Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább megtekinthetik a mai nap legfontosabb híreit röviden. Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!
Oroszország jelenleg nem látja előfeltételeit annak, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzet békés irányba forduljon, ami szükségessé teszi a különleges katonai művelet folytatását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ szerint.
Jelenleg nem látunk semmilyen előfeltételt arra, hogy ez az ügy békés irányba terelődjön. Amíg a különleges katonai művelet folytatódik, addig a kitűzött célok elérése felé haladunk
– erősítette meg Peszkov.
Oroszország valószínűleg aggódik a mariupoli robbanások miatt, mivel úgy vélte, hogy a terület a hagyományos ukrán csapásmérő eszközök hatókörén kívül esik – állapította meg a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint február 21-e óta legalább 14 robbanásról számoltak be a tisztviselők az oroszok által megszállt Mariupol város környékén.
A robbanások helyszínei között van egy repülőtéri lőszerraktár, két üzemanyagraktár és egy acélgyár, amelyet Oroszország katonai bázisként használ. Amint arra a brit hírszerzés emlékeztetett, Mariupol 80 kilométerre fekszik a frontvonaltól.
A háború elején történt jelentős pusztítás ellenére Mariupol fontos Oroszország számára, mivel ez a legnagyobb város, amelyet Oroszország 2022-ben elfoglalt, és amelyet még mindig ellenőrzése alatt tart.
Oroszország a nemzetközi közösség legtöbb tagállamával megerősítette az együttműködést, és meghiúsította a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek az ország elszigetelését és feldarabolását célozták – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy moszkvai szaktanácskozáson.
Most dől el, milyen lesz a jövő világrendjének konfigurációja, amely meghatározza Oroszország helyét a demokratikus, igazságos és policentrikus rendszerben
– mondta.
Szeretném hangsúlyozni, nemcsak a kollektív Nyugat azon terveit sikerült meghiúsítanunk, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, hanem a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük
– tette hozzá.
A külügyminiszter a világtöbbséghez egyebek között Kínát és Indiát, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Független Államok Közössége, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS-csoport tagjait sorolta. Az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy az utóbbi két szervezetbe több mint húsz ország kérte felvételét.
Közölte azt is, hogy
Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan nyilvánosság elé terjeszti Oroszország új, a megváltozott nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai koncepcióját.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett két szevasztopoli lakost, akiket az ukrán titkosszolgálat szervezett be, hogy a katonai létesítményeket felderítsék – írja a TASZSZ.
Az FSZB szerint egy 1995-ben és egy 1979-ben született szevasztopoli lakos együttműködött az ukrán titkosszolgálatokkal, hogy pénzjutalom ellenében információkat adjanak át Oroszország védelmi minisztériumának katonai létesítményeinek helyéről.
A biztonsági szolgálat illetékes osztálya büntetőeljárást indított az orosz büntető törvénykönyv „Bizalmas együttműködés külföldi állammal” és „Hazaárulás” cikkelye alapján. A gyanúsítottak előzetes letartóztatásban vannak.
A Vkuszno i Tocska gyorsétteremlánc Big Hit néven bevette kínálatába a Big Mac burger megfelelőjét – írta a TASZSZ a vállalat közleményére hivatkozva.
A Vkuszno i Tocska lánc étlapján megjelent a két és a négy húspogácsát tartalmazó Double Big Hit burger. Receptjük 2022 ősze óta fejlesztés alatt áll
– áll a közleményben.
Hozzátették: az új burger már országszerte rendelhető, akár mobilalkalmazáson keresztül is.
A McDonald’s is azok közé a cégek közé tartozik, amely kivonult az orosz piacról, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az amerikai gyorsétteremlánc eladta oroszországi üzleteit, amelyek helyén villámgyorsan „kinőtt” a McDonald’s orosz változata, a Vkuszno i Tocska (magyarul: Finom, és pont).
Az orosz gyorsétteremláncot, amelynek alapját a McDonald’s korábbi oroszországi éttermei szolgáltatják, egy ismert orosz oligarcha vásárolta meg. A koncepció pedig faék-egyszerűségű: a Vkuszno i Tocska éttermekben kapható ételek többnyire a McDonald’s termékei új marketing, új logó alatt értékesítve.
