Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv városában tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.
Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat tesz közzé annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.
Az MTI beszámolója szerint Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.
Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. A megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.
Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.
Az Orosz Nagykövetség szerint Nagy-Britannia azért kreálta a salisburyi incidenst, hogy felkészüljön az Oroszországgal való konfrontációra.
2018-ban ez a provokáció még egy különálló ügynek tűnhetett volna, amelyet arra használtak, hogy lerombolják azt a konstrukciót, amely akkoriban jelen volt az országaink közötti kapcsolatokban – áll a közleményben, amelyben hozzáteszik:
most már tudjuk, Londont nem érdekelte az igazság keresése.
A britek azért találták ki a salisburyi incidenst, hogy elkezdjék felkészíteni a lakosságukat és a szövetségeseiket egy konfrontációra, amely mostanra politikai-katonai összecsapássá vált Ukrajnában – írja a TASZSZ.
Az orosz diplomáciai képviselet rámutatott, hogy mindezen évek alatt a brit hatóságok soha nem állapították meg a történtek valódi körülményeit, és határozottan elutasították az Oroszország által felajánlott együttműködést.
Erősödik az elégedetlenség a kijevi rezsimmel szemben Zaporizzsja városában, amely továbbra is az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll – mondta a RIA Novosztyinak Vlagyimir Rogov, a Mi Együtt Oroszországgal mozgalom elnöke, a zaporizzsjai területi közigazgatás főtanácsának tagja.
A zaporizzsjai lakosok nem értenek egyet Zelenszkij politikájával, és várják, hogy megszabaduljanak az ukrán elnöktől
– mondta a mozgalom elnöke.
Az oroszok fő erőfeszítései a Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Shakhtar irányában történő támadó akciók végrehajtására összpontosulnak. Az elmúlt 24 órában az ukrán védők több mint 150 ellenséges támadást vertek vissza ellenük – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közösségi oldalán.
A jelentésből kiderül, hogy szombaton az orosz csapatok a csernyihivi területen Medvedivka falvait, a Szumi területen 11 települést, Harkivban pedig mintegy 10 település területét lőtték.
A vezérkar azt is megjegyezte, hogy Oroszország továbbra sem hagyott fel Bahmut ostromával.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a védelmi erők valószínűleg visszavonulásra készülnek Bahmut egy részéből. Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy az orosz csapatok körülbelül 2022 májusa óta harcolnak Bahmut elfoglalásáért, és eközben hatalmas veszteségeket szenvedtek.
Ha az ukrán katonai vezetés szükségesnek tartja a kivonulást Bahmutból, akkor valószínűleg korlátozott és szervezett visszavonulást fog végrehajtani – áll a jelentésben.
A szakértők arra is rámutatnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozott a brjanszki térségben kialakult helyzettel az orosz Biztonsági Tanács március 3-i rendkívüli ülésén.
Kupjanszk 800 gyereket kényszerült evakuálni a folyamatos orosz ágyúzás közepette – közölte a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság.
Legalább 812 gyermek van azok között, akik elhagyják otthonukat, hogy az ország más részein kapjanak szállást és egyéb szolgáltatásokat.
A lakosság bizonyos kategóriáinak kötelező kitelepítéséről szóló döntés meghozatalakor figyelembe vették az instabil biztonsági helyzetet, amely a község területének az orosz csapatok általi folyamatos ágyúzása miatt alakult ki
– olvasható a közigazgatás honlapján megosztott közleményben.
Ma reggel Oleg Szinyehubov, a területi közigazgatás vezetője azt mondta, hogy a lövések házakat, egy gondozóintézetet, egy magtárat és egy közigazgatási épületet romboltak le, és megöltek egy 73 éves nőt.
Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter előre be nem jelentett látogatást tett Ukrajnába. Garland az ukrán főügyész meghívására utazott az ukrajnai Lvivbe, a USA Today jelentése szerint.
A főügyész több megbeszélést tartott, és megerősítette eltökéltségünket, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk a szuverén szomszédja ellen elkövetett igazságtalan és provokálatlan inváziója során elkövetett bűncselekményekért
– közölték az igazságügyi minisztérium tisztviselői.
Hozzátették: a találkozót biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. március 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 5358 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5407 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 3-án 66 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Csütörtökön egy ukrán csapat hatolt be az oroszországi Brjanszk régióba, állítólag orosz partizánokkal megtámogatva, és Oroszország vezetésének megdöntésére készülhetnek – írja a Blikk.
Egy UJ–22-es drónt találtak az egyik helyszínen, az ukrán Ukrjet gyártmányát, amit mindössze két éve készítenek, és amit akár 800 kilométerre is ki lehet lőni, papíron tehát Szentpétervárt is meg tudják vele támadni.
Még akár orosz erők provokációja is szóba jöhet, vagy a belső konfliktusok eszkalálódnak, hiszen sokaknak van elegük a háborúból. Ám nagyon is benne van a pakliban, hogy az ukránok – ha nem is olyan látványos erőkkel és eszközökkel, mint az oroszok – elkezdtek agresszívabban támadni, láthatóan előre kiválasztott célpontok ellen
– vélekedett a lapnak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt, az elmúlt napokban ugyanis sorozatos dróntámadások érték az orosz területeket. Szerdán számoltunk be róla, hogy 4 órán belül az ukrán harci eszközök legalább hat célpontot támadtak Oroszországban – köztük egyet a főváros, Moszkva közelében.
A szakértő úgy látja, egyelőre nem lépett szintet a háború, ezeknek a kisebb támadásoknak a területfoglalás sem céljuk, pláne, ha figyelembe vesszük a jelenlegi saras időjárást.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Az Index teljes pénteki hírfolyama ide kattintva érhető el.