Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának – közölte Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn.

A politikus a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a testület bíráira utalva azt írta:

Úgy döntöttek, hogy egy olyan […] atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem.

Az ICC március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszer-áttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó római statútumnak.

Medvegyev írásában hangsúlyozta, az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására.

Hozzáfűzte, a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket

– írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy „alaposan kémleljék az eget”.

Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz–kínai tárgyalások alkalmából.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, Putyin kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget.

Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.

Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította – „tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”.

Úgy vélekedett, hogy a „racionális kiutat” és „a tartós béke felé vezető utat” meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, észszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.

A herszoni területen egy autóbombával megöltek egy orosz rendőrparancsnokot – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Minderről az oroszok számoltak be az ukrán lap szerint, akik az eset kivizsgálása után azt írták, hogy egy ismeretlen személy még pénteken helyezett el bombát az autó alatt.

A bomba akkor robbant fel, amikor a rendőr a feleségével és a lányával utazott a herszoni területen belül.

Az ukrán ellenállók pár napja egy másik orosz tisztviselőt is megpróbáltak likvidálni Herszonban.

A Dél-afrikai Köztársaságnak kötelessége lesz letartóztatni az orosz elnököt, amennyiben Vlagyimir Putyin augusztusban az országba érkezik. 

A Kyiv Independent szerint augusztusban a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) tartanak egy csúcstalálkozót Dél-Afrikában, amelyen az orosz elnök is jelen lehet. A Dél-afrikai Köztársaság pedig tagja annak a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (International Criminal Court) is, amely kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Putyin ellen.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vasárnap egy sajtótájékoztatón mindössze annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy „tudomásul vették” az orosz elnök elleni elfogatóparancsot. A Dél-afrikai Köztársaságot az elfogatóparancs nehéz helyzetbe hozza, ugyanis az ország jó viszonyt ápol az oroszokkal, és alig néhány hete tartottak közös hadgyakorlatot velük.

Háromnapos állami látogatásra érkezik Oroszországba hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár. A Kreml előzetes tájékoztatása szerint hétfő este a kínai vendég Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán vitatja meg a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük az ukrajnai konfliktust.

Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet. A kétoldalú kapcsolatok kilátásait hétfőn Putyin a Zsenmin Zsipao, Hszi pedig a Rosszijszkaja Gazeta című lapban megjelent cikkben értékelte.

200 milliárd dolláros forgalom

Kedden az elnökök szűk körű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második pedig „a kínai–orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek még a felek.

Ezután a magas rangú kínai vendég tiszteletére állami díszebédet adnak, amelyre orosz üzletembereket is meghívtak.

A kínai vezető látogatásának harmadik napjával kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el hivatalos tájékoztatás.

A Kreml pénteken jelentette be, hogy Hszi Csin-ping március 20–22-én állami látogatást tesz Moszkvában. A kínai vezetőt előző héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az oroszországi látogatás lesz az újraválasztása utáni első külföldi útja. Putyin tavaly év végén hívta meg kínai hivatali partnerét Moszkvába, kettőjük videókonferencia formájában megtartott tárgyalása során. Az MTI beszámolója szerint a két vezető eddig több mint negyven alkalommal találkozott egymással különböző diplomáciai és nem hivatalos keretek között.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen nem hagy kétséget afelől, hogy ennek az agressziónak a vége Oroszország számára a teljes körű felelősségvállalás lesz” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij vasárnap éjjeli bejelentkezésében. 

Megjegyezte, hogy a héten az Orosz Föderáció újabb sorozatos háborús bűnöket követett el a civilek meggyilkolásával – közölte az Unian ukrán hírügynökség, amely szerint Zelenszkij azt mondta: 

A gonosz állam elleni védekezésünk újabb hete ér véget. Egy újabb hét, amikor minden nap és minden éjjel az orosz hadsereg ukrán városokat, falvakat bombázott, és megölte embereinket.

Jan Emeryk Rosciszewski, Lengyelország franciaországi nagykövete az LCI tévécsatorna műsorában arról beszélt, hogy az orosz–ukrán konfliktus nem csak az oroszok és az ukránok közötti fegyveres konfliktus, hanem annál sokkal több.

Szerinte az ukránok a szövetségesek segítségével, támogatásával a Nyugat alapvető értékeiért és kultúrájáért harcolnak.

Ha Ukrajna nehéz helyzetbe kerül, megnőnek a veszteségei, és előáll az a szituáció, hogy már nem tudja megvédeni magát és a függetlenségét, akkor nem lesz más választásunk, mint résztvevőként belépni a háborúba

– vélekedett a nagykövet.

Putyin szerint Lengyelországnak területi követelései vannak

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója korábban azt mondta, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni Ukrajna de facto feldarabolásának forgatókönyvein. Szerinte Varsó meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kénytelen lesz támogatni ezt a tervet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszélt arról korábban, hogy szerinte Lengyelországnak területi követelései vannak Ukrajnával szemben. Az orosz elnök tavaly novemberben úgy fogalmazott, néhány ország, köztük Lengyelország még mindig nem mondott le arról, hogy bekebelezze Ukrajnát, és visszaszerezze a korábban elcsatolt területeket.