Azt, hogy az oroszok támadásra készülnek, már hetekkel az invázió kezdete előtt közölték a nyugati hírszerzők. A háború kezdete emiatt nem kifejezetten lepte meg a nyugati vezetőket, azonban még így is sokkolta őket. 

Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta, hogy az előző este kormányának tagjaival felkészültek arra az eshetőségre, hogy hajnalban Oroszország támadást indíthat. Mint mondta, az utolsó pillanatig reménykedett benne, hogy nem lesz igazuk, de hajnalban litván partnere hívta fel megbotránkozva, hogy valóban megindult a támadás.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy egyenesen Kijevből, Volodimir Zelenszkijtől értesült a rossz hírről hajnali 3 órakor. Az ukrán elnök azt mondta neki: 

Helyi idő szerint hajnal 5 órára Josep Borrell, az unió külpolitikájának vezetője már az irodájában volt. Eközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin védelmi miniszterrel telefonált, és összehívta a NATO döntéshozó testületét. Stoltenberg szerint a döntéshozók „komor hangulatban”, de „kimérten, szervezetten” gyűltek össze.

A Politico szerint aznap reggel Emmanuel Macron francia elnök még felhívta Vlagyimir Putyint (az államfő szerint ezt Zelenszkij kérésére tette), és megpróbálta leállítani a folyamatokat, de mindhiába. Charles Michel eközben összehívta az európai állam- és kormányfőket. A találkozón azonban a vezetők megosztottnak bizonyultak abban a kérdésben, hogy milyen mértékben tudnak szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben úgy, hogy a saját gazdaságaik is függenek az oroszoktól.

Sokan hitték, hogy gyorsan vereséget szenvednek az ukránok 

A találkozó közben videón kapcsolták Zelenszkijt is, aki sápadt arccal, sötétzöld felsőben jelentkezett be egy ismeretlen kijevi helyről. Az ukrán elnök azt mondta, lehet, most látják utoljára, mert a Kreml meg akarja gyilkoltatni. Eközben azt üzente az uniós vezetőknek, hogy ha akkor nem segítenek Ukrajnának, akkor később a háború az ő ajtajukon is kopogtat. 

Az uniós vezetők végül órákon belül megegyeztek arról, hogy bevezetik az Oroszország elleni szankciós csomagot (amely már a második volt a sorban). A balti államok és Lengyelország azonban a megszavazottaknál súlyosabb lépéseket követeltek, miközben Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök ellenezték többek közt az orosz pénzintézetek kizárását a SWIFT-rendszerből.

Mindeközben Ukrajna fegyvereket kért a Nyugattól, de a vezetők bizonytalanok voltak abban, hogy Ukrajnának lesz-e egyáltalán saját kormánya a következő héten, és hogy megéri-e a háborút kockáztatni Oroszországgal egy ilyen helyzetben. 

Nem tudtuk, hogy az ukránok ellenállása ennyire sikeres lesz. Biztosra vettük, hogy rezsimváltás lesz [Kijevben], és nem tudtuk, hogy mit csináljunk

– ismerte el a NATO egyik diplomatája a Politicónak nyilatkozva. 

Az invázió kezdete után 2-3 nappal azonban a németek is félretették aggályaikat, az EU politikusai pedig döntöttek amellett, hogy fegyverekkel támogatják Ukrajnát. Eközben a NATO aktiválta védelmi terveit, és megerősítette a keleti szárnyát. Jens Stoltenberg szerint ennek két célja volt: Ukrajna támogatása és az, hogy megakadályozzák a háború további eszkalációját.

Várható volt-e az orosz támadás, vagy sem? 

A Politico arról is kérdezte a politikusokat és szakértőket, hogy mennyiben volt váratlan az orosz invázió kezdete. Bogdan Aurescu román külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte elég egyértelműek voltak az előjelek, és már 2021 áprilisában nyilvánvalóvá vált számára, hogy Oroszország támadásra készül Ukrajna ellen. 

Az európai politikusok egy része azonban kétségbe vonta ugyanezt, méghozzá oly mértékben, hogy az amerikai tisztviselők is aggódni kezdtek. A Politico szerint ezért kezdtek egy nagy, privát és nyilvános módon egyaránt folytatott információs kampányba, amelyben a közelgő invázióra figyelmeztették Európát. 

2021 novemberében Joe Biden amerikai elnök személyesen is közölte Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével a Fehér Házban, hogy az amerikai hírszerzés szerint az oroszok jelentős erőket vonnak össze az ukrán határnál. Egy európai tisztviselő szerint 

Egy másik uniós tisztviselő ugyanakkor tagadta ezt a kijelentést. Mint mondta, elképzelhető, hogy az európaiak más perspektívában látták ugyanazt az információt, mint az amerikaiak, de azt is elismerte, hogy vélhetően az amerikai és a brit hírszerzés részletesebb információk birtokában tudott dönteni, mint ők. Azt viszont jóformán senki sem tudta biztosan, hogy ha meg is indul az orosz támadás, akkor mi lesz a célja: Kelet-Ukrajna elfoglalása vagy az, hogy leváltsák az ukrán kormányt, esetleg egész Ukrajnát megszállják? 

Tudtuk, hogy az invázió megtörténik, megosztottuk egymással az erre vonatkozó értesüléseket. Természetesen addig, ameddig a repülők fel nem szállnak, a harckocsik el nem indulnak, és a katonák nem menetelnek, bármikor meg lehet változtatni a terveket. De minél közelebb értünk február 24-éhez, annál egyértelműbb volt, hogy mi történik

– foglalta össze Jens Stoltenberg, hozzátéve, lehet, hogy sokkolta őket az invázió, de meg nem lepte őket, és a háború első napjaiban azt a tervet hajtották végre, amelyet korábban előkészítettek a legrosszabbra készülve. 

(Borítókép: Chris McGrath / Getty Images)