Mivel az ukránok fogytán vannak a tüzérségi lőszereknek, az Európai Bizottság azt javasolja: a tagállamok a vakcinákhoz hasonlóan közösen szerezzenek be lőszereket. Ugyan a legtöbb tagállam egyetért Josep Borrell-lel, hogy az EU-nak gyorsan kell reagálni, az általa felvázolt tervet nem mindenki fogadja el.
Március 20-án tart ülést az uniós külügy- és védelmi miniszterekből álló Külügyi Tanács. Az ülés napirendje szerint a tagállamok tárgyalnak a hetek óta tartó tüntetéshullámról Tunéziában, emellett megvitatják a tavaly elfogadott, az EU számára előírt stratégiai iránytű végrehajtását, azonban a legfontosabb téma – csakúgy, mint 2022. február 24-e óta mindig – ismételten Ukrajna lesz.
Mint arról az Indexen többször is beszámoltunk, az Európai Unió tagállamai és a NATO régóta pénzzel, illetve fegyverrel támogatják az orosz agresszió elleni ukrán ellenállást. A legfrissebb adatok szerint a tagállamok eddig is nagymértékben nyújtottak segítséget a honvédő országnak, ugyanakkor az elhúzódó háború nemcsak több emberéletet követel, hanem a katonai felszerelések csