Orbán Viktor Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében kijelentette, hogy Európa fő kérdése ma a háború, ami nehéz helyzet elé állítja Magyarországot, ugyanis a háború hatásai súlyosak és közvetlenek.
A kormányfő hangsúlyozta: sajnos Európa „háborús pszichózisban szenved”, a kontinens napról napra sodródik bele a háborúba.
Orbán Viktor a türk államok vezetőinek megköszönte, hogy a béke hangját erősítik.
Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is, aki – mint mondta – eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között, és arra kérte, hogy erőfeszítéseit folytassa a jövőben is. „Csak így lehet esélyünk a békére” – emelte ki Orbán Viktor Ankarában. Azt is megköszönte a török elnöknek, hogy a NATO keretében Magyarország és Törökország összehangolhatja munkáját.
A kormányfő hangsúlyozta: Európa fő kérdése ma a háború, és ez nehéz helyzet elé állítja Magyarországot.
Ukrajna szomszédos állam, a háború hatásai ezért súlyosak és közvetlenek, az infláció az egekben van, és az energiaárak is történelmi magasságban – tette hozzá, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe.
Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások – folytatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is. Hozzátette, Magyarországról egy másik veszélyt is látnak:
olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újrablokkosodás történhet.
Kijelentette, a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a kollektivitásban, az összekötésben látja a jövőt.
Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak – fogalmazott a kormányfő beszédében.
Közölte, Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetései a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak.
A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot érő drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország kutató- és mentőegységei az első napokban csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük.
Megerősítette, hogy Magyarország csütörtökön 100 tonna kórházi eszközt adott át a török katasztrófavédelemnek, és azt is jelezte, hogy Törökország az újjáépítésben is számíthat Magyarországra. Megjegyezte, látva Törökország hatalmas fejlődését az elmúlt 23 évben, illetve az elmúlt tíz év „fantasztikus előrelépéseit”, amit Recep Tayyip Erdogan elnök irányításával megtett az ország, biztos abban, hogy az újjáépítés is sikeres lesz.
Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arra is emlékeztetett, hogy a török–magyar barátság hosszú, mély gyökerekkel rendelkezik. Felidézte, az 1848-as magyar függetlenségi háborút a németek és az oroszok leverték, ezután katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek Törökországba, akiket a törökök befogadtak.
Orbán Viktor a napokban Párizsban járt, ahol Emmanuel Macron munkavacsorán fogadta. A megbeszélés témáit csak szűkszavú közleményekből ismerhetjük, amit a találkozó típusa is magyaráz.
A találkozóról lapunknak Soós Eszter Petronella, egyetemi adjunktus, Franciaország-szakértő azt mondta, „kevés információ áll a rendelkezésünkre, ami a formátumból is fakad. Informális típusú megbeszélés lehetett, ami azokhoz a kétoldalú találkozókhoz hasonlít, amelyeket a tanács üléseinek margóján tartanak. Az ilyen találkozókról maximum közleményeket szokás kiadni. Meglepne, ha kiderülnének az egyeztetés részletei.”
Soós Eszter Petronella szerint a témák között lehettek a hadiipari beszerzések, valamint geopolitikai kérdések is. Utóbbiak a háború mellett azért is felmerülhettek, mert Franciaország érdekelt a kelet-európai pozícióik erősítésében, ebben folyamatos a verseny Németországgal. Továbbá asztalra kerülhetett az autóipar és a belső égésű motorok területe is, ami most nagy európai vita.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóján Ankarában 2023. március 16-án. Fotó: Bneko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)