A balti államok és Lengyelország meg akarják könnyíteni Oroszország leggazdagabb embereinek családtagjai és környezete elleni szankciókat, Magyarország azonban ellenáll − mondta több uniós diplomata a Politicónak.
A jelenlegi szabályok szerint az Európai Unió befagyaszthatja a vagyonukat és vízumtilalmat rendelhet el „az Oroszországban tevékenykedő vezető üzletemberek” ellen. Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország most ki akarja terjeszteni ezt a meghatározást „közvetlen családtagjaikra, vagy más természetes személyekre, akik közel állnak hozzájuk”.
Az Európai Unió eddig több mint 1400 embert szankcionált Oroszország ukrajnai inváziója miatt, akik közül sokan orosz oligarchák. A Politico által látott dokumentumtervezetek szerint további 96 emberrel bővülhet az Európai Unió következő szankciós csomagja. Az oligarchák családtagjainak és a hozzájuk közel álló emberek bevonása lehetővé tenné, hogy több ezer további embert szankcionáljanak. Mindezt anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban vagy az orosz állam gazdasági érdekében járnak el.
Ez vonatkozhat például Vlagyimir Putyin orosz elnök volt feleségére, Ljudmila Ocseretnajára, akinek a lányai ellen szankciókat hoztak, de őt magát nem szankcionálták.
Bár néhány országnak kétségei voltak a tervezettel szemben, a jogászok már dolgoznak az ügyön − közölték diplomáciai források.
Egy keddi találkozón, amelyen az uniós nagykövetek a közösség következő szankciós csomagjáról tárgyaltak, Magyarország ellenszegült a terveknek. Budapest azzal érvelt, hogy ez nem része a 10. szankciócsomagnak − mondta az egyik diplomata, aki szerint az ország már régóta ellenzi azt, hogy túl sok név szerepeljen a listán.
Magyarország azt is szorgalmazta, hogy négy személyt töröljenek a már meglévő szankciós listáról.
Arról, hogy ki ez a négy személy, egyelőre a lapnak nincsenek információi.
A kérés feszültséget gerjeszt, és valószínűleg újabb heves vita tárgya lesz az uniós nagykövetek szerdai találkozóján. A találkozón nemcsak az Oroszország elleni új szankciócsomagról tárgyalnak majd, hanem a listán már szereplő több mint 1400 név áttekintéséről is, hogy továbbra is szankciókkal sújtsák őket.
Ennek az az oka, hogy a rendszert félévente felülvizsgálják, ami eddig többé-kevésbé csak formalitás volt. Magyarország most ezt a felülvizsgálatot használja ki nyomásgyakorlásra, és ragaszkodik ahhoz, hogy négy konkrét személyt töröljenek a meglévő szankciós listáról, mielőtt hozzájárulna az átálláshoz. Ha Magyarország blokkolja a hosszabbítást, és nem hajlandó kompromisszumot kötni, akkor mind az 1400 személyt törölnék a listáról − figyelmeztetett a két diplomata.
Az egyik diplomata nem rejtette véka alá csalódottságát, szerinte
Ez azt mutatja, hogy Magyarország semmibe veszi a közösség egységét és az európai értékeket. És ezt pont azon a héten teszi, amikor az orosz invázió egyéves évfordulójára emlékezünk.
És nem ez az egyetlen intézkedés, amellyel Magyarország vitatkozik. Az atomiparban dolgozó személyzet szankcionálását is ellenzi.
Ez utóbbiról egy magyar tisztségviselő azt mondta, hogy „Magyarország számára az egyetlen nyitott kérdés a felülvizsgálatok hossza, nem pedig maguk a listák”.
Az oligarchák kérdéséről, valamint a balti államok és Lengyelország javaslatáról ugyanez a magyar tisztviselő azt mondta, hogy ez nem része a 10. csomagnak.
Mivel az összes uniós országnak egyet kell értenie a javaslattal, bármelyik ország megvétózhatná a lépést, még akkor is, ha a többi 26 uniós ország mindegyike támogatná. Az idő szorít, ugyanis az Európai Unió még az ukrajnai orosz invázió pénteki, egyéves évfordulója előtt el akarja fogadni a 10. szankciócsomagot.
Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már többször is hangsúlyozta, hogy „nincs értelme” szankciókat kivetni az orosz nukleáris iparra. Magyarország amúgy sem adta volna semmilyen módon a beleegyezését a nukleáris együttműködést érintő esetleges szankciókhoz – fogalmazott.
A miniszter szerint fenn kell tartani a szakmai együttműködést a nukleáris energia terén Oroszországgal.
Azok az országok lesznek előnyös helyzetben, amelyek a saját maguk által felhasznált energiának egy jelentős részét saját maguk elő is tudják állítani, és számunkra ezt az opciót a nukleáris energia, így tehát a paksi beruházás kínálja
– szögezte le.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)