Index Vakbarát Hírportál

Valami készül, szokatlan tevékenységet észleltek a Fekete-tengeren

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Vége
33BD9D6-highres
Index
2023.03.16. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók a nap legfontosabb történései:

    Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

  • A Little Big orosz együttes és Borisz Grebenscsikov zenész (akit az Orosz Föderációban külföldi ügynökként ismernek el) bejelentette, hogy a Bali szigetén tervezett koncertjeik technikai okok miatt elmaradnak.

    A Little Big március 16-án, Borisz Grebenscsikov pedig március 23-án lépett volna fel a Parq Ubudban. Az együttes a fellépését április 8-ára halasztotta el, a zenész azonban lemondta a fellépését – értesült a TASZSZ.

  • Egy többszintes lakóházat bontottak le a munkások a déli Mariupol kikötővárosban – írja a Sky News.

    A lap megemlítette, hogy pontosan egy évvel ezelőtt egy orosz bomba lerombolta a mariupoli színházat, ahol civilek százai találtak menedéket. 

    Az AP vizsgálata szerint mintegy 600 ember vesztette életét, az Amnesty International pedig egy átfogó vizsgálatot követően megállapította, hogy a támadás háborús bűncselekménynek minősül.

  • James Cleverly brit külügyminiszter korábban kijelentette: az ukrajnai háború a „nemzetközi rendért” folytatott harc, és „a legjobb módja annak, hogy Moldovát megvédjük az orosz támadástól, az, hogy megvédjük Ukrajnát”.

    Cleverly moldovai látogatásán bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 10 millió font támogatást nyújt az országnak.

    Cleverly egy Twitter-posztban megismételte a Moldovának nyújtott támogatásáról szóló ígéretét: „Nem vagytok egyedül”.

  • Március 16-án felrobbantottak egy orosz lőszerraktárat a Donyecki régióban, Mariupol közelében. 

    A mariupoli városi tanács tájékoztatása szerint a lőszeres raktár Majolaniszolban robbant fel.

    Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója elmondta, hogy a városban és körzetében légvédelmi rendszerekhez és Grad rakétákhoz hasonló hangokat hallottak. A robbanások után az oroszok helikoptereket küldtek a találat irányába.

  • Csütörtök este a donyecki régióban található Konsztyantyinivkát kezdték el lőni az oroszok. Hatan megsérültek, köztük egy külföldi önkéntes – jelentette Pavlo Kirilenko, Donyeck katonai vezetője.

    Az ellenség ma délután kétszer is megtámadta a várost kazettás lőszerrel

    – mondta. Hozzátette: legalább 19 ház és egy iskola megsérült.

  • Az Egyesült Államok a következő napokban új katonai segélycsomag bejelentését tervezi Ukrajnának – mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.

    Korábban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy a vélhetően orosz vadászrepülőgép által eltalált amerikai drón nem került elő a Fekete-tengerből. A drón propellerét találták el, emiatt zuhant a vízbe.

  • Közel 750 ezer forintra büntették azt az orosz politikust, aki Vlagyimir Putyin beszédét hallgatva spagettit aggatott a fülére. Mihail Abdalkint azért sújtották pénzbírsággal, mert cselekedetével „lejáratta az orosz fegyveres erőket”.

    A Szamara régió kommunista párti parlamenti képviselője azt mondta, ez egy ironikus gesztus volt, hogy kifejezze nemtetszését az elnök belpolitikai problémákról szóló beszéde kapcsán – írja a Sky News.

    Az orosz parlament törvényei szerint a fegyveres erőkről szóló álhírek terjesztéséért pénzbírságot vagy akár 15 év börtönbüntetést is ki lehet szabni.

  • Ukrajnának nincs vesztegetni való ideje, az Egyesült Államok pedig a lehető leggyorsabban fegyvereket szállít a háború sújtotta országba – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. 

    A tisztviselőkkel folytatott megbeszélést követően Austin hangsúlyozta a páncélosképességek Kijevbe való eljuttatásának fontosságát.

    Gyorsan és maradéktalanul teljesítenünk kell az ígért kötelezettségvállalásainkat. Ez magában foglalja a páncélozott képességeink harctérre szállítását, valamint annak biztosítását, hogy az ukrán katonák a lehető leghamarabb megkapják az új rendszerek használatához szükséges kiképzést, pótalkatrészeket és karbantartási támogatást

    – mondta el Austin a Politico szerint.

  • Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke méltatta a Bahmutban harcoló ukrán katonákat, akik „lenyűgöző védelmet nyújtanak Ukrajna kulcsfontosságú városában”.

    Csütörtök délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélve Sunak elmondta, az ukrán tengerészgyalogosok ma kiképző gyakorlatokat tartanak az Egyesült Királyságban.

    A vezetők egyetértettek abban, hogy a francia erők bevonása a kiképzési programba előnyt jelentene Ukrajnának a harctéren – értesült a Sky News.

  • A svéd kormány csütörtökön úgy döntött, hogy nyolc darab Archer önjáró löveget ad át Ukrajnának – jelentette be Pal Jonson svéd védelmi miniszter.

    Szerinte az Archer „lehetővé teszi az ukránok számára, hogy legyőzzék az orosz tüzérségi rendszereket” – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Mondhatjuk, hogy az Archer inkább mesterlövészpuskának, mint puskának tekinthető

    – magyarázta Jonson.

    Ukrajna néhány hónapon belül megkapja az első önjáró löveget: először számítógépes tűzvezető rendszerrel szerelik fel, majd az ukrán katonák kiképzésben részesülnek, és Ukrajna közelében létrehoznak egy karbantartási és javítási logisztikai központot.

    Ukrajna a nyolcból egyszerre hatot tud majd használni a harctéren, mivel kettő tartalékban lesz. A nyolc Archer önjáró löveg mellett a svéd kormány tíz Leopard 2 harckocsit tervez küldeni a háború sújtotta országba. Svédország jelenleg 48 Archer önjáró löveggel rendelkezik, amelyek közül 24 áll szolgálatban a Svéd Fegyveres Erőknél, a többi raktáron van.

  • Számos háborús bűncselekményt követtek el orosz csapatok Ukrajnában – ismertette csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága Genfben közzétett jelentésében.

    A testület szándékos gyilkosságokat, civilek elleni túlkapásokat, önkényes fogva tartásokat, nemi erőszakot és gyermekek kényszer-áttelepítését sorolta fel jelentésében, amely ezenfelül felvetette, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek lennének minősíthetők az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások.

    A dokumentum ugyanakkor az ukrán katonák felelősségét is felrótta egyes esetekben.

    A testület megállapította, hogy a válogatás nélküli támadások és orosz hadifoglyok megkínzásának két esete szintén háborús bűncselekménynek számít.

    A gyilkosságok, önkényes őrizetbevételek, nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények nagy részét olyan házkutatások során követték el, amelyek az ukrán hadsereg támogatóinak, illetve fegyverek felkutatása végett indítottak

    – állapították meg a dokumentum szerzői. Hozzátették, hogy az önkényesen elfogott embereket az orosz katonák gyakran túlzsúfolt cellákban tartották fogva rémes körülmények között.

    A jelentés egy olyan esetre kitér, amikor tíz idősebb ember meghalt a fogvatartás embertelen körülményei miatt egy iskola pincéjében, és a többi rabnak, köztük gyerekeknek, a holttestekkel egyazon térben kellett lenniük.

    A vizsgálóbizottság szerint a nemi erőszakok esetében a családtagokat, így a gyerekeket is többször arra kényszerítették, hogy nézzék végig hozzátartozóik meggyalázását.

    Már összeállították a feltételezett elkövetők listáját

    Erik Mose, a testület norvég vezetője a tettesek felelősségre vonását sürgette. Mint mondta, már összeállították a feltételezett elkövetők listáját, amelyen nem csak katonák szerepelnek.

    Előrelépést értünk el a felelősök azonosításában

    – hangsúlyozta Pablo de Greiff, a vizsgálóbizottság egyik tagja. Kijelentette: a névsort, amely nem képezi részét a jelentésnek, át fogják adni az ENSZ emberi jogi főbiztosának.

    A vizsgálóbizottság a dokumentum összeállításához nyolc alkalommal utazott Ukrajnába, ahol 56 városban, illetve településen tettek látogatást. Ezenfelül sírokat, fogdákat és kínzókamrákat vizsgáltak meg, valamint fényképeket és műholdas felvételeket elemeztek ki. Összesen hatszáz érintettet kérdeztek ki a történtekről.

