Index Vakbarát Hírportál

Zelenszkij erre várt, óriási segítséget kaphat az ukrán hadsereg

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Vége
33AR8ZX-highres

A legfontosabbak

2023. március 9., 09:00
Videón az oroszok pusztítása
Index
2023.03.09. 21:58
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

    A nap legfontosabb hírei:

    • Fedir Sándor és Troski Viktor, az Ungvári Egyetem tanárai az ukrajnai háborúban harcolnak, több száz kárpátaljai magyarhoz hasonlóan. Előbbi gyalogosként, utóbbi pedig tüzérként erősíti az ukrán hadsereget. Tapasztalataikról itt írtunk bővebben.
    • Hajnalban Ukrajna több nagyvárosában is rakétatámadások voltak, ezért az egész országban elrendelték a légiriadót.
    • Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század. Részletek itt.
    • Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter március 9-én megerősítette, hogy Szlovákia és Lengyelország közös erővel MiG–29-es vadászgépeket küldhet Ukrajnába. Ha tovább olvasná, ide kattintva teheti meg.
    • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált arra, hogy egy lengyel vállalat azt tervezi, hogy harci kiképzőközpontot épít mintegy 600 ukrán katona részére a nyugat-ukrajnai Volinyi régióban. A szóvivő úgy véli, ezzel Lengyelország folytatja „kúszó terjeszkedését” Ukrajnában.

    Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra.

    A BelTA állami hírügynökség tájékoztatás szerint a törvénymódosítást a parlament február végén fogadta el. A jogszabály azoknak a büntető törvénykönyvben végrehajtott módosításoknak a része, amelyekkel a minszki kormány fokozná a küzdelmet a „szélsőséges, államellenes tevékenységek ellen”.

    A módosítás háromról tíz napra emeli a maximálisan kiszabható őrizet idejét azok számára, akiket hazaárulással, összeesküvéssel vagy más, a kormány megdöntésére irányuló tevékenységgel gyanúsítanak.

    Az indoklás szerint annak érdekében, hogy ez idő alatt alaposabban kivizsgálják az ügyüket. Az államfő csütörtökön jóváhagyott egy másik módosítást is, amely szerint börtönbüntetést kaphat bárki, akivel szemben beigazolódik, hogy rossz hírét keltette az ország fegyveres erőinek.

    Belarusz az utolsó európai ország, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. A Lukasenka vezette ország tavaly a széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel belorusz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadásait.

  • Az ukrán fővárosban teljesen helyreállították az áramellátást a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás után – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

    Még folyik a távhőszolgáltatás helyreállítása, jelenleg a távfűtött házaknak a 30 százalékában még nincs fűtés, de a szolgáltató cégek azt ígérik, hogy egy napon belül minden háztartásban helyreáll a rend

    – tette hozzá a városvezető.

    Kijev több kerületét is érte a rakétatámadás, és legkevesebb két ember megsérült. Csütörtökre a rendkívüli áramszünet miatt a fővárosiak 40 százaléka maradt áramszolgáltatás nélkül – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

    Szerhij Szuhomlin, a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir polgármestere elmondta: az orosz légitámadás miatt a település lakóinak délután még mindig mintegy a fele volt áram nélkül. A város energetikai infrastruktúráját iráni gyártmányú, Sahid típusú önmegsemmisítő drónokkal támadta Oroszország.

    „A létfontosságú infrastrukturális épületek egy részénél generátorokkal fejlesztünk áramot. Ezek a víziközművek, a hő- és kommunális létesítmények” – tette hozzá. A városvezető megerősítette, hogy az elektromos közösségi közlekedés nem működik a városban. Dízelhajtású buszok járnak, de nincs belőlük elég.

    Nyolc régióban voltak jelentős problémák

    Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon azt írta, hogy a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás következtében Ukrajna nyolc régiójában károsodtak az áramtermelő és -elosztó létesítmények, de összességében az ukrajnai energetikai rendszer működőképes maradt. Egyes területeken átmeneti áramkimaradás előfordulhat, de a szakemberek folyamatosan dolgoznak a hibák kijavításán – írja az MTI.