Az ukránok az időért küzdenek, hogy minél előbb megérkezzenek a nyugati fegyverek, de időközben egyre nehezebben tudják pótolni a veszteségeiket, állítja Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója a ma7.sk-nak adott interjújában úgy véli, a tavaszi ukrán ellentámadás után a felek rákényszerülnek a megegyezésre.
Az első kudarcok után az oroszok érzékelhetően stratégiát váltottak, és nagyobb területek elfoglalása helyett inkább az ukrán hadsereg felőrlésére törekednek. Resperger szerint abban minden szakértő egyetért, hogy a felőrlő háború az oroszoknak kedvez. Az orosz tüzérségi fölénynek köszönhetően az ukránok nagyobb veszteségeket szenvednek el, azonban az orosz veszteségek is hatalmasak. Az oroszok kisebb harcászati sikereket tudnak felmutatni, ez azt jelenti, hogy vannak napok, amikor egy kilométert, más napokon öt kilométert jutnak előbbre, miközben nagy veszteségeket okoznak az ellenfélnek, de a felőrlés mindkét oldalon folyik.
A sorozásokról szóló hírekből jól látható, hogy az ukránok már jelenleg is egyre nehezebben tudják pótolni az élőerő-veszteséget, miközben szükség van a harcvonalban küzdők leváltására, pihentetésére, illetve az orosz felőrlő támadások miatt elszenvedett veszteségek pótlására − közölte a szakértő.
A belorusz partizánok és a száműzetésben élő ellenzék tagjai vállalták a felelősséget egy orosz A–50-es katonai felderítő repülőgép elleni dróntámadásért a belorusz főváros, Minszk közelében lévő repülőtéren.
Azok drónok voltak. A művelet résztvevői beloruszok
– idézte Aljaksandr Azarovot, a BYPOL belorusz kormányellenes szervezet vezetőjét a Reuters.
Oroszország és Belarusz nem erősítette meg hivatalosan a hírt, és védelmi minisztériumaik egyelőre nem reagáltak a nemzetközi sajtó kérdéseire.
A karpathir.com szerint hatalmas a készültség, ugyanis a reptér környékét megszállta a katonaság és a rendőrség, a hatóságok minden elhaladó járművet megállítanak és átvizsgálnak. Információik szerint a helyi lakosok két robbanást hallottak helyi idő szerint reggel 8.00 és 9.30 között, valamint éjszaka is hallatszott egy detonáció.
Az Oroszország-szakértő Rácz András szerint „ha ez igaz, akkor jelentősen gyengülni fog az orosz hadsereg és légierő tevékenysége Belaruszból Ukrajna ellen, ugyanis ezek az A–50-esek figyelték az ukrán légteret, a légvédelmet, és koordinálták az orosz légierő és drónok tevékenységét Észak-Ukrajna ellen”.
Vlagyimir Putyin kijelentései túlzók és nem a valós helyzetet tükrözik – állítják az ATV Híradó által megkérdezett szakértők. Az orosz elnök egyszer például azt mondta egy interjúban, hogy a Nyugat fel akarja számolni Oroszországot.
Ennek a kijelentésnek azonban Szent-Iványi István szerint nincs valóságalapja. A külpolitikai szakértő kiemelte, az elnöknek
az a célja, hogy az orosz lakosságban félelmet keltsen a Nyugattal szemben,
valamint egyfajta összefogást erősítsen, azt jelezvén, hogy egzisztenciális veszély fenyegeti Oroszországot, a Nyugat el akarja pusztítani.
Vlagyimir Putyin az interjúban egyébként azt is hangsúlyozta, hogy a vezető NATO-tagországoknak az a fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, ezért az orosz elnök szerint nem hagyhatják figyelmen kívül a NATO nukleáris képességeit.
Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kifejtette:
a NATO alapvetően egy védelmi szövetség, tehát az, hogy Oroszországnak ez fenyegetést jelentsen, így, mint NATO, ezt eléggé nehezen tudom elképzelni per pillanat.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense pedig úgy véli, egyértelmű a hivatalos orosz ideológia, amibe egyebek közt beletartozik az orosz vezetés meggyőződése, miszerint Ukrajna támadást készített elő Oroszország ellen. A Nyugat pedig azzal, hogy fegyvert küld Kijevnek, az ukránok szenvedését is meghosszabbítja – mondta.
Az orosz népnek azt kell hallania, hogy a NATO rettenetesen fenyegeti Oroszországot, az orosz politikai és katonai vezetés meg pontosan tudja, hogy ez nem így van
– fogalmazott.
Bármely összeomlott birodalom a fél világot romjai alá temeti – jelentette ki Dmitrij Medvegyev.
Az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint azok, akik a Szovjetunió után az Orosz Föderációt is el akarják pusztítani, nem akarják ezt felfogni – írja az Iz.ru.
Káprázatos illúzióik vannak arról, hogy miután a Szovjetuniót egyetlen lövés nélkül a túlvilágra küldték, jelentősebb gond nélkül eltemethetik a mai Oroszországot, a konfliktusban érintett emberek ezreinek életét kemencébe dobva
– fogalmazott Medvegyev, aki szerint ezek rendkívül veszélyes tévhitek.
Az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese leszögezte, ha Oroszország létének kérdése az emberiség létezésének kérdésével együtt komolyan felvetődik, az nem az ukrán fronton fog eldőlni.
A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.
William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy
az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra,
és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.
Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.
William Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy
a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak,
ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre, és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak.
Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára – írta az MTI.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. február 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4627 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5623 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 26-án 77 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az Oroszország elleni olajszankciók életbelépésével az észak-afrikai országok tömegesen kezdtek orosz olajtermékeket importálni. A The Wall Street Journal szerint az elemzők azt gyanítják, hogy az orosz szállítmányok egy részét Európába exportálják vissza.
A cikk szerint az orosz gázolaj behozatala Marokkóba januárban 2 millió hordóra emelkedett, szemben a 2021-es egész évi 600 ezer hordóval. Februárban várhatóan még legalább 1,2 millió hordó érkezik az országba.
Algériában és Egyiptomban szintén növekedés tapasztalható. Tunézia, amely 2021-ben alig importált orosz olajtermékeket, az elmúlt hónapokban orosz gázolaj-, benzin- és naftaszállítmányokat vett fel, amelyeket jellemzően vegyi anyagok és műanyagok gyártására használnak.
Az ország januárban 2,8 millió hordó orosz kőolajterméket importált, ebben a hónapban pedig további 3,1 millió hordót.
A Tunéziába és Marokkóba irányuló megnövekedett import egybeesik a saját kőolajtermék-exportjuk növekedésével. Ami aggodalomra ad okot, hogy az orosz szállítmányokat más kőolajtermékekkel keverhetik és újraexportálhatják – áll a cikkben.
Marokkó a múlt hónapban 280 ezer hordót küldött a spanyolországi Kanári-szigetekre, és további 270 ezer hordót Törökországba, ami egybeesett az orosz gázolaj Marokkóba történő beáramlásával.
Nancy Feather német belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy országát „hatalmas veszély” fenyegeti. A Funke Mediengruppe-nak adott interjújában – amelyet az Unian szemlézett – Feather kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat fordít kibertámadásokra.
A háború súlyosbította a kiberbiztonsági problémákat. Megnövekedtek az oroszbarát hekkerek támadásai
– állítja a miniszter, aki szerint az államilag támogatott és államilag irányított kémkedés és szabotázs veszélye továbbra is nagyon nagy.
Feather elmondta, hogy kormánya bővíti információbiztonsági igazgatóságát, és olyan új eszközöket akarnak kidolgozni, amelyekkel a biztonsági szervek megállíthatják és felszámolhatják a kibertámadásokat.