    Az ENSZ adatai szerint az Ukrajna elleni háború tavaly február 24-i kezdete óta több mint nyolcezer civil vesztette életét, és 13 ezernél is többen megsebesültek. A világszervezet szerint ugyanakkor ezek a számok csak töredékét tükrözhetik a valós helyzetnek – írta az MTI.

  • Az amerikai hadsereg közzétett egy térképet a drón és a repülőgép ütközésének helyéről. A hét elején a Fekete-tenger felett egy amerikai MQ–9 Reaper drón és egy orosz vadászrepülőgép ütközött össze. Ennek helye mellett az időpontot is közzétette Washington.

    Az alábbi ábra megközelítőleg mutatja a helyszíneket és időpontokat

    – tették hozzá.

  • Az orosz hadsereg szakértői megtalálták azt az amerikai MQ–9 Reaper drónt, amely március 14-én zuhant a Fekete-tengerbe – jelentette az orosz sajtó a Honvédelmi Minisztériumhoz közeli forrásokra hivatkozva.

    A drónt a hírek szerint a tenger fenekén találták meg, Szevasztopoltól 60 kilométerre, 850-900 méteres mélységben.

    A jelentés szerint jelenleg egy orosz hadihajó teljesít szolgálatot azon a területen, ahol az amerikai drón lezuhant.

  • Vlagyimir Putyin láthatóan szorosan figyelemmel kísérte az Egyesült Királyságban zajló eseményeket, és „tréfát” csinált Therese Coffey környezetvédelmi miniszter megjegyzéseiből. Az orosz elnök az üzleti élet vezetőihez fordulva elmondta, hogy

    a nyugati vezetők csak fehérrépát tudnak kínálni a lakosságuknak.

    Az Egyesült Királyságban a közelmúltban salátahiány sújtott, aminek következtében a szupermarketek igyekeztek paradicsomot, salátát felhalmozni. A kérdésre válaszolva a környezetvédelmi miniszter felvetette, hogy a fehérrépa megfelelő alternatíva lehet.

    Az orosz állami média gyakran ábrázolta az Egyesült Királyságot élelmiszerhiánnyal küszködve.

  • Az ukrán légvédelem hatékonyan lő le orosz robotrepülőgépeket, de nincs eszköze a ballisztikus pályán repülő ellenséges rakéták és számos más rakéta ellen – jelentette ki Jurij Ihnat, a légierő szóvivője csütörtökön a 24-es ukrán tévécsatornának adott interjújában.

    A tisztségviselő felsorolása szerint az ukrán légvédelem képes megsemmisíteni a Kalibr típusú, a H–101-es, H–555-ös, H–55-ös légi indítású, valamint a H–59-es levegő-föld és a H–35-ös, hajók elleni rakétákat.

    Nem tudunk azonban lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander–M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején. Valójában az oroszok az egész Iszkander–M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska–U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra

    – részletezte.

    Sajnos nincs mód a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem

    – tette hozzá a szóvivő.

    Magyarázata szerint ezek a rakéták ballisztikus pályán, gyorsan repülnek, és nagy sebességgel érik el zuhanásban a célpontot. „A már zuhanó rakéták megsemmisítéséhez speciális légvédelmi rakétarendszerekre van szükség. Ballisztikusok közzé soroljuk az Sz–300-as légvédelmi irányított rakétákat is, amelyeket a megszállók a frontzónában, legfeljebb 150 kilométer távolságban lévő földi célpontok ellen használnak” – mondta Ihnat.

    Kiemelte, hogy minél nagyobb a távolság az indítóhelytől, annál nagyobb a pontatlanság, ezért gyakran rossz helyre csapódnak be, és civilek halnak meg.

    Ilyen alkalmazásban ez nem más, mint a terrorizmus fegyvere

    – jelentette ki.

    Az ukrán légvédelem nem tudja megsemmisíteni a H–22-es rakétákat sem. „Ezt a típust ugyan a robotrepülőgépek közé sorolják, de sebessége óránként 4-5 ezer kilométer. Nagyon nagy magasságból indítják, és a célba való belépéskor valójában ballisztikusan zuhan. A rakétának 950 kilogramm tömegű robbanófeje van. Ilyen volt az, amely lerombolt egy többszintes lakóházat Dnyipróban és egy bevásárlóközpontot Kremencsukban” – mondta a szóvivő.

