Szerdán Annalena Baerbock német külügyminiszter részletesen ismerteti, hogy miként hajtanak végre feminista fordulatot a német külpolitikában. A Poltiico már hozzá is jutott az erről szóló dokumentumokhoz, amelyekben körvonalazták, hogy mit takar mindez.
A feminista külpolitika fogalmát az utóbbi években leginkább Svédországgal kötötték össze.
A svédek 2014-ben deklarálták, hogy feminista fordulatot vesznek a külkapcsolataik alakításában, amit úgy definiáltak, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a nemek közti egyenlőség kérdésére, valamint a női jogok védelmére, kiterjesztésére. A feminista külpolitika svéd képviselője 2021-ben Magyarországon is látogatást tett.
Legutóbb a németek jelentették be, hogy a svédekhez hasonló fordulatot vesznek. A tavalyelőtt hivatalba lépett német koalíciós kormány először 2021 végén jelezte, hogy ők is feminista külpolitikát szeretnének megvalósítani a következő kormányzati ciklusban, a gyakorlati kivitelezés azonban nem történt meg – egészen mostanáig. Annalena Baerbock ugyanis szerdán ismerteti, hogy milyen új lépésekre készülnek.
A Politico szerint mindezt egy 80 oldalas tervezetben foglalták össze (a dokumentum már a brüsszeli lap birtokába jutott). Mint írták, a „Feminista külpolitika kialakítása” című iratban összesen 10 különböző pontban szedték össze, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a külpolitikában.
A tervezetben Annalena Baerbock azt írta: „Azért folytatunk feminista külpolitikát, mert erre égetően nagy szükség van. Mert a férfiak és nők még mindig nem egyenlőek világszerte.” Konkrét tisztségeket nézve a legfontosabb újdonság talán az, hogy
a német külügyminisztériumnak innentől kezdve lesz egy „feminista külpolitikáért felelős nagykövete”.
A dokumentumban ezenkívül azt is leszögezték, hogy a német kormányzatnak mostantól kezdve „genderszenzitív” módon (vagyis a társadalmi nemek kérdését figyelembe véve) kell humanitárius támogatást adnia külföldön; segítenie kell azt, hogy a nők és a marginalizált társadalmi csoportok részesei lehessenek különféle gazdasági folyamatoknak; és azt is, hogy a klímavédelmi, valamint az energetikai politikában is figyelembe kell venni innentől kezdve a genderkérdést.
A tervezetben azt írták, hogy az uniós külpolitikában is figyelembe fogják venni a feminista szempontokat, valamint célul tűzték ki, hogy „mérhető” mértékű előrelépést érjenek el a nemek közti egyenlőségben világszerte a kormányzati ciklus végéig.
Annalena Baerbock ezenkívül azt is leszögezte a dokumentumban, hogy a feminista külpolitika az ő értelmezésükben „nem csak a nők, hanem a társadalom összes tagja érdekében” folytatott külpolitikát jelenti, beleértve mindazokat is, akiket „a társadalom a genderidentitásuk, a származásuk, vallásuk, koruk, fogyatékosságuk, szexuális irányultságuk vagy más okok miatt hátrányosan megkülönböztet”.
A külügyminiszter azt is leszögezte, hogy innentől kezdve minden külpolitikai döntésnél figyelembe kell venni azt, hogy azok az eltérő genderű személyekre, valamint egyes társadalmi csoportokra milyen hatással lehetnek.
A dokumentumban célként tűzték ki azt is, hogy a külügyminisztérium által támogatott projekteknél a források 85 százalékát „genderszenzitív” célokra kell felhasználni,
a források 8 százalékát pedig olyan, úgynevezett „gendertranszformatív” projektek támogatására kell felhasználni, amelyek nyíltan megkérdőjelezik a genderhez kapcsolódó társadalmi normákat.
Mindezeknek a szempontoknak az érvényesüléséért, betartatásáért lesz felelős a külügyminisztérium korábban említett feminista nagykövete. Hogy mindez milyen konkrét, gyakorlati változtatásokat eredményez majd a német külpolitikában, az egyelőre nem tiszta.
A német ellenzék, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szkepticizmusukat fejezte ki a programmal kapcsolatban. Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője azt mondta: Annalena Baerbock terve „értelmezhetetlen”, majd azt is hozzátette: ha a külügyminiszter mostantól kezdve
a világot járva mindenkinek azt fogja mondogatni, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen, akkor az a politika kudarcra van ítélve.
Katja Leikert, a CDU törvényhozásbeli képviselője azt mondta a Politicónak: elvi síkon egyetértenek azzal, hogy a külpolitikában valóban nagyobb figyelmet kellene szentelni a nőjogi, kisebbségi kérdéseknek, de szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy miként tudják a gyakorlatban megvalósítani ezt a tervezetet.
Hozzáfűzte: a német kormányzat az utóbbi hónapokban „nagy beszédekben ecsetelte a feminista külpolitika előnyeit, de azt nem fejtették ki, hogy valójában mit takar ez”.
Érdekesség, hogy 2014 után a svédeket Kanada, Mexikó és Spanyolország is követte a feminista külpolitika útján. A legutóbb hivatalba lépett, Ulf Kristersson által vezetett jobbközép svéd kormány viszont pont azt jelentette be tavaly ősszel, hogy leszámolnak ezzel a koncepcióval.
(Borítókép: Annalena Baerbock 2023. február 28-án. Fotó: Odd ANDERSEN / AFP)