  • Az ukrán elnök az elmúlt több mint egy évben a Berlinalén, a Golden Globe-díjátadón, a Grammy-gálán, valamint a Cannes-i és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is megkapta a lehetőséget arra, hogy szóljon az emberekhez, a vasárnapi Oscar-gálán azonban nem teheti ezt meg – írja a Variety.

    Volodimir Zelenszkij a tavalyi Oscar-gálán sem mondhatott beszédet. Az Amerikai Filmakadémia nem indokolta meg a mostani döntését, a Variety azonban úgy értesült, hogy a közvélemény-kutatások alapján Ukrajna támogatottsága a háború kellős közepén egyre gyengül az amerikai emberek körében, ezért inkább eltekintenek Zelenszkij szerepeltetésétől a hétvégi díjátadó gálán.

    Az Oscar-gála producere, Will Packer tavaly azért nem engedélyezte az ukrán államfő megjelenését, mert elmondása szerint fehér emberek közötti konfliktus zajlik Ukrajnában, és mivel a korábbi afrikai, ázsiai fegyveres összecsapások esetében sem adtak lehetőséget politikusoknak nagyszabású beszéd megtartására, Volodimir Zelenszkij esetében sem tesznek kivételt.

  • Az orosz állam megkerüli az EU és a G7-csoport által bevezetett szankciókat, mert nagyon fontos számára, hogy biztosítani tudjon félvezetőket és egyéb technológiát a katonai eseményekhez, illetve a fronton való cselekményekhez.

    A Bloomberg azt írja, Oroszország 2017 és 2021 között évente átlagosan 163 millió dollár értékben vett chipeket és integrált áramköröket az Európai Uniótól, az Amerikai Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól és Japántól. Ez az összeg tavaly mintegy 60 millió dollárral kevesebb volt, viszont megnőtt az export többek közt Törökországba, Szerbiába és az Egyesült Arab Emírségekbe. A Kínából Oroszországba irányuló szállítások száma is megemelkedett, mivel Peking egyre fontosabb szerepet játszik Moszkva ellátásában. A cikkből az is kiderül, hogy ugyanígy 

    Törökországon és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül is jelentősen megélénkült a chipek behozatala Oroszországba.

    A szankciók kijátszásában részt vesz Kazahsztán is, amely csak tavaly 3,7 millió dollár értékben exportált félvezetőket Oroszországba, míg 2021-ben ez az összeg még csak 12 ezer dollár volt. Egy európai uniós tisztviselő szerint a szankciók betartása politikai akarattól függ, és a nemzeti tisztviselőknek nem érdekük a hazájukban működő vállalatok elleni fellépés.

  • Egyre több olyan fotót, videót posztolnak a közösségi oldalakra, amelyek azt szemléltetik, mekkora károkat okoztak a hajnali rakétacsapások Ukrajnában.

    A Radio Nakipilo által közzétett képeken az látható, hogy egy óriási krátert vizsgálnak az emberek egy családi ház kertjében Harkiv régió egyik külvárosában. A kráter helyi tudósítások szerint rakétatámadás következménye.

    A harkivi rádióállomás tájékoztatása szerint több közeli lakóépület is megsérült a robbanás következtében.

    A harkivi támadásról azt is lehet már tudni, hogy körülbelül tizenöt rakéta csapódhatott be. Legutóbb három héttel ezelőtt volt példa a mostanihoz hasonló méretű támadásra.

  • Mint beszámoltunk róla, Ukrajna tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadásokhoz, amelyeket azért építettek, hogy orosz földgázt szállítsanak Németországba.

    A reakció a The New York Times beszámolójára érkezett, amely névtelenül nyilatkozó amerikai hírszerzési tisztviselőkre hivatkozik, akik szerint egy ukránbarát csoport állt a szabotázsakció mögött.

    Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta a Telegramon, hogy ez a reflektálás tudatlan amerikai propaganda.

    „Biztos csak magányos vadászok voltak, akik az átkozott moszkoviták ellen harcolnak. Valamilyen vérlázító mocskok ezek, akik meg akarják menteni a világot. Odamentek, lemerültek a tenger mélyére, felrobbantottak két hatalmas csövet, utána pedig eltűntek a naplementében. És persze hol máshol, mint a NATO-hajókkal és nyomkövető rendszerekkel teli tengeren” – fogalmazott Medvegyev.

