Keddi beszédében Vlagyimir Putyin kifejtette: szerinte az ukrajnai háborút a nyugatiak robbantották ki, az oroszok pedig csak arra használják az erejüket, hogy azt megállítsák. Úgy látja: a Nyugat most erővel valósítja meg azon régi törekvését, hogy leválassza Ukrajna történelmi földjét Oroszországról – véleménye szerint erre szolgált századokkal ezelőtt a Nyugat-Ukrajna feletti osztrák–magyar, illetve lengyel uralom is.
Szerdán Vlagyimir Putyin újabb beszédet tartott, már a szabad ég alatt egy moszkvai stadionban, egy hazafias zenés eseményen. Ezen az orosz elnök arról beszélt: harc folyik a történelmi területeikért, az orosz emberekért. Hozzátette:
Oroszország a „történelmi határaiért” harcol.
Azt azonban, hogy ezek a történelmi határok hol is húzódnak, arra az orosz történelem ismeretében csak nehezen tudnánk válaszolni, s így lehetnek ezzel maguk az oroszok, azok ellenfelei és történelmi áldozatai, alávetett szomszédnépei is − fogalmazott a Mandineren megjelent elemzésében Rajcsányi Gellért.
A szerző Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt idézi, aki szerint az orosz történelmi érzet a sebezhetőség érzése: a végtelenül nagy kelet-európai síkságon fekvő keleti szláv fejedelemségek, majd a Moszkvából kinövő orosz birodalom soha nem találta meg a természetes határait, aminek volt, hogy az oroszok maguk estek áldozatul, hol pedig az oroszok tarolták le a szomszédságukat.
Így történhetett, hogy a II. világháború után 45 évig Magyarország és szomszédos közép-európai sorstársaink is be lettek darálva a szovjet-orosz birodalom határvidékébe.
De Oroszország távoli határvidékeire is igaz ez a képlékenység: a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Szibériában is fluktuált az orosz birodalom határa. Kínával is voltak csörték, kisebb háborúk ez ügyben, a mostani sok ezer kilométer hosszú orosz–kazah határ is csak egy mesterségesen meghúzott, kanyargó vonal a tükörsima közép-ázsiai sztyeppéken − a Kaukázus vérrel áztatott földjére pedig nem is érdemes részletesen kitérni.
A szerző szerint az a kérdés, hol vannak Oroszország határai, tipikusan posztmodern kérdés, és a válasz is az:
mindig ott, ahol azt Moszkva aktuálisan gondolja.
Putyin egy 2021-es, még a nyílt ukrajnai háború előtt közölt, a Kreml honlapján angolul is megjelent cikkében részletes történelmi okfejtést közölt az oroszok és ukránok közös történetéről.
Ebben az írásában Putyin szerint a II. világháborúban Kárpátalját „felszabadították” a szovjet seregek. Kárpátalja akkoriban Trianon után néhány évig újra Magyarország területe volt. Putyin erről azt írja, hogy a helyi ruszinok önálló „kárpáti köztársaságként” akartak a Szovjetunióhoz csatlakozni, de nem ez történt, hanem Ukrajnához kerültek. Az orosz elnök szerint a modern Ukrajna teljes egészében a szovjet korszak terméke.
Kárpátalja még egy helyen kerül elő Vlagyimir Putyin értekezésében – ahol kifejti, hogy Lengyelország 18. századi nagyhatalmi felosztásával (amikor Poroszország, Ausztria és Oroszország egymás között feldarabolta a korábbi hatalmas királyságot, s Moszkva vette magához Varsót és a lengyel centrumrégiót) „ősi orosz földeket” szerzett vissza az Orosz Birodalom – de nem az összeset arrafelé.
Szó szerint idézve Putyin ezt írja:
A Lengyel–Litván Unió felosztása után az Orosz Birodalom visszanyerte a nyugati ősi orosz földeket, Galícia és Kárpátalja kivételével, amelyek az Osztrák Birodalom és később az Osztrák–Magyar Monarchia részei lettek.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. február 23-án. Fotó: Mikhail Metzel / SPUTNIK / AFP)