A nyugati országok hivatalosan százszázalékosan támogatják Ukrajna honvédő háborúját, azonban egy idő után a belpolitikai nyomás átírhatja ezen országok külpolitikáját. Sőt, Washington állítólag már finoman jelezte is Kijevnek, hogy készüljenek a tűzszüneti tárgyalásokra – állítja többek között a Washington Post amerikai és a Frankfurter Allgemeine Zeitung mérvadó német lap.
„Ma Kijevben vagyok, hogy találkozzak Zelenszkij elnökkel, és megerősítsem az Ukrajna demokráciája, szuverenitása és területi integritása melletti rendíthetetlen elkötelezettségünket” – mondta Joe Biden amerikai elnök váratlan kijevi látogatásán februárban.
Miközben Biden az ukrán főváros utcáin sétált, majd Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján is nyomatékosította az Egyesült Államok támogatását, a háttérben már egészen más hangvételű beszélgetés folyhatott – mint arról a német FAZ ír.
A német lap értesülései szerint Biden felidézte ukrán kollégájának, hogy országa eddig mennyi katonai és pénzügyi segítséget nyújtott az ostromlott Ukrajnának a háború kitörése óta, és megérti, hogy Kijev többet akar, de egy idő után már nem lehetséges az ország támogatása. Mint a lap fogalmaz: Biden 2020-ban arra kért és kapott mandátumot az amerikaiaktól, hogy az Egyesült Államokat meggyógyítsa, ez pedig nagy feladat. Ráadásul az amerikai külpolitika már Barack Obama óta Európa helyett leginkább Ázsiára fókuszál.
Miközben Ukrajnában a frontok befagytak, a két háborúban álló fél valahogy maga felé próbálja dönteni a mérleg nyelvét: Ukrajna további támogatásokat kér nyugati szövetségeseitől, hogy azok segítségével nagyszabású offenzívát indíthasson az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken, míg Oroszország többek között Irán és Kína segítségével próbálja pótolni fogyó katonai készleteit. Mind Teherán, mind Peking tagadja az ilyenfajta segítségnyújtást, ugyanakkor az Egyesült Államok mellett Németország is hevesen óvja Kínát, hogy a háború eszkalálódásában részt vállaljon.
Miközben Biden hivatalosan azt hangoztatja, hogy rendíthetetlen Ukrajna támogatásában, a háttérben a külpolitikai magatartása már mást is mutat: nemcsak a FAZ, hanem a Washington Post is arról ír, hogy
a Biden-adminisztráció tagjai és tanácsadói is azt szeretnék, hogy Zelenszkijék, akár némi területvesztés árán is, de tárgyaljanak a háború befejezéséről Oroszországgal.
A Postnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők azt mondták, nem tudják a végsőkig támogatni Ukrajnát, és emiatt a következő hónapok kritikusak a háború szempontjából – Ukrajna vagy most nyer, vagy soha.
Itt egy pillanatra érdemes megállni, hogy megkülönböztessünk két fogalmat: az egyik a hivatalos külpolitika, a másik pedig a külpolitikai magatartás.
A hivatalos külpolitika az, amit egy állam vagy egy szereplő hivatalosan kijelent, deklarál különböző szerződésekben, nyilvános stratégiai dokumentumokban.
Azonban ezek csak a nyilvánosságnak szánt kijelentések, az adott szereplő külpolitikai magatartása ettől eltérhet: a döntéseket befolyásolhatják olyan információk, amelyek a nyilvánosság számára nem ismertek, és a háttérben akár más szálak is meghúzódhatnak. Így például pontosan nem tudhatjuk, hogy a deklarált, hivatalos külpolitikát mennyire tartják száz százalékban tarthatónak, és a háttérben valójában min dolgoznak az országok.
Vár Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár a múlt pénteki, Washingtonban tartott munkatalálkozója után röviden arról beszélt, hogy mindketten Ukrajna támogatásában érdekeltek, és Oroszországot meg kell büntetni az agressziója miatt, a FAZ a találkozó előtt írt cikkében emlékeztetett:
mind a berlini, mind a washingtoni vezetésen egyre nagyobb a nyomás.
Az Egyesült Államokban a 2022. novemberi félidős választások után a republikánusok visszaszerezték a Képviselőházat. A republikánus frakció szélsőjobboldali része azonban már a választások előtt bejelentette, hogy a Biden-adminisztrációnak Ukrajna helyett az amerikaiak védelmével kellene foglalkoznia, de a Donald Trump dzsemborijává lezüllesztett CPAC-en is hasonló hangnemben beszéltek a háborúról az amerikai szélsőjobb prominense arcai.
