Nyilvánosságra került az orosz titkosszolgálat egyik, eddig titkos dokumentuma, amelyben azt fogalmazták meg, hogyan kerülhetne teljes orosz befolyás alá Moldova. Az FSZB által kért jelentés szerint Moldova uniós csatlakozási szándéka és NATO-hoz való közeledése Oroszország nemzeti érdekeit fenyegeti, ezért el kell fojtani ezeket a törekvéseket. Legalábbis ezt állítja egy nyugati oknyomozó csoport. A Kreml szóvivője is reagált.
Az FSZB tíz évre szóló stratégiát vázolt fel, magát a jelentést az orosz biztonsági szolgálat határokon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága írta 2021-ben. A dokumentum címe: Az Orosz Föderáció stratégiai célkitűzései a Moldovai Köztársaságban.
Ebben azt ismertetik, milyen lépéseket kellene tenni
Moldova destabilizálása érdekében.
A legfőbb célok között az oroszbarát csoportok támogatását, az ortodox egyház tanainak és gyakorlatainak terjesztését és a földgázellátás megszakításával való fenyegetést említik meg.
A dokumentumra egy nyugati oknyomozó médiakonzorcium bukkant rá, és a CNN közölte a részleteket.
A jelentés alapján az FSZB által megfogalmazott tervek között szerepel Moldova függővé tétele az orosz gázimporttól. Az orosz vezetés állítólag azt szeretné elérni, hogy egyre több társadalmi konfliktus legyen Moldovában, és meg akarja akadályozni a moldovai kormányzatot abban, hogy befolyást szerezzen a Dnyeszteren túli oroszbarát régióban, Transznyisztriában, ahol mintegy 1500 orosz katona állomásozik.
A legfőbb célok között tüntetik fel a jelenlegi orosz politikai elittel jó viszonyt ápoló moldovai politikai erők támogatását, és azt, hogy mielőbb ellehetetlenítsék azokat a törekvéseket, amelyek a Dnyeszteren túli orosz katonai jelenlét felszámolására irányulnak.
A dokumentum szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a Moldovai Köztársaság ne működhessen együtt nagyobb projektekben, védelmi célokat érintő törekvésekben a NATO-val. Az FSZB szerint ugyancsak meg kell szervezni a Románia Moldovai Köztársaságban folytatott terjeszkedési politikájával szembeni ellenállást.
A hosszabb távra vonatkozó tervek között szerepel az is, hogy stabilan oroszbarát csoportok szerezzenek befolyást a moldovai politikai és gazdasági elitben.
Az említett oknyomozó médiakonzorcium értesülései szerint az oroszok számára azért volt fontos ezeknek a céloknak a megfogalmazása, hogy megfelelő, jól előkészített alapokon kezdhessenek hozzá a végrehajtáshoz.
Az orosz kormányzat célja az lehet, hogy meggátolja Moldovát abban, hogy nyisson a Nyugat felé, hogy meghiúsítsa a NATO-val való szorosabb együttműködést, és Oroszország abban is érdekelt, hogy megakadályozza Moldova Európai Unióhoz való csatlakozását.
A titkos dokumentum szerint Moldova EU-hoz és a NATO-hoz való közeledése Oroszország nemzeti érdekeit fenyegeti.
A tíz évre szóló orosz stratégia végcélja az lehet, hogy Moldova – az Ukrajna és Románia között található egykori szovjet tagköztársaság – újra Oroszország befolyási övezetébe kerüljön.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az orosz vezetés semmit sem tud a dokumentum létezéséről.
Nem tartom kizártnak, hogy ez a jelentés hamisítvány. Oroszország mindig együttműködő volt, és nyitottak vagyunk a jószomszédi, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítésére, beleértve Moldovát is
– mondta Peszkov.
A szóvivő úgy fogalmazott: nagyon sajnálják, hogy a moldovai kormányzat „teljesen indokolatlan és alaptalan előítéleteket” fogalmaz meg és terjeszt Moszkvával szemben.
A moldovai hatóságok nemrég őrizetbe vettek több oroszbarát aktivistát és a Wagner-zsoldoshadsereg egyik alkalmazottját is, akik be akartak lépni Moldova területére. A fővárosban, Chisinauban több tüntetés is volt, amelyeket helyi tudósítások szerint oroszbarát mozgalmak szerveztek.
Az Egyesült Államok és Ukrajna szerint Vlagyimir Putyin
nem készül hátraarca a hatalmi és területi terjeszkedést érintő grandiózus terveivel kapcsolatban,
ami miatt nagy veszélybe kerülhet Moldova. Múlt héten a Fehér Ház közölte: „orosz szereplők, akik közül többen jelenleg is kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel, arra törekednek, hogy moldovai tüntetéseket szervezzenek, és azokat arra használják fel, hogy a moldovai kormány elleni mesterséges felkelést szítsanak”.
Ahogy arról az Index is beszámolt, februárban a moldovai államfő azt mondta, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni a Moldova és Ukrajna közé ékelődött szakadár államot, a többségében orosz ajkúak lakta Dnyeszter Menti Köztársaságot (Transznyisztria).
Előzőleg az orosz média azt sejtette, hogy orosz egyenruhába bújt ukrán katonák támadnak a Dnyeszter menti szakadár területről, hogy háborús indokot szolgáltassanak Kijevnek. Moszkva azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a terület elfoglalására készül, az ukrán fél azonban tagadta ezt. Oroszország ugyanakkor szintén tagadta azon ukrán állításokat, melyek szerint Moldova destabilizálására készülne, új frontvonalat nyitva az ukrajnai háborúban.
Moldovában február 10-én lemondott a Natalia Gavrilita vezette kormány. Helyét egy ugyancsak Nyugat-barát, a jelenlegi államfő, Maia Sandu környezetében mozgolódó, volt katonai és belbiztonsági tanácsadó, a közgazdász végzettségű egykori belügyminiszter, Dorin Recean vette át. Ő is támogatja Moldova uniós tagságát, amelyhez a szükséges tagjelölti státuszt nyáron nyerte el az ország, valószínűleg a döntést nagyban gyorsította az ukrajnai háború is.
Recean első kormányfői felszólalásaiban a csatlakozási folyamat felgyorsítását ígérte. Azonban neki a legfőbb gondja jelenleg a bizonytalan belpolitikai helyzet, amit egyes források szerint Oroszország támogatta puccskísérlet is fenyegethet. Bár Moldova a háború kezdeti időszakában igyekezett a hadban álló felek között lavírozni, uniós tagjelöltsége egyértelműen a Nyugat felé fordította.
A kormányváltással egy időben Maia Sandu elnök arra figyelmeztetett, hogy az oroszok Moldova destabilizálására törekednek, puccs készülődik, amely nyomán egy oroszbarát bábkormány kerülne hatalomra Chisinauban. Ehhez pedig Moszkva orosz, szerb, belorusz és montenegrói szabotőröket juttatna be Moldovába.
Ők kormányépületeket támadnának meg, túszokat ejtenének, és zavargásokat szítanának, aminek nyomán leválthatnák a jelenlegi vezetést.
Az államfő beszédét követően megszigorították a külföldiek bejutását az országba. Egy tucat szerb drukkert nem engedtek be a fővárosba egy focimeccsre, és nem engedték be egy versenyre az egyik montenegrói bokszegyesület sportolóit sem. Az viszont, hogy ezek az intézkedések elegendők lesznek-e elkerülni egy hatalomátvételt, egyelőre kérdéses.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Vladimir Gerdo / SPUTNIK / AFP)