Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter veje háborúellenes posztot lájkolhatott
• Csaknem kétszáz Wagner-zsoldos haláláról számolt be az ukrán vezérkar 
• Putyin legfőbb szövetségese Pekingbe készül
• A Bahmutért folytatott brutális küzdelem városi harccá változott
• Oroszország kínai nagykövete: ha a nyugati tankok megpróbálják elfoglalni Oroszországot, súlyos következményei lesznek
• Németország 18 Leopard 2-t ad át Ukrajnának, amivel kifogynak a készletei
• Belarusz azt állítja, másfél millió katonát tud mozgósítani a hadseregén kívül
• Orosz hírszerzés: Az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat Jahidne városában
• Belarusz még nem áll készen a támadásra
• Van valami, amiben egyetért Moszkva és Kijev
• Műholdfelvételek bizonyítják, hogy megsemmisült az elit orosz egység
• Noam Chomsky: Az Egyesült Államok és a NATO egyre inkább belecsúszik a háborúba
• Videó: Zelenszkij megmutatta, hol és hogyan él most
• Kína halálos fegyvereket küldhet Putyinnak

Szaúd-Arábia 410 millió dolláros (147 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be vasárnap a szaúdi külügyminiszter a Kijevben tett látogatása alkalmával.

A királyság mindent megtesz, hogy enyhítsen az ukránok szenvedésein

– hangsúlyozta Feiszal bin Farhán Ál Szaúd, akit az al-Ihbaríja állami televízió idézett. A tárcavezetőt a nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta.

Arra összpontosítunk, hogy enyhíthessünk az ukrajnai humanitárius válság következményein, a király és a trónörökös ezért úgy döntöttek, hogy 410 millió dolláros humanitárius segítséget küldenek az országba

– tette hozzá.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Telegram-oldalán közölte, hogy a felajánlott segélyből 100 millió dollárt fognak közvetlenül humanitárius célokra fordítani, a fennmaradó összeget pedig kőolajtermékek vásárlására költik.

A kölcsönös diplomáciai kapcsolatok létesítése óta ez az első alkalom, hogy szaúdi külügyminiszter látogatott az ukrán fővárosba – írta az MTI.

A TCS Group Holding által működtetett Tinkoff orosz online bank közölte, hogy hétfőtől felfüggeszti az euróval való kereskedést, miután az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen – írja a The Guardian.

Az EU péntek késő este hagyta jóvá az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot.

A csomag szigorúbb exportkorlátozásokat tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy az Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.

Február 25-ről 26-ra virradóra egy ismeretlen személy felgyújtotta a katonai biztosságot a leningrádi Szosznovij Borban – írja az Ukrajinszka Pravda. Információik szerint hajnali három óra körül történt a gyújtogatás.

Egy fekete ruhát és balaklavát viselő férfi két Molotov-koktélt dobott a Komszomolszka utcai katonai sorozási iroda épületére, majd elmenekült. Csak az egyik üveg kapott lángra – az ugyanabban az épületben található Szociális Alap ablakát találta el.

A rendőrség jelenleg próbálja azonosítani a gyújtogatót, és mérlegeli, hogy indítson-e büntetőeljárást.

Az orosz média arról számolt be, hogy legalább 112 ember ellen indult eljárás katonai sorozóirodák elleni gyújtogatások, vasútvonalak elleni szabotázsakciók és más radikális háborúellenes akciók vagy azok előkészítése miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap Kijevben találkozott Faiszal bin Farhan Al-Szaúd szaúdi külügyminiszterrel – írja a Sky News szaúdi forrásokra hivatkozva.

A találkozóra azért került sor, mert Vlagyimir Putyin vasárnap a Nyugattal az ukrajnai háború miatt kialakult konfrontációt Oroszország és az orosz nép túlélése érdekében folytatott egzisztenciális harcnak minősítette.

A NATO és a Nyugat elutasítja ezt a narratívát, mondván, az a céljuk, hogy segítsenek megvédeni Ukrajnát a jogtalan támadással szemben.

Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint Oroszország 180 politikai foglyot tart fogva a Krím félszigeten – írja a Sky News. Lubinec a Telegram-csatornáján a következőket írta erről:

Az ukrán ellenállástól való folyamatos félelem miatt Oroszország nem hagy fel az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten polgárainak kemény elnyomásával és üldözésével: illegális házkutatásokkal, koholt büntetőperekkel, kitalált ítéletekkel, különösen az ukrán képviselőkkel szemben.

Az ukrán tisztviselő azt is elmondta, hogy a Kreml celláiban nemrégiben megkínzott két politikai fogoly halála „az alapvető emberi jogok és a nemzetközi jog normáinak Oroszország általi durva megsértése”.

Joe Biden amerikai elnök szerint egyszerűen nem reális, hogy Kína tárgyalásokat folytasson az Ukrajna és Oroszország közötti békéről. Az ABC Newsnak nyilatkozva Kína béketervéről azt mondta:

„Nem láttam semmit, ami arra utalna, hogy Oroszországon kívül bárki másnak is előnyös lenne.”

Az az elképzelés, hogy Kína egy olyan háború kimeneteléről tárgyalna, amely Ukrajna számára teljesen igazságtalan háború, egyszerűen nem elképzelhető

– vélekedett az amerikai elnök.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett vesztségét 435 főben határozta meg, közülük mintegy 130-an a Liman irányában, több mint százan pedig a Donyeck környékén zajló harcokban vesztették életüket. Ez a veszteséglista magában foglalt hat, a Harkivi területen megsemmisített ukrán diverzáns- és felderítőcsoportot is.

Konasenkov az elpusztított ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg egyebek között egy Mi–8-as helikoptert, egy harckocsit, két hadianyagraktárt, valamint egy haditechnikai szerelőbázist a donyecki régióban lévő Sztarorajszke közelében – adta hírül az MTI.

Darja Morozova, a „Donyecki Népköztársaság” emberi jogi biztosa a TASZSZ-nak kijelentette: videófelvételekkel dokumentált üzenettel fordult nemzetközi szervezetekhez amiatt, hogy egy csütörtöki ukrán tüzérségi csapás négy mentőst ölt meg Donyeckben. A mentősök tűzoltókkal együtt egy ágyúzás alá vett lakónegyedhez vonultak ki.

A régióra az ukrán tüzérség a vasárnap reggeli hivatalos összesítés szerint 19-szer nyitott tüzet, három településre 95 lőszert kilőve. Az ágyúzás napközben is folytatódott.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában azt hangoztatta, hogy Oroszország kénytelen olyan messzire eltávolítani a határaitól a fenyegetést, amekkora az Ukrajnának biztosított nyugati fegyverek hatótávolsága. Pusilin a Telegram-csatornáján a donyecki régió összes településének „felszabadítását” ígérte, és azt írta, hogy a „különleges hadműveletet” abbahagyni a kitűzött célok elérése nélkül egyet jelentene egy újabb háború átütemezésével.

Bern felhagyott a hagyományos semlegességgel, és egyértelműen kiállt az ukrán neonácik mellett. Ezt írta vasárnap az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zaharova a Telegram-csatornáján, amit a TASZSZ orosz állami hírügynökség vett észre.

„A külső semlegesség politikájának megvalósításában szerzett, több mint két évszázados tapasztalat ellenére Bern az Orosz Föderáció ukrajnai különleges katonai műveletének megkezdése után felhagyott hagyományos semlegességével, és egyértelműen a kijevi neonáci rezsimet támogatta” – szögezte le az orosz diplomata.

A svájci irányvonalra példaként Zaharova a Moszkva elleni uniós szankciókhoz való csatlakozást említette. Az orosz külügyminisztériumi tisztviselő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bern újabb pénzügyi támogatást kezdeményezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Maia Sandu moldovai vezető kormányának 2023-ra, 140 millió svájci frank összegben.

Algéria közölte, hogy újra megnyitja kijevi nagykövetségét egy évvel az után, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt bezárta azt – jelentette az ország állami televíziója.

A nagykövetség tavaly márciusban zárt be, miután Oroszország teljeskörűen megszállta Ukrajnát.

A nagykövetség újranyitásáról szóló döntés a lehető leghamarabb hatályba lép – írja a Sky News.