    Hozzátette: „Ha a vezetékeket tényleg ukránbarát csoport robbantotta fel, és nem az Orosz Föderáció, akkor mi értelme tűzzel, karddal és pénzzel támogatni őket?”

  • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált arra, hogy egy lengyel vállalat azt tervezi, hogy harci kiképzőközpontot épít mintegy 600 ukrán katona részére a nyugat-ukrajnai Volinyi régióban.

    A szóvivő úgy véli, ezzel Lengyelország folytatja „kúszó terjeszkedését” Ukrajnában.

    Úgy tűnik, senkit sem zavar Varsóban és Kijevben az a tény, hogy ezzel Lengyelország valóban közvetlenül fog részt venni a konfliktusban

    – közölte Zaharova rámutatva:

    az ukrajnai katonai létesítmények az orosz hadsereg legitim célpontjai.

    A szóvivő elmondása szerint Varsó célja az infrastruktúra bővítésével az, hogy növelje a korábban Lengyel Önkéntes Légiónak nevezett lengyel csoportosulás létszámát.

    Valójában ezt a légiót azért hozzák létre, hogy felügyeleti egységeket alakítsanak ki a kormányhatóságok és a bűnüldöző szervek tevékenységének ellenőrzésére Nyugat-Ukrajnában

    – idézi a TASZSZ hírügynökségMarija Zaharovát.

  • Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy abban reménykedik, Oroszország előbb-utóbb egy teljesen elszigetelt állammá válik. A politikus szerint ha kitör egy háború, nem lehet félrebeszélni vagy félrenézni. Mindig jól megállapítható, hogy ki támad meg kit.

    „Vannak emberek, akik segítenek az ellenségednek megölni téged, és gondoskodnak arról, hogy minden, amit szeretsz, vagy valaha is szerettél, romba dőljön. És vannak emberek, akik segítenek életben maradni és az életedért küzdeni. Utóbbiak támogatásával nagyobb esélyed van megérni a holnapot” – fogalmazott Kira Rudik.

    Arról is beszélt, hogy megfigyelései alapján az ukrán emberek továbbra is félnek, és nagyon dühösek is. Azt kérte, alkalmazzanak szankciókat mindenki ellen, aki segít Oroszországnak.

    Azt akarjuk, hogy Oroszország legyen az új Észak-Korea. Egy olyan ország legyen, amelynek senki sem segít. Akikkel senki sem áll szóba. Reméljük, hogy az orosz vezetők saját társaságukon kívül nem találnak más szövetségest

    – mondta az ukrán politikus.

  • Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint Oroszország nagyszabású provokációt tervez az ukrán–belorusz határon. Az események tudósításának szervezésével Vlagyimir Szolovjovot, a Rosszija–1 orosz állami tévé műsorvezetőjét bízták meg.

    Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy a riporter hamarosan Belaruszba érkezik, és onnan tudósít majd a katonai eseményekről, történésekről. Az Unian információi szerint a közvetítést március 11-én, szombaton láthatják az orosz tévénézők.

    Egyre több orosz csapat érkezik Belarusz területére. A megszállók feltehetően azt tervezik, hogy a határ közelében megsemmisítik a helyi infrastruktúrát, létesítményeket, ami miatt a civil lakosság is veszélyben lehet. A provokáció célja ellenséges légkör, szemlélet kialakítása Ukrajnáról a belorusz állampolgárok között. Az orosz vezetés azt akarja elérni, hogy a belorusz fegyveres erők teljeskörűen vegyenek részt a katonai eseményekben az Orosz Föderáció oldalán

    – áll a jelentésben.

    Az ukrán hírszerzés kiemelte: Ukrajna nem folytat katonai műveleteket Belarusz területén.

  • Mint beszámoltunk róla, az ENSZ szerint is hiteles és valós eseményeket mutat be az a videó, amelyen az látható, hogy az oroszok brutálisan kivégeznek egy ukrán hadifoglyot. A felvételt valószínűleg egy orosz katona testkamerája rögzítette. A videón az látszik, hogy egy fegyvertelen ukrán hadifogoly beleszív egyet a cigarettájába, majd azt mondja: „Dicsőség Ukrajnának!” Ekkor az orosz katonák rákiáltanak, hogy dögöljön meg, majd szitává lövik gépkarabélyokkal.

