Ukrajna támogatása nem kulcsfontosságú amerikai érdek – véli egy potenciális elnökjelölt. A regnáló elnök, Joe Biden is csak addig ígért segítséget, „amíg szükséges”. Egyre több fronton mutatkoznak a nézetkülönbségek apró jelei az Egyesült Államok és Ukrajna között.
A háború első évében szinte feltétel nélkül élvezte Washington támogatását Kijev. Néhány, mindenekelőtt katonai és stratégiai kérdésben azonban egyre inkább megoszlanak a vélemények. Az amerikai álláspontot a legőszintébben a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke fogalmazta meg.
„Csak annyit adjunk nekik, amennyi a túléléshez, de nem a győzelemhez szükséges?” – tette fel a kérdést Michael McCaul, aki nem lát győzelemre irányuló stratégiát.
„Ha pedig nincs ilyen, akkor mit művelünk?” – folytatta okfejtését, azzal vádolva a Fehér Házat, hogy nincs világos politikai célkitűzése, és egyértelmű szándéka, az időhúzással pedig az orosz elnök malmára hajtja a vizet.
Washington állítólag már tapintatosan Kijev tudtára adta, hogy készüljenek a tűzszüneti tárgyalásokra.
Tisztviselők, törvényhozók és szakértők sorolják a feszültséggócok okait, például az Északi Áramlat 2 felrobbantását, egy stratégiai szempontból jelentéktelen város védelmét, és egy olyan térségért, nevezetesen a Krímért folytatott, szinte esélytelen harc tervét, ahol az orosz erők közel egy évtizede sáncolták el magukat. Magas rangú kormányzati tisztviselők szerint Washington és Kijev között szoros az egység – írja a Politico. A megjelent, hajszálvékony törésvonalak miatt azonban fennáll a kockázata, hogy nem megbonthatatlan.
Oroszország kilenc hónapja ostromolja Bahmutot, bár a délkelet-ukrajnai város elfoglalása aligha változtatna a háború menetén. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, a város pedig üszkösödő romokká változott.
Ukrajna beásta magát, és nem hajlandó feladni állásait még akkor sem, ha ez óriási áldozatokkal jár. Az amerikai kormánytisztviselők eközben azért aggódnak, mert Ukrajna túl sok katonát és lőszert pazarol el Bahmut védelmére, ami gyengítheti ellenállásukat egy várható tavaszi orosz támadás idején. Kijev elengedte a füle mellett Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter megjegyzését, aki Bahmut védelmét inkább jelképesnek tartja. Az Egyesült Államokban nem tapsoltak annak sem, hogy a jelek szerint egy ukránbarát csoport robbantotta fel az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezetéket.
Az amerikai hírszerzés szerint nem Zelenszkij vagy hívei a felelősek a szabotázsért. A Biden-kormányzat azonban ezúttal is jelezte Kijevnek – hasonlóan ahhoz, amikor tavaly Moszkvában egy autóbomba megölte egy ismert orosz nacionalista lányát, Darja Duginát –, hogy erőszakos cselekményeket Ukrajna határain kívül nem tűr el.
A Fehér Házban már azt sem nézik jó szemmel, hogy az ukrán elnök folyamatosan újabb és újabb fegyverszállítmányokat követel.
Nagy hatótávolságú rakétákat azonban két okból sem szállít. Egyrészt Amerika saját arzenáljában is kevés van belőle, másrészt attól tartanak, hogy Ukrajna távoli orosz célpontokat támadhat, amivel potenciálisan kiterjesztheti a háborút. Egy nemrégiben kiszivárgott, a The New York Timesban megjelent jelentés – miszerint a Pentagon megakadályozta a Biden-kormányzatot abban, hogy a lehetséges orosz háborús bűncselekményekről szóló bizonyítékokat a nemzetközi büntetőbíróság elé tárja – újabb csorbát ejtett az egység narratíváján.
A Fehér Ház ennek ellenére határozottan kijelentette, hogy az Egyesült Államok – és szövetségesei –, illetve a Kijev közötti tengely rendíthetetlen, a kötelék pedig addig tart, amíg a háború dúl.
A floridai kormányzó és potenciális republikánus elnökjelölt elhatárolódott azon párttársaitól, akik szerint a Fehér Ház nem tesz eleget Ukrajna támogatásáért.
Ron DeSantis ellenkezőleg úgy véli, hogy Biden túlságosan is sokat tett, világosan meghatározott cél nélkül, ezért lépései az Egyesült Államok és Oroszország közötti háború kirobbantását kockáztatják.
„Miközben az Egyesült Államoknak számos létfontosságú nemzeti érdeke van – határaink biztosítása, a készenléti válság kezelése, az energiabiztonság és függetlenség elérése, valamint a Kínai Kommunista Párt gazdasági, kulturális és katonai hatalmának ellenőrzése –, az Ukrajna és Oroszország közötti területi vitába való további belegabalyodás nem tartozik ezek közé” – idézte a The New York Times a republikánus politikus nyilatkozatát.
DeSantist nyomban meghívták Kijevbe.
A növekvő ellentétek Washington és Kijev között előrevetíthetik a háború befejezésével kapcsolatos még nagyobb megosztottságát.
Jóllehet Biden rendületlen támogatást ígért, így a kassza egyelőre nyitva marad, az Egyesült Államok világosan tudtára adta Ukrajnának, hogy a finanszírozás véges. A hosszú távú támogatást a képviselőház elnöke is megkérdőjelezte. Kevin McCarthy szerint az Egyesült Államok nem küld „biankó csekket” Ukrajnának. A republikánus házelnök kerek perec elutasította Zelenszkij meghívását, hogy látogasson Kijevbe, és a helyszínen tájékozódjon a háború realitásairól.
Az ukrán elnök makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen béketárgyalás előfeltétele az oroszok által elfoglalt területek visszaszolgáltatása – a Krímet is beleértve.
Az amerikai külügyminiszter viszont már korábban jelezte, hogy a Krím esetleges visszafoglalásával Ukrajna átlépné a Putyin által kijelölt vörös vonalat, ami után drámaian elszabadulhatna a pokol.
A Pentagon abban is kétkedik, hogy az ukrán erők – jóllehet fejlett nyugati fegyverrel felszerelkezettek – képesek lennének-e kiszorítani Oroszországot a Krímről, ahová már csaknem egy évtizede bevetette magát.
(Borítókép: Joe Biden és Volodimir Zelenszkij találkozója az ukrán elnöki palotában 2023. február 20-án. Fotó: Ukrainian Presidential Press Office / Getty Images)