Egy republikánus javaslat aláásná Biden programjának egyik fontos pontját, a környezetvédelmet.
Eddig Joe Biden amerikai elnöknek viszonylag könnyű dolga volt: a demokrata elnök beiktatása óta egészen idén januárig ugyanis pártjának volt többsége az amerikai törvényhozás mindkét kamarájában, a Képviselőházban és a Szenátusban is. Bár utóbbiban az idei félidős választásokig 50-50 szenátora volt mindkét pártnak, ezért szavazategyenlőség esetén a Szenátus elnöke, a mindenkori alelnök – aki jelenleg a demokrata Kamala Harris – szavazatával mentek át a javaslatok – ha egyáltalán szavaztak róla a filibuster miatt.
Emiatt a nagyon vékony szenátusi többség miatt a politikai hatalmuk megerősödött az olyan, alapvetően konzervatív demokratáknak, mint például Joe Manchin, aki már a 2022-es félidős választások előtt is megnehezítette Biden dolgát – például Manchin kaszálta el Biden Build Back Better névre keresztelt javaslatát, aminek végül csak egy visszafogottabb verzióját volt hajlandó megszavazni az inflációcsökkentő törvény (IRA) néven.
Most részben ismét Manchin miatt foghatja a fejét Amerika 46. elnöke:
ugyanis Manchin és egy másik konzervatívabb demokrata szenátor segítségével átment az a republikánusi javaslat, ami Biden egyik fontos célján, a környezetvédelmen gyengítene.
A javaslat célja, hogy eltörölje azt a Biden-adminisztráció által bevezetett, nyugdíjalapokra vonatkozó szabályt, amely lehetőséget adott, hogy a befektetéseknél az ún. ESG-normákat (környezeti, társadalmi és vezetői) is figyelembe vehetik a befektetők.
A javaslat – amelyet a Képviselőház republikánus többsége még kedden szavazott meg – szerdán került a Szenátus elé, ahol a republikánus szenátorok mellett a már említett Manchin mellett Jon Tester demokrata szenátorok szavazataival ment át 50–46 arányban.
Manchin a javaslat vitáján a Politico tudósítása szerint arról beszélt, hogy a mindössze januárban bevezetett szabály „egy újabb példa arra, hogy az adminisztrációnk a liberális politikai agendáját helyezi előtérbe 150 millió amerikai nyugdíjszámlájának a védelme és növelése helyett”, míg Tester egy közleményben arról írt, szerinte a szabály szintén az amerikai nyugdíjasoknak, és elsősorban az államának, Montanának is árt – arra egyikük sem tért ki, hogy a szabály nem kötelező érvényűen írja elő az ESG-normák betartását, csak lehetőséget ad, hogy azt is figyelembe vegyék.
Manchin és Tester vélhetően azért szavazta meg a javaslatot, mivel jövőre újraválasztásukért küzdenek majd, és mind Manchin (Nyugat-Virginia) és mind Tester (Montana) egy-egy olyan állam szenátora, ahol az ott élők alapvetően konzervatívabbak, így a verseny a republikánusoknak kedvez.
Joe Biden már korábban bejelentette, hogyha amennyiben a javaslatot elfogadja a Szenátus, akkor elnöki vétójogával élve visszaküldi azt. Ebben az esetben a javaslat visszakerül a Kongresszus elé, és az elnöki vétót csak mindkét ház kétharmados többségével lehet felülbírálni. Mivel a republikánusoknak csak egy hajszálnyi többsége van a Képviselőházban (a 435 mandátumból 222 az övék), a Szenátusban pedig demokrata többség van, így a javaslat vélhetően még egyszer nem fog átmenni a törvényhozás egyik kamaráján sem.
Egyébként ez lesz az első eset, hogy Biden a vétójogával élne. Eddig az elnök próbálta magát úgy pozicionálni, hogy kompromisszumkész, aki fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést – Biden infrastruktúráról szóló törvényének elfogadása például eleve azért húzódott, mert szerette volna, ha azt mindkét párt képviselői el tudják fogadni.
(Borítókép: Joe Biden 2023. február 28-án. Celal Gunes / Anadolu Agency / Getty Images)