Az Európai Unió gyorsan csökkentette az orosz szén-, gáz- és olajimportot. Atomenergia-függőségét azonban nem tudja levetkőzni egy évvel az ukrajnai háború kitörése után sem.
Az orosz fosszilis energiahordozókkal szembeni uniós szankciók végleg átformálták a kereskedelmet. Moszkva „pozíciói meggyengültek” – ezt állítja a Nemzetközi Energiaügynökség. A szénimport lenullázódott, az orosz nyersolajat pedig tilos hajóval behozni.
Csupán négy uniós tagország kap orosz olajat még mindig csővezetéken azok után, hogy Lengyelország már decemberben bejelentette: nem hosszabbítja meg szerződését.
Ezekhez az arányokhoz képest 2020-ban az unió a kőszénimport 54 százalékát, illetve a kőolaj negyedét Oroszországtól szerezte be.
Miután az orosz elnök fokozatosan elzárta a gázcsapokat is, az EU más beszállítóktól vásárolt cseppfolyósított földgázt. Következésképpen a háború előtti 40 százalékról mára 10 százalék alá esett vissza az uniós gázbeszerzés orosz részesedése.
Ezzel szemben az atomenergia – történelmi és gyakorlati okokból egyaránt – nehezebben megoldható feladatnak bizonyult az uniós országok számára.
A hidegháborút követően a globális nukleáris ágazatban a verseny elsorvadt. A szovjet építésű uniós reaktorok továbbra is az Oroszországból származó, testre szabott fűtőanyaghoz kötöttek. A fűtőanyag-ellátásban Moszkva túlsúlyos szerepet játszott.
Tavalyelőtt az orosz állami tulajdonú Roszatom látta el az uniós reaktorok egyötödét természetes uránnal, és ugyanez a nagyvállalat végezte a konverziós szolgáltatások egynegyedét, illetve a dúsítási szolgáltatások egyharmadát – az Euratom Ellátási Ügynöksége, az ESA szerint.
Ugyanebben az évben, 2021-ben az uniós országok 210 millió eurót fizettek Oroszországnak a nyersuránért, miközben sokkalta többért, 88 milliárd euróért vásároltak orosz olajat.
Az Oroszországból származó nukleáris technológia és üzemanyag importjának értéke tavaly globálisan 940 millió euróra emelkedett a Royal United Services Institute, a RUSI felmérése szerint. Az orosz nukleáris export értéke néhány uniós tagországban, például Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban csökkent, másutt, köztük Szlovákiában, Magyarországon és Finnországban viszont nőtt – ezt derítette ki a Politico.
„Noha nehéz végleges következtetéseket levonni az időben korlátozott és hiányos adathalmazból, egyértelműen kimutatható a függőség az orosz nukleáris fűtőanyagtól” – állítja Darya Dolzikova, a RUSI kutatója.
Az Oroszországból származó urán egy éven belül máshonnan származó importtal helyettesíthető, ráadásul a legtöbb atomerőmű legalább egyéves tartalékkal rendelkezik Agnieszka Kaźmierczak, az ESA vezetője szerint.
Ennek ellenére a orosz építésű VVER-reaktorokkal rendelkező országok a Moszkva által gyártott üzemanyagra támaszkodnak.
„Tizennyolc orosz tervezésű reaktor üzemel az EU-ban, és a szankciók mindegyiket érintenék” – magyarázta a Carnegie nukleáris programjának vezető munkatársa. „Ez továbbra is mélyen megosztó kérdés az Európai Unióban” – tette hozzá Mark Hibbs.
Az unió ezért vonakodott attól, hogy szankciókkal sújtsa az orosz nukleáris ipart, jóllehet néhány tagország és Ukrajna ezt követelte a Roszatomnak a zaporizzsjai atomerőmű felügyeletében játszott szerepe és a hadseregnek szállított eszközök miatt.
„A nukleáris ágazat szankcionálásának kérdése lényegében már az érdemi megbeszélések előtt lekerült a napirendről” – mondta az egyik uniós ország névtelenséget kérő diplomatája.
A szankciók leghangosabb ellenzője Magyarország. Szlovákiával, Bulgáriával, Finnországgal és a Cseh Köztársasággal együtt egyike annak az öt országnak, ahol orosz építésű reaktorok üzemelnek, egyelőre alternatív fűtőanyag nélkül.
Bulgária és a Cseh Köztársaság az amerikai Westinghouse-szal kötött szerződést az orosz fűtőanyag kiváltására. Az eljárás az ESA vezetője szerint „három évig" is elhúzódhat, mivel a nemzeti szabályozóhatóságoknak is elemezniük és engedélyezniük kell az új fűtőanyagot.
A „nagyobb problémát” az egész világon a dúsítás és a konverzió jelenti – magyarázta Kaźmierczak –, mivel a kapacitáshiány globálisan krónikus. A Roszatom teljes mellőzése „hét-tíz évet” vehet igénybe. Az ütemterv az ágazatba történő jelentős beruházások függvénye.
Finnország tavaly felmondta egy orosz gyártmányú atomerőmű építésére vonatkozó megállapodást, és ezzel a Roszatom perét váltotta ki. Másutt nem változtatnak a terveken.
Szlovákiában a mohi atomerőmű szovjet tervezésű harmadik blokkja a hónap elején üzembe lépett. A szerződés szerint Oroszország legalább 2026-ig ellátja fűtőanyaggal.
Magyarország közben elmélyítette a kapcsolatait Moszkvával. Tavaly nyáron a hatóságok engedélyezték két további reaktor építését a paksi erőműben, amit egy 10 milliárd eurós orosz hitelből finanszíroznak.
A nukleáris szankciók még elfogadásuk esetén is hemzsegnének a mentességektől és kivételektől, mert „függünk az orosz nukleáris fűtőanyagtól” – mondta egy uniós diplomata.
(Borítókép: A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én. Fotó: Kiss Dániel / MTI)