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 4-én arra szólított fel, hogy ki kell vizsgálni az orosz háborús bűnöket Ukrajnában, és hozzátette, hogy az Európai Unió megad minden segítséget a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és a hágai Nemzetközi Bíróságnak is. Ezt követően nem sokkal jelent meg a hírekben a már említett videófelvétel.

    A katonát az ukrán emberek többsége hősnek tartja, de eddig nem nevezték meg, kiről van szó. Csütörtökön viszont az ukrán hadsereg megerősítette, hogy 

    a katona Olekszandr Matszijevszkij, a csernyihivi terület területvédelmi harcosa volt.

    Holttestét rokonai azonosították, a Területi Védelmi Erők Északi Regionális Vezetőségének tájékoztatása szerint azonban eddig nem adtak ki végleges személyazonosító okmányt.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is reagált arra, hogy csütörtök hajnalban Ukrajna több nagyvárosában is rakéták csapódtak be. Ukrán tisztviselők tájékoztatása szerint Kijevet, Harkivot, valamint az Odesszai területet támadták az oroszok. Mindhárom helyen lakóházakat és az energiaellátást biztosító létesítményeket is eltaláltak a robbanóeszközök.

    Oroszország egyik napról a másikra hatalmas rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna ellen, ami emberéleteket követelt. Sajnos a civil és polgári infrastruktúrát is nagy károk érték. Jól látható: itt nincs semmilyen katonai cél, csak orosz barbárság. Eljön a nap, amikor Putyint és társait felelősségre vonja egy illetékes törvényszék

    – írta Twitteren az ukrán külügyminiszter.

  • Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter március 9-én megerősítette, hogy Szlovákia és Lengyelország közös erővel MiG–29-es vadászgépeket küldhet Ukrajnába.

    „Azt hiszem, itt az ideje, hogy döntést hozzunk. Ukrajnában emberek halnak meg” – írta Naď.

    Naď március 1-jén arról tájékoztatta az AP-t, hogy országa a 11 szovjet korabeli MiG–29-es vadászrepülőgépből 10 átadását fontolgatja, az utolsó pedig egy múzeumba kerülhet.

    Krisjanis Karins lett miniszterelnök március 4-én a Der Spiegelnek nyilatkozva azt mondta, biztos abban, hogy a nyugati országok harci repülőgépeket fognak Ukrajnának szállítani, és csak „idő kérdése”, hogy mikor születik meg erről a döntés.

    „Ha az ukránoknak vadászgépekre van szükségük, akkor megkapják őket” – mondta, hozzátéve, hogy az ukránok már többször bebizonyították, hogy gyorsan megtanulják az új gépek kezelését.

  • A zaporizzsjai atomerőművet visszakapcsolták a hálózatra, miután szerda éjjel egy orosz rakétatámadás következtében elvesztette az áramellátását – erősítette meg az ukrán hálózatüzemeltető Ukrenergo.

    Az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat csütörtök reggel közölte, hogy az ország délkeleti részén lévő, oroszok által megszállt erőmű áramellátása a légicsapások miatt szűnt meg. A telephely mind a 20 dízelgenerátorát aktiválták „utolsó védelmi vonalként”.

    A zaporizzsjai atomerőmű ismét vészhelyzeti dízelekkel működik – ez az utolsó védelmi vonal. Ez már a hatodik alkalom – hadd ismételjem meg, hatodik alkalom –, hogy a ZNPP elvesztette minden külső energiaellátását, és vészüzemmódban kellett működnie

    – mondta a szervezet főigazgatója.

  • Moszkvai rádióállomások és televíziós csatornák csütörtökön hamis légiriadót sugároztak, miután szervereiket feltörték – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériumának moszkvai hivatala a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

    „A rádióállomások és televíziós csatornák szerverei elleni hackertámadás következtében Moszkvában hamis légiriadót sugároztak. A rendkívüli helyzetek minisztériumának moszkvai hivatala ezúton tájékoztat, hogy a riasztás hamis volt” – közölte a hivatal.

    Hasonló eset történt február 28-án is, amikor 15 oroszországi régióban adtak ki hamis légiriadót. 