A NATO keleti szárnyát fenyegető veszélyre válaszul az Egyesült Államok, Németország és Lengyelország közös hadgyakorlatok lebonyolításáról tárgyal Lengyelországban – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Pistorius szerint az Ukrajnával határos országban végrehajtott katonai manőverek „nagyon világos” jelzést küldenének a NATO-szövetségeseknek, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
A német védelmi miniszter részletekkel nem szolgált, csak annyit mondott, hogy jelenleg közös hadgyakorlatokat fontolgatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági Tanács három határozatát az oroszok elleni szankciókkal kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Három rendeletet írtam alá a Nemzetbiztonsági Tanács határozatainak végrehajtására. Azokkal az oroszokkal szemben, akik részt vesznek az ukrán gyermekek elrablásában, az orosz sportágazat azon képviselői ellen, akik a sportot az agresszió szolgálatába próbálják állítani, és azok ellen, akik Oroszországban segítik az Ukrajna és minden szabad ember elleni, a háború zsoldos szerkezetének fenntartását
– jelentette ki vasárnap esti beszédében az ukrán elnök.
„Ukrajna nyomása folytatódni fog, a világ nyomása folytatódik Oroszországra” – tette hozzá Zelenszkij.
Oroszország drónok szállításáért cserébe segít Iránnak rakétaprogramjának kidolgozásában – nyilatkozta William Burns CIA-igazgató a CBS-nek. Szerinte az Irán és Oroszország közötti szövetség rohamosan fejlődik, ami meglehetősen aggasztó.
Az irániak már több száz katonai drónnal látták el az oroszokat, amelyekkel fájdalmat okoznak a polgári lakosságnak és a polgári infrastruktúrának Ukrajnában. Emellett tudjuk, hogy lőszert is biztosítottak a tüzérségnek
– mondta Burns.
A CIA ugyanakkor jeleit látja, hogy Oroszország felajánlhatja segítségét Iránnak rakétaprogramja kidolgozásához, és további segítségért cserébe vadászgépek szállítását fontolgathatja.
Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem fogja elismerni Oroszország részeként a Krím félszigetet, amelyet továbbra is Ukrajna részének tekint – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap a terület orosz megszállásának 9. évfordulójára emlékezve.
Ned Price a közleményben úgy fogalmaz, hogy Oroszország 9 évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát és elfoglalta a Krímet a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának egyértelmű megsértése révén.
Az Egyesült Államok üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit arra, hogy felhívja a világ figyelmét a megszállás alatt lévő terület helyzetére – olvasható a közleményben.
Rijád úgy döntött, hogy 410 millió dollár humanitárius segélyt juttat Kijevnek – jelentette ki Faisal bin Farhan Al Szaud szaúdi külügyminiszter a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést követően.
Keményen dolgozunk az ukránok szenvedéseinek enyhítésén. Az ukrajnai humanitárius válság enyhítésére összpontosítunk, ezért a király és a trónörökös úgy döntött, hogy 410 millió dollár értékű humanitárius segélyt küld az országba – mondta a szaúdi külügyminiszter.
A külügyminiszter megjegyezte azt is, hogy Szaúd-Arábia továbbra is törekszik az ukrajnai háború békés megoldására – számolt be a TASZSZ.
Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint helyi idő szerint éjjel egy órakor légiriadót rendeltek el a fővárosban, a kijevi régióban, valamint számos más régióban.
23 óra 35 perc körül riadókészültséget rendeltek el több ukrán régióban, köztük Dnyipróban és Kirohovhradban is. Hagyományosan riadó van érvényben Luhanszkban és az oroszok által megszállt Krímben is.
Később a kijevi regionális katonai közigazgatás arról számolt be, hogy ellenséges légi célpontokat észleltek a régió felett, és a légvédelmi rendszerek működnek.
A helyi média szerint a szirénák drónok miatt szólaltak meg.
Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője pontosította, hogy a légvédelem a kijevi régió Brovai és Boriszpil járásaiban működik. A riasztás kiterjedt Zsitomir, Dnyipro, Harkiv és Donyeck régiókra is.
Köszöntjük olvasóinknak!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap is eseménydús volt, a legfontosabb hírek az alábbiak voltak:
Teljes vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.