A védelmi minisztériumban nincs rendszerszintű korrupció, és az egyedi eseteket azonnal kezelik – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Smihal leszögezte, a védelmi minisztériumban a közelmúltban kirobbant korrupciós botrány nem a súlyos strukturális problémák jele Ukrajnában, mivel az ilyen dolgokat nem tolerálják.

Ukrajna befejezi a korrupcióellenes infrastruktúrájának fejlesztését. Az intézmények teljes mértékben működőképesek, és minden szinten ellenőrzik a korrupciót. A társadalom a háború következtében megváltozott, és már nem bocsátja meg az esetleges kihágások legapróbb jeleit sem. Zéró toleranciát alkalmazunk a korrupcióval szemben

– fogalmazott az ukrán miniszterelnök.

Az ukrán–orosz fegyveres konfliktus valódi halálos áldozatainak száma továbbra sem ismert – írja a Sunday Times.

A nyugati jelentések a nagyszámú orosz áldozatra összpontosítottak – Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint 180 ezren haltak vagy sebesültek meg. Az ukrán áldozatok száma 80 ezer és 100 ezer között mozoghat.

Az Egyesült Királyság kormánya szerint egyik fél sem akarja közölni a pontos adatokat, írja az Independent.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese szerint Oroszország a legújabb technológiákat vezeti be fegyvergyáraiban.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök gúnyolódott a nyugati hírszerzési jelentéseken, amelyek szerint Moszkva kifogyott a fegyverekből és lőszerekből.

Ehelyett azt mondta, hogy az oroszországi gyárak megtízszerezték a termelésüket, és a harctéren zsákmányolt nyugati high-tech felszereléssel javítják a fegyvereket.

„Nemcsak a termelést bővítjük, hanem a legújabb technológiákat is bevezetjük, és szó szerint menet közben tökéletesítjük a fegyvereket” – hangsúlyozta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, írja a Telegraph.

Boris Pistorius német védelmi miniszter vasárnap szkeptikusan reagált az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai tűzszüneti javaslatra.

„Amikor olyan híreket hallok – és nem tudom, hogy igazak-e –, amelyek szerint Kína esetleg kamikazedrónok szállítását tervezi Oroszországnak, miközben egyúttal béketervet terjeszt elő, akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei és ne a szavai alapján ítéljük meg” – mondta a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban, írja a Guardian.

Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krímen – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán. Szerinte a félsziget visszaadásával „helyreállítjuk a békét”.

Ez a mi földünk. A mi népünk. A mi történelmünk. Visszaadjuk az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe

– fogalmazott bejegyzésében az ukrán államfő.

Egy Twitter-felhasználó bejegyzéséhez szólt hozzá Elon Musk, aki John Mearsheimer professzor egyik cikkéből tett közzé egy részletet. A cikk azt állítja, Vlagyimir Putyin számára az oroszbarát elnök törvénytelen megbuktatása volt az „utolsó csepp a pohárban”.

Az a választás vitathatóan kétes volt, de nem kérdés, hogy valóban puccs történt

– írta Elon Musk a kommentárjában, amelyet több mint 31,5 ezren kedveltek is.

Ferenc pápa az ortodox búcsú vasárnapján bocsánatot kért mindenkitől, akit esetleg megsértett Oroszországban – mondta a RIA Novosztyinak Leonyid Szevasztyanov, a pápával levelező Óhitűek Világszövetségének (WUF) elnöke.

A pápa azt javasolja, hogy a megbocsátás vasárnapján az oroszok és az ukránok bocsássanak meg egymásnak, bocsássanak meg minden sérelmet, és üljenek le tárgyalni. A keresztény erény a kölcsönös megbocsátás és az emberi élet védelme. Nincs olyan cél, amelyért fel lehet áldozni az emberek életét

– tette hozzá Szevasztyanov.

Novemberben a pápa egy magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb brutalitást a csecsenek és a burjátok követik el.

Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija–1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.

A részleteket az alábbi cikkünkben tudja elolvasni:

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő telefonon beszéltek egymással – jelentette a Kreml sajtószolgálata.

A telefonbeszélgetésen a kétoldalú együttműködés néhány aktuális témáját érintették

– olvasható a közleményben. Az orosz államfő ezen felül köszöntötte a török elnököt születésnapja alkalmából.