Március 9-én folytatódnak a tárgyalások Törökország, Svédország és Finnország között a két ország NATO-csatlakozásáról – jelentette be hétfőn ankarai sajtótájékoztatóján Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.
A török diplomácia vezetője világossá tette ugyanakkor, hogy Svédország Ankara szerint egyetlen megfelelő lépést sem tett a török elvárások teljesítése érdekében, és e nélkül a török kormány nem tud rábólintani Svédország NATO-csatlakozására.
A Svédország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások az után akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát. Emellett Törökország a Svédországban élő emberek, többnyire kurdok kiadását kéri Stockholmtól, akiket terrorizmussal gyanúsítanak.
Amint arról az Index már beszámolt, Svédországból nem várt üzenetet kapott Orbán Viktor. Magnus Christiansson, a svéd Försvarshögskolan Nemzeti Védelmi Egyetem hadtudományi tanára úgy véli, hogy Magyarország Törökországhoz hasonlóan próbálja késleltetni Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálását.
Orbán Viktor miniszterelnök azonban, úgy tűnik, nem tartozik a kétkedők közé, ugyanis legutóbbi rádióinterjújában arról beszélt, hogy ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, ratifikálják a két ország csatlakozását.
A képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva
– mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, a képviselők egy része azt mondja, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország közt, ami nagy veszélyt jelent, és ez nem biztos, hogy jó.
A miniszterelnök szerint erre még vannak meggyőző ellenérvek. A képviselők másik fele viszont azt kifogásolja, hogy a svédek és finnek szerintük „nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek” Magyarországról a demokrácia és a jogállamiság kérdésében.