte mindez annak köszönhető, hogy az orosz kormányzat nagyon gyorsan döntött és lépett, de nem oly módon, hogy korlátozzák a magánszektort. Mindeközben Oroszország fogyasztása is nőtt, amit a belföldi termelés növelésével próbálnak meg kiszolgálni.
A stratégiai célunk az, hogy új magasságokba emeljük az orosz gazdaságot
– mondta Putyin.
Ezután azzal folytatta, hogy számos új fejlesztést hajtanak végre: új utakat építenek az orosz városok között, kikötőket építenek, és az egész országot igyekeznek fejleszteni Szibériáig bezárólag.
Mint mondta, 2023-ban a közszolgáltató szektorban is nagyszabású fejlesztési programmal készülnek. Ezután azt is ismertette, hogy több különböző gazdasági szektor (ingatlanszektor, bankszektor stb.) 2022-ben is növekedni tudott.
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy megbízta a kormány tagjait, dolgozzanak ki olyan állampapír-konstrukciót, amely lehetővé teszi, hogy az orosz lakosság kedvező körülmények között helyezze el a pénzét az államnál. Céljuk az is, hogy bevonzzák a tőkét külföldről a fejlett technológiával működő szektorokba, és azon vannak, hogy fenntartsák a „vállalkozás szabadságát Oroszországban”. Végül arra is kitért, hogy felül kell vizsgálni a büntetőtörvénynek a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó bizonyos pontjait is.
A Reuters szerint időközben több, a Putyin-beszédet közvetítő orosz weboldal is leállt. Mint írták, az adás több helyről is elérhetetlenné vált az orosz Állami Televízió- és Rádiótársaság (VGTRK) honlapján és a Smotrim nevű online közvetítőplatformon is.
A VGTRK oldalán azt írták, hogy technikai javításokat végeznek. A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint terheléses támadás (DDoS) okozta az oldalak leállását.
A gazdasági kérdések után Putyin arra tért ki, hogy a Nyugat célja az, hogy megszüntesse Oroszország nagyhatalmi státuszát. Ezután odaszúrt egyet az Oroszországból a háború után Nyugatra menekülő oligarcháknak is, és azt mondta, hogy nekik meg kell hozniuk egy döntést: vagy a Nyugat oldalára állnak (de ott szerinte ők csak másodrendű állampolgárok lehetnek), vagy Oroszországgal maradnak.
Ezután arról beszélt, hogy az orosz állam támogat mindenkit, aki Oroszországban vállalkozik és az ország jövőjéért tesz.
Oroszország nyitott ország, és egyedi civilizáció. Mi mindig is bőkezűek, együttérzőek voltunk, és Oroszország olyan ország, amely tükrözi ezeket az értékeket
– mondta, miközben utalt arra, hogy a koronavírus-világjárvány után segítettek más országoknak.
Majd arra kérte a törvényhozókat, hogy a munkavégzésükkel támogassák a frontvonalon harcolókat, segítsenek megőrizni Oroszország értékeit, és támogassák az ország további fejlődését a különböző területeken. Mint mondta,
TÖBB SZÁZ KULTURÁLIS INTÉZMÉNYT hoznak létre A DONBÁSZBAN, HOGY A HELYIEK ÉREZHESSÉK, ŐK IS OROSZORSZÁGHOZ TARTOZNAK.
A Belaruszban és Donbászban született embereknek is elő kell segíteniük Oroszország fejlődését, nekik is úttörőknek kell lenniük – mondta, majd beszélt arról is, hogy igyekeznek támogatni a fiatalságot, és megadni nekik minden lehetőséget arra, hogy kibontakozzanak.
Putyin kitért arra is, hogy támogatni akarják a tanárokat és a gyermeknevelési támogatást is növelni tudták 2022 februárja óta. Hozzátette azt is, hogy a Donbászban és Zaporizzsjában, valamint a Krímben élő családokat is ugyanígy segítik, és kétszer növelték a minimálbért is Oroszországban, összesen mintegy 20 százalékkal, vagyis nagyobb mértékben, mint az infláció volt.
A céljuk, hogy az idén mintegy 19 242 rubelre (kb. 93 ezer forintra) növeljék a minimálbért. Hozzátette, azért, hogy a tervezett fejlesztéseket megvalósítsák, a jövő évi költségvetésből is forrásokat csoportosítanak át (mindezt kölcsönökből tervezik fedezni). Fejlesztik az egészségügyet, oktatást, kultúrát, sportot, különösen a Donbászban és Zaporizzsjában, amit szerinte már láthatnak is a helyiek.
Putyin ezután arról beszélt, hogy szerinte a Nyugat segített Ukrajnának abban, hogy az orosz légi bázisok ellen hajtsanak végre támadásokat. Ezzel vélhetően a tavaly augusztusban, az egyik krími légi bázis ellen végrehajtott csapásra utalt.
Hozzátette azt is, hogy emiatt nem engedték be Oroszországba azokat az amerikai szakértőket, akik a START-megállapodás értelmében akartak ellenőrzéseket végrehajtani az orosz katonai bázisokon. Ezután arról beszélt, hogy szerinte az Egyesült Államok elkezdte megsemmisíteni azt a nemzetközi rendszert, amelyet a II. világháború után hoztak létre, ezért folytattak háborúkat az utóbbi években. Szerinte a NATO is ezért ad ultimátumokat az oroszoknak.
Szerinte a START-megállapodás fényében nagyon cinikusak vagy egyszerűen „hülyék” azok a nyugati kijelentések, amelyek arról szólnak, hogy stratégiai vereséget akarnak mérni Oroszországra. Hozzátette, ennek ellenére nem lépnek ki az egyezményből, pusztán felfüggesztik annak alkalmazását egy időre. Ezután arról is beszélt, hogy szerintük a Nyugat jelenleg is fejleszti a nukleáris fegyverarzenálját, de mindemellett – mint mondta –
biztosan nem Oroszország lesz az első, amely nukleáris fegyvereket vet be valaki ellen.
Beszéde végén Putyin kitért arra is, hogy most a háborúban különböző nyelvű és vallású emberek harcolnak az orosz oldalon, de mindannyian ugyanazért küzdenek és imádkoznak: az igazságért, és azért, hogy oroszok megőrizhessék életmódjukat. Szerinte a frontvonalon küzdő fegyveresek arra is törekednek, hogy a háborús térségekben élő civilek életét megmentsék.
Az orosz elnök ezután zárta le a beszédét, méghozzá azzal, hogy
Oroszország bármilyen kihívásra válaszol. Mi egységes ország, egységes nép vagyunk. Bízunk a hatalmunkban, az igazság a mi oldalunkon áll.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin éves beszédét tartja 2023. február 21-én. Fotó: Sputnik / Reuters)