  • Az Unian hírügynökség tájékoztatása szerint Németország egyik legnagyobb bankja, a Commerzbank leállította az Oroszországba irányuló fizetéseket.

    A Citigroup tulajdonában lévő Bank Handlowy w Warszawie (BHW) szerint a német bank már nem folytat tranzakciókat orosz pénzintézetekkel.

    Az újabb nagy európai bank elvesztése elvágja azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az orosz pénzügyi rendszer kapcsolódik a világhoz.

    Az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszország bankrendszerének 80 százaléka nyugati szankciók alatt áll.

  • Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század – tájékoztatott Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

    Blaszczak elmondta: Ukrajnába csütörtökön érkezett meg újabb tíz páncélozott harckocsi, amelyek átadását a lengyel hadsereg állományából a hét elején jelentette be. „Befejeztük az harckocsikat kezelő ukrán katonák kiképzését is, és elértük, hogy összeállt az egész, a Leopard 2A4-esekből álló század.”

    Hozzátette: az összesen 14, Lengyelország által küldött Leopard mellett még 8 kanadai, 8 norvégiai és 6-10 spanyol Leopard 2A4-est szállítanak Ukrajnába.

    A tárcavezető megerősítette: Lengyelországban megkezdődött az Ukrajnába szállítandó Leopard tankok javításával és szervizelésével foglalkozó központ megalakítása. A lengyel fél arra is kész, hogy – Németországgal együttműködve – újraindítsa a Leopard tankok alkatrészeinek 20 évvel ezelőtt leállított gyártását.

    Újságírói kérdésre Blaszczak megerősítette, amit Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a CNN International amerikai televíziónak mondott: Lengyelország kész a légierőiben szolgáló MiG–29-es szovjet típusú vadászgépeket is átadni Ukrajnának.

  • A miniszter szerint az USA és nyugati szövetségesei azt állítják, hogy az élelmiszerek és a műtrágyák mentesülnek a szankciók alól, de ez az álláspont hazugság.

    Az orosz gabona és műtrágya exportja előtt álló valamennyi akadály elhárítása, amely a gabonamegállapodás egyik feltétele volt, egyáltalán nem teljesült

    – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Fajszal bin Farhan Al Szaud szaúdi vezető diplomatával folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón – írja a TASZSZ hírügynökség.

    Lavrov emlékeztetett arra, hogy a gabonamegállapodás „két, egymással elválaszthatatlanul összefüggő részt” tartalmaz: az ukrán gabonának a Fekete-tengeren keresztül az ukrajnai kikötőkből történő biztonságos kivitelét, valamint az orosz gabona és az orosz műtrágya exportja előtt álló valamennyi akadály elhárítását.

    Az első rész teljesül, és mi, az Oroszországi Föderáció török partnereinkkel együtt teljesítjük az ezzel kapcsolatos összes kötelezettségünket. Azonban a második rész egyáltalán nem teljesül

    – mondta.

    „Így a gabonaüzlet meghosszabbításának kérdése meglehetősen bonyolulttá válik, mivel a megállapodásnak az orosz gabona és műtrágya exportja előtt álló összes akadály elhárításával kapcsolatos része nem teljesül” – tette hozzá Szergej Lavrov.

  • A litván katonai hírszerzés vezetője szerint Oroszországnak megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy további két évig különösebb gondok nélkül folytathassa az ukrajnai háborút.

    Elegijus Paulavicius azt mondta, hogy ez attól is nagyban függ, hogy az olyan államok mint Irán vagy Észak-Korea támogatják-e az orosz hadsereget – írja a Sky News.

    Hozzátette: az orosz haderő számára jelenleg rendelkezésre álló erőforrások elegendők ahhoz, hogy a háború még sokáig folytatódjon a mostani intenzitásban.

    Ha megnézzük, hogy Oroszország ma mennyi erőforrással és felszereléssel rendelkezik – gondolok itt a stratégiai tartalékokra, a különféle berendezésekre, a lőszerre, a fegyverzetre – akkor nem számíthatunk arra, hogy az oroszok a közeli jövőben feladnák vagy megmásítanák céljaikat

    – fogalmazott  Paulavicius.

  • Számos oroszországi gyár felfüggesztette a termelést és elbocsátotta a dolgozókat, mivel a szankciók és a nyugati gyártók elvándorlása miatt hiány van a csúcstechnológiai berendezésekből, mióta Moszkva tavaly megszállta Ukrajnát.

    A szentpétervári önkormányzat tárgyalásokat folytat Kazahsztánnal a Hyundai oroszországi gyárának eladásáról – jelentette a The Guardian

    Egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számoltak be, hogy a tárgyalások a végső fázisban vannak a Hyundai szentpétervári üzemének eladásáról egy kazahsztáni Asztanában működő autógyárnak. Az üzletet akár már júniusban aláírhatják – írta a lap.

    A Hyundai tavaly márciusban függesztette fel oroszországi gyárának működését. 

  • Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője elmondta, hogy a tegnap esti rakétatámadás nem hasonlított semmihez, amire korábban emlékszik.

    Őszintén szólva nem emlékszem, hogy korábban volt ilyen támadás

    – mondta egy ukrán műsorszolgáltatónak a szóvivő, aki megerősítette, hogy összesen 81 rakétát lőttek ki az oroszok. 

    Hajnalban mintegy 10 ukrán régióban történtek robbanások. A támadásoknak már hat halálos áldozata van, és ezrek maradtak áram, fűtés vagy víz nélkül – írta a Sky News.

  • Az előző héten Brjanszkban történt támadásra válaszolva hajtott végre csütörtök hajnalban átfogó rakétatámadást az orosz hadsereg – közölte az orosz védelmi minisztérium.

    Az előző héten a Putyin ellen küzdő orosz önkéntesek hajtottak végre akciót Brjanszkban, amiről többek között itt írtunk részletesen.

    Az orosz védelmi minisztérium most azt közölte, hogy a csütörtöki csapás egy „válaszcsapás” volt arra az akcióra. Az orosz kormányzat azt állítja, hogy a brjanszki támadásban két civil meghalt és egy 11 éves gyermek megsérült (az önkéntesek ezt cáfolták). 

  • Ismét légi riasztást adtak ki Ukrajna egész területére.

    A riasztás egy hiperszonikus rakétákat szállító repülőgép felszállásával függ össze egy fehéroroszországi repülőtérről – írta az Unian ukrán hírügynökség. Közlésük szerint

    egy orosz MiG–31K szállt fel a machuliscsi repülőtérről.

    A gép – amely Kinzsal rakéták indítására képes – 12.48-kor szállt fel, de egyelőre nem érkezett hír arról, hogy rakétákat lőtt volna ki.

  • Oroszország mindössze két rakétahordozó hajója maradt a Fekete-tengeren a csütörtök hajnali rakétatámadás után – közölte a déli ukrán hadseregcsoport.

    Mint írták, az oroszoknak most összesen 8 hajója van a tengeren, és ezek közül kettő képes a Kalibr típusú rakéták kilövésére.

    A déli hadseregcsoport mindemellett arra figyelmeztetett, hogy a rakétatámadás veszélye továbbra is fennáll, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a légiriadókat.

  • Az utóbbi hónapokban szó esett arról, hogy Kína az ukrajnai invázió óta folyamatosan segíti Oroszországot. Az Egyesült Államok úgy véli, Peking továbbra is együttműködik Moszkvával, hogy kihívja az amerikaiakat.

    A nemzetközi szankciókkal szembeni segítségnyújtás kevésbé dokumentált formái közé tartozik bizonyos szeszes italok exportja, köztük a német digesztif, a Jagermeister, amely állítólag Kínán keresztül jutott el egy orosz fővárosi üzletbe.

    A termékről fotó is készült, íme:

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű mind a 20 dízelgenerátorát aktiválták „utolsó védelmi vonalként”.

    Az Ukrajna délkeleti részén található létesítményt az Ukrajnát sújtó csapások sorozata után levágták az elektromos hálózatról. Most a NAÜ közölte, hogy a létesítmény mind a 20 vészhelyzeti dízelgenerátorát aktiválták, és az erőmű alapvető áramellátását jelenleg nyolc dízelgenerátor biztosítja, a többi pedig készenléti üzemmódban van – írja a Sky News

    A NAÜ közleményében azt írta: „2022. november 23. óta ez az első alkalom, hogy a létesítményben teljesen megszűnt az áramellátás, és ez azt követően történt, hogy az éjszaka folyamán rakétacsapásokról érkeztek jelentések Ukrajna-szerte.”

    A zaporizzsjai atomerőmű ismét vészhelyzeti dízelekkel működik – ez az utolsó védelmi vonal. Ez már a hatodik alkalom – hadd ismételjem meg, hatodik alkalom –, hogy a ZNPP elvesztette minden külső energiaellátását, és ebben a vészüzemmódban kellett működnie

    – mondta a szervezet főigazgatója.

    „Hadd emlékeztessem önöket: ez Európa legnagyobb atomerőműve. Mit csinálunk mi? Hogyan ülhetünk ma reggel itt, ebben a teremben, és hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen? Ez nem mehet így tovább” – tette hozzá.

  • Az orosz csapatok összesen 11 rakétát lőttek ki Harkivra, megrongálva a hőerőművet és a transzformátor-alállomásokat – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Harkivban nincs áram, víz és fűtés az oroszok éjszakai rakétatámadása miatt. Erről Ihor Terehov, Harkiv polgármestere számolt be egy sajtótájékoztatón.

    Elmondása szerint 11 rakétát lőttek ki Harkivra, megrongálva a hőerőművet és a transzformátor-alállomásokat, ezért az egészségügyi intézmények generátorokra álltak át. A városi elektromos közlekedés, a metró leállt, de már buszokat helyeztek működésbe a pótlásukra, amelyek a város központi autópályáin szállítják az embereket.

    A polgármester elmondta, hogy a fűtés helyreállításán dolgoznak, a vizet vízszállító teherautókkal szállítják. A vízszállító teherautókat Harkiv minden kerületében felállítják, ami a bevásárlóközpontokat, üzleteket, drogériákat illeti, átálltak a generátorokra, csakúgy, mint a benzinkutak.

  • Oroszország ismét visszatért „szánalmas taktikájához”, a civilek megfélemlítéséhez – írta egy Telegram-posztban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai városokat ért rakétatámadásokról.

    A megszállók csak arra képesek, hogy a békés embereket terrorizálják. Ennyit tudnak. De ez nem segít rajtuk. És nem kerülik el a felelősségre vonást 

    – írta.

    Hozzátette azt is, hogy a katasztrófavédelem dolgozik a támadások helyszínén, és több helyen is korlátozniuk kell a lakossági közszolgáltatásokat. Végül megköszönte az ukrán légvédelemnek a munkáját, és mindenki másét is, aki a támadás következményének elhárításán dolgozik. 

  • Csütörtök hajnalban összesen 81 rakétát lőttek ki az oroszok Ukrajnára, abban a támadásban, amelyről itt írtunk először. A rakéták mellett 8 darab öngyilkos, iráni gyártmányú drónt is bevetettek.

    Az ukrán légvédelem arról számolt be, hogy 34 rakétát, valamint 4 drónt sikerült megsemmisíteniük ezekből. A 81 rakéta közt volt:

    • 28 darab Kh–101/Kh–555 levegő-föld rakéta,
    • 20 darab Kalibr típusú rakéta, amelyeket a tengerről indítottak,
    • 6 darab X–22-es levegő-föld rakéta,
    • 6 darab Kh–47 (Kinzsal) levegő-föld rakéta,
    • 8 darab darab 2 – Kh–31P és 6 – X–59 típusú, távvezérelt levegő-föld rakéta,
    • És 13 darab Sz–300-as rakéta, amelyeket eredetileg légvédelmi célokra használnak.

    A légierő a közlemény végén azt írta, hogy ezek közül a Kh–101/Kh–555-okat, a Kinzsalokat, valamint az Sz–300-asokat

    jelenleg nem tudja megsemmisíteni az ukrán hadsereg, mert nincs hozzá megfelelő eszközük. 

  • Legalább öt civil halálos áldozata van annak a rakétatámadásnak, amelyet csütörtök hajnalban indított Oroszország Ukrajna ellen.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint mind az öt ember Lviv régiójában halt meg, ahol egy lakónegyedet ért rakétatalálat. A Lvivi terület kormányzója egy videót is megosztott az összedőlt épületekről.

Rovatok