A finn katonatisztek közel 90 százaléka azon a véleményen van, hogy Finnországnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz, anélkül, hogy megvárná, amíg a szomszédos Svédország is beléphet a szövetségbe – derül ki a nemzeti tiszti szövetség által megrendelt felmérésből.
A tisztek több mint 60 százaléka teljes mértékben támogatja azt a nézetet, hogy „szükség esetén” Svédország nélkül is csatlakozni kell a NATO-hoz. Ugyanakkor majdnem minden harmadik ember (27 százalék) úgy véli, hogy ez „bizonyos mértékig észszerű megoldás” – derül ki a lengyel radioem.pl cikkéből.
A finn országos tiszti szövetség megbízásából készült felmérést február második felében végezték el, amikor kiderült, hogy valószínűbb az a forgatókönyv, hogy először Finnország egyedül léphet be a NATO-ba, mintsem az északi országok eredeti terve, hogy egyszerre csatlakoznak az észak-atlanti szövetséghez.
A lengyel lap emlékeztet: eddig a szövetség 30 tagjából már 28-an ratifikálták Finnország és Svédország csatlakozását, ezalól csak Törökország és Magyarország kivétel.
A megkérdezett tisztviselők többek között jelezték:
a NATO-tagság nélkül Finnország helyzete „hasonló” lenne, mint Ukrajnáé az orosz támadás előtt,
de jelenlegi státuszuk már valamelyest stabilizálja helyzetüket. A katonák szerint az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal nemrég megkötött kétoldalú megállapodások is javítják az ország helyzetét. Ezt befolyásolják a finn fegyveres erők (a közelmúltban szervezett) közös gyakorlatai a NATO-erőkkel is.
Másrészt egyes tisztek felhívták a figyelmet arra, hogy az orosz fenyegetés továbbra is fennáll, és csak a formális NATO-tagság (azaz minden állam ratifikációja után) garantálja a biztonságot. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az évtizedek óta fennálló semlegesség és elzárkózási politika lenne a legjobb, és hogy a NATO-ban való tagsággal Finnország „bábbá válhat egy olyan játékban”, amelyben mások érdekei számítanak.
Egy másik, február eleji közvélemény-kutatásban a megkérdezettek több mint fele úgy vélte, hogy Finnország NATO-tagsága „nem függhet Svédországtól”. Csaknem minden harmadik megkérdezett azon a véleményen volt, hogy mindkét országnak egyszerre kellene csatlakoznia az észak-atlanti szövetséghez.
Az állami hatóságok és a NATO hivatalos tájékoztatási politikája szerint a két északi ország egyidejű belépése elengedhetetlen a szövetség védelmi tervezése, valamint az ellátás és támogatás biztonsága szempontjából, különös tekintettel Finnország földrajzi elhelyezkedésére. Magyarországon február végén kezdte meg a parlament a finn és a svéd csatlakozási jegyzőkönyv ratifikálásának mérlegelését, az erről szóló zárószavazás a következő hetekben várható.
(Borítókép: Finnország, Svédország és tizennégy NATO-tagállam közös hadgyakorlata Svédország keleti partjainál 2022. június 11-én. Fotó: Jonas Gratzer / Getty Images)