Eközben Berlinben Sahra Wagenknecht egy újságíróval indított közös petíciójában – amelyet a parlamenti pártok közül kizárólag a szélsőjobboldali AfD írt alá – a mihamarabbi béketárgyalásokat követelték a háborúban álló felektől, valamint Németország Ukrajnának adott katonai és pénzügyi támogatások leállását. A kritikusai szerint túlzottan oroszbarát politikát folytató Wagenknechték hívására február végén Berlinben mintegy tizenháromezren vonultak utcára, hogy a német fegyveradományok leállítása mellett a békét, a tárgyalásokat és kompromisszumot követeljék mindkét harcoló féltől.
Bár a FAZ is hangsúlyozza,hogy Biden és Scholz is általában maga dönt az országuk külpolitikájáról – gyakran akár tanácsadóik vagy kabinetjük tagjainak véleményével ellentétesen –, és jelenleg az amerikai és a német társadalom többsége támogatja a külpolitikájukat, a lap szerint mindkét vezető tart attól, hogy országaikban kialakul egyfajta háborús fásultság, és a most még Ukrajna mellett teljesen kiálló közvélemény megváltozhat. Ráadásul mindketten lassan választásokkal néznek szembe: Biden, bár hivatalosan nem jelentette be még újrázási vágyait, sorsáról az amerikai választók jövő ősszel, Scholz kancellárságáról pedig a németek két év múlva döntenek.
Azzal pedig mindkét vezető tisztában van, hogy kizárólag külpolitikai ügyekkel választást nem lehet nyerni.
Ugyanakkor azzal mind a kancellár, mind az amerikai elnök tisztában van – és ezt nyilvánosan is kommunikálják –, hogy nem hagyhatják, hogy Vlagyimir Putyin egyszerűen elfoglalja Ukrajna egy jelentős részét, és megússza az agresszióját.
A háttérben az Egyesült Államok vezetésével mindkét ország azon ügyködik, hogy minél több ország nyújtson katonai eszközöket Ukrajnának, hogy minél sikeresebb lehessen az ukránok tavaszi ellentámadása. Biden ennek érdekében például január közepén Mark Rutte holland miniszterelnököt fogadta, amit március elején Olaf Scholz német kancellár, majd Emanuel Macron francia elnök látogatása követ. Emellett találkozott a G7-ekkel, a NATO keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencekkel, de volt G20-találkozó is, amelyen az amerikai elnök adminisztrációja részt vett.
A Washington Post meg nem nevezett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról ír, hogy a Biden-adminisztráció ennek ellenére azt szeretné, ha nem is azonnal, de egy esetleges sikeres ukrán ellenoffenzíva után – amelyben az ukrán haderőknek minél több területet sikerülne visszafoglalniuk a megszálló orosz erőkkel szemben – Zelenszkij kezdeményezzen fegyverszünetet és béketárgyalást Putyinnal.
Mindezek ellenére drasztikus külpolitikai irányváltásra nem számíthatunk a közeljövőben.
Mint arra az amerikai adófizetői pénzből működő Voice of Americának (VOA) megszólaló szakértő felhívta a figyelmet: jelenleg Washingtont és Berlint az érdekli, hogyan lehetne felgyorsítani a segítségnyújtást a tavaszi ukrán ellenoffenzívához.
A lapnak nyilatkozó Jackson Janes, a German Marshall Fund nevű politikai think tank kutatója úgy látja, jelenleg még nincs terítéken, hogyan lehetne a konfliktust lezárni, hiszen amíg Putyin nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, addig azt nem lehet lezárni. Szerinte az orosz elnököt csak úgy lehet tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, ha Oroszország hatalmas területeket veszít Ukrajnából.
Emellett úgy látja, amíg az ukránoknak van kedvük harcolni – és jelenleg nagyon is van –, akkor addig folytatni kell a támogatást.
Az idei évben teljes gázzal kell nyomni, hogy Ukrajna minden támogatást megkapjon, amire szüksége van
– zárta gondolatait a szakértő.
(Borítókép: Joe Biden és Volodimir Zelenszkij a kijevi Mariinszkij-palotában2023. február 20-án. Fotó:Ukrainian Presidential Press Office / Getty Images)