    Közlése szerint nem tudják kilőni az Oniksz típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákat sem, amelyeket gyakran vetnek be az orosz erők a déli Odesszai területen. „A legújabb fenyegetés pedig a H–47-es Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakéta, amelyet MiG–31K repülőgépekről indítanak” – tette hozzá.

  • Ukrán tisztviselők „atipikus orosz tevékenységet” észlelnek a Fekete-tengeren – jelentette az Ukrajinszka Pravda című lap az ország déli parancsnokságának szóvivőjére hivatkozva.

    Natalija Humenjuk elmondta, hogy jelenleg 

    20 orosz hajó állomásozik a vizeken, köztük négy rakétahordozó, amelyek közül egy víz alatti.

    Humenjuk szerint a hajók száma azt jelenti, hogy legfeljebb 28 rakétát lehet felszerelni az indításhoz. A nemzeti televízióban a következőket mondta:

    Szorosan figyelemmel kísérjük a Fekete-tengeren tartózkodó haditengerészeti csoportot és az ellenség akcióit.

  • Az ukrán hadsereg lelőtte a kínai Mugin–5 cég által gyártott drónt – jelentette a CNN. A hadműveletekhez átalakított kereskedelmi drónt kézifegyverrel lőtték le – közölte az ukrán fegyveres erők sajtószolgálata az újságírókkal.

    A gyártó Mugin Limited cég megerősítette, hogy az ő drónjukról van szó, és elítélte drónjának katonai célú felhasználását.

    Ezek a drónok akár 15 ezer dollárba is kerülhetnek a kínai Alibaba és Taobao internetes platformon.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy a különleges katonai művelet tagjainak félévente egyszer legalább 14 nap szabadságot kell kapniuk – közölte csütörtökön a Kreml honlapja.

    Az orosz Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Gárdaszolgálat, a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma, az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az Oroszországi Szövetségi Gárdaszolgálat, az Oroszországi Szövetségi Gárdaszolgálat, az Oroszországi Belügyminisztérium biztosítja, hogy a különleges katonai műveletben részt vevő katonák, különleges rangú személyek, önkéntes alakulatok tagjai legalább félévente egyszer 14 napos szabadságot kapjanak

    – áll a listában. A parancsot 2023. április 15-ig kell teljesíteni.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök helytelennek nevezte a barátságtalan országok kifejezést, mivel nem az országok, hanem azok vezetői vagy elit rétege lehet maximum barátságtalan.

    A barátságtalan országok kifejezés bekerült a köztudatba és a köznyelvbe, ez azonban nem tükrözi pontosan a valóságot. Mondhatni egyáltalán nem fedi a valóságot, mert egyes országok elitje vagy vezetői lehetnek barátságtalanok

    – fogalmazott az orosz elnök az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) kongresszusán, amelyről a TASZSZ írt cikkében.

    Az orosz államfő nehezményezte, hogy a politikai berendezkedés a világ számos országában „gyakran meglehetősen alacsony iskolai végzettségű és általános kultúrájú embereket emel a csúcsra, ők olykor nem értik, amit mondanak és tesznek – tette hozzá Putyin, aki szerint ennek eredménye ismert: – Munkájuk káros a saját lakosságukra és vállalkozásukra nézve.”

  • Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön közölte, hogy Lengyelország tíz darab MiG–29-es szovjet gyártmányú vadászrepülőgép átadását tervezi Ukrajnának, és

    az első négyet napokon belül le is szállítják.

    Így Lengyelország lesz az első NATO-tagállam, amely teljesíti Ukrajna katonai repülőgépekre vonatkozó kérését – számolt be a radiosvoboda.org.

    Március 14-én Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy Lengyelország 4-6 héten belül átadhatja Ukrajnának a MiG–29-es vadászgépeket.

    A lengyel kormány azt is állítja, hogy több ország is kész MiG–29-es vadászgépeket biztosítani Ukrajnának. 

  • Ahogy arról az Index is beszámolt, kigyulladt egy garázsokat és raktárakat tartalmazó épület Rosztov-na-Donuban, az FSZB határőrségének közelében. A tűz következtében egy ember életét vesztette, ketten pedig megsebesültek.

    Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren reagált a történtekre. Azt írta, hogy a csütörtöki eset egyértelmű jele annak, hogy nagy belső konfliktusok vannak Oroszországban.

    Ezek a pánik jelei. A hatalom ellenőrzése folyamatosan gyengül, az orosz vezetés már nem ura a helyzetnek. Erősödnek a lázongások, ezek nagyon komoly feszültségek. Ukrajna nem avatkozik közbe, hanem élvezettel figyeli a fejleményeket

    – írta Podoljak.

  • Steven Seagal „egymillió százalékig” orosznak vallotta magát, miután Vlagyimir Putyin elnöktől kitüntetést kapott.

    Az egykori hollywoodi sztár a Barátság rendje kitüntetést kapta, miután támogatta az országot az ukrajnai inváziót követően – írja az The Independent.

    Seagal az Oroszbarátok Nemzetközi Mozgalma által tartott moszkvai rendezvényen tett hűségesküt Oroszországnak.

  • Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Andrzej Duda lengyel elnök bejelentése után négy repülőgép-emoji posztolásával utalt arra a hírre, hogy Varsó négy MiG–29-es vadászgépet küld Kijevnek.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó háborúnak nevezni ukrajnai invázióját – de azt mondta, hogy Moszkva szankciós „háborúban” áll a Nyugattal.

    Vlagyimir Putyin az orosz üzleti elithez intézett beszédében azt mondta, hogy Moszkva átirányítja gazdaságát azokra az országokra, amelyek nem sújtották Oroszországot szankciókkal.

    Az orosz gazdaság haláláról szóló pletykák „súlyosan eltúlzottak” – fűzte hozzá az elnök.

  • A volt jekatyerinburgi polgármestert, Jevgenyij Rojzmant tavaly augusztusban is őrizetbe vették. Akkor azért, mert az a vád fogalmazódott meg vele szemben, hogy rossz hírét kelti az orosz hadseregnek. Most pedig azzal gyanúsítják a korábbi városvezetőt, hogy a bebörtönzött politikai aktivistához, Alekszej Navalnijhoz köthető „szélsőséges szimbólumokat” terjesztett egy közösségi platformon – közölte a Szabad Európa Rádió.

    Rojzman ügyvédje, Vlagyiszlav Idamzsapov azt mondta a portálnak, hogy a volt polgármesternek sosem volt VKontaktye-profilja. Hozzátette: a kifogásolt bejegyzéseket egy olyan csoportban tették közé, amelyet Jevgenyij Rojzman kedvelői hoztak létre, a politikusnak viszont nincs hozzá köze.

    Az augusztusi letartóztatás után nem sokkal Rojzmant szabadon engedték, de figyelmeztették, hogy engedély nélkül nem kommunikálhat senkivel a családtagjain és a jogi képviselőin kívül. Megtiltották neki az internetezést, a telefonálást, az e-mail-küldést, és kikötötték, hogy nem vehet részt nyilvános rendezvényeken.

    Jevgenyij Rojzman 2012 és 2018 között volt Jekatyerinburg polgármestere, az Ukrajna ellen indított háborút a kezdetek óta ellenzi, és többször megbírságolták, amiért lejáratókampányt folytatott az orosz hadsereggel szemben. Ha a következő hetekben elítélik, többéves börtönbüntetést is kaphat.

  • A közösségi oldalakon számos olyan felvétel terjedt el, amelyeken az látható, hogy tűz ütött ki és robbanások voltak az orosz titkosszolgálat, az FSZB Rosztov-na-Donuban található központjának közelében.

    A Ria Novosztyi értesülései szerint egy olyan épület gyulladt ki, ahol garázsok és raktárak találhatók. Az érintett épület a Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrségének közelében van.

    A Reuters tudósítása szerint az embereket evakuálják.

    Egy ember meghalt, további két személy pedig megsérült.

    A közösségi platformokon posztolt felvételeken jól látható, hogy sűrű fekete füst gomolyog a levegőben.

    Vaszilij Golubev rosztovi kormányzó szerint a tüzet elektromos rövidzárlat okozta. „A tűz terjedése miatt az üzemanyag- és kenőanyagtartályok felrobbantak” – közölte a kormányzó a Telegram-csatornáján közzétett üzenetben.

    A helyi hatóságok vizsgálatot indítanak. Golubev tájékoztatása szerint a tűz több mint 800 négyzetméteres területre terjedt át. A Kyiv Posts úgy tudja, hogy két fal beomlott az épületben.

  • A legjobb amerikai F–16-os vadászpilóta, Dan Hampton nyugalmazott alezredes kijelentette, hogy kész megvédeni Ukrajnát Oroszországgal szemben egy teljes körű háborúban.

    „Ukrajna Oroszország ellen harcol. Ez egy fekete-fehér konfliktus – a jó harcol a rossz ellen, nem kérdés, hogy kinek van igaza, és kinek nincs. Jómagam is megyek, számíthattok rám” – mondta a pilóta.

    A nyugalmazott alezredes biztos benne, hogy az F–16-os vadászgépek nagyban megváltoztathatják a háború menetét, de sok múlik a pilótákon.

    „Az ukránok kiváló pilóták, de ez egy teljesen más típusú modern vadászgép, mint amihez hozzászoktak. Én évi 200-300 órát repültem az F–16-ossal, nem számítva a harcokat” – jegyezte meg a katona.

    Dan Hampton harcolt a Perzsa-öböl menti, a koszovói és az iraki háborúban. Az amerikai légierőnél eltöltött 20 éves pályafutása során összesen 151 bevetést teljesített. Több katonai kitüntetést is kapott.

  • Szergej Akszjonov, a Krím oroszpárti kormányzója azt mondta egy tévéműsorban, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hamis ábrándokat ébreszt az ukrán emberekben, előbbi szerint ugyanis Ukrajnának nincs esélye a Krím visszafoglalására, miután a félszigeten kiépült a szükséges védelmi infrastruktúra. A területi vezető úgy fogalmazott, hogy az ukrán államfő becsapja honfitársait.

    Bármit is mondanak az ukrán vezetők a sajtóban, ők is tisztában vannak azzal, hogy semmilyen körülmények között nem fogják tudni visszaszerezni a Krímet, tekintettel az orosz elnök utasítására hozott intézkedésekre

    – idézi Akszjonovot a TASZSZ hírügynökség. Arról is beszélt, hogy a félsziget illetékes hatóságai számos, a védekezéssel, védelemmel kapcsolatos intézkedést terjesztettek elő, és több terv már meg is valósult. Azt mondta, „e tekintetben a Krím nincs veszélyben, a krímiek pedig nyugodtak lehetnek”.

    Akszjonov kifejtette, hogy Kijev a Nyugat által biztosított drónokkal próbálta ellenőrizni a félsziget orosz védelmét. „Minden szükséges intézkedés megtörtént, ezek végrehajtása lehetővé teszi az esetleges károk lehetőség szerinti minimalizálását” – fogalmazott a területi vezető.

    Akszjonov korábban azt mondta, hogy a krími hatóságok felügyelik a félsziget erődítési munkálatait. A védelmi vonalak megépítése megfogalmazása szerint sok munkát igényelt. Hozzátette: azt tervezik, hogy a védelmi vonalakon túrákat szerveznek majd a különleges „katonai művelet” befejezése után.

  • Damaszkusz elismeri Oroszország új határait az elcsatolt donyecki, luhanszki, herszoni és a zaporizzsjai területekkel – közölte Bassár el-Aszad szíriai elnök a RIA Novosztyinak adott, csütörtökön megjelent interjújában. 

    Aszad, akit szerdán fogadott a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök, a szóban forgó régiókat történelmileg orosz területeknek nevezte, amelyek mintegy száz éve, Lenin idején kerültek Ukrajnához, és amelyeken ma orosz állampolgárok élnek.

    Aszad úgy vélekedett, hogy a harmadik világháború már folyik, de a korábbi világháborúktól eltérő formában. Támogatásáról biztosította a szíriai orosz katonai jelenlét kiterjesztését, ha ezt Moszkva akarja. Mint mondta, ebben a kérdésben mind politikai, mind katonai értelemben nézetazonosság van a felek között, de katonai értelemben a kérdés most nem került napirendre.

    Kifejezte abbéli reményét, hogy az orosz jelenlét fennmarad az országában, és nem korlátozódik csupán a terrorizmus elleni küzdelemre, mert fontos szerepe van a nemzetközi erőegyensúlyban.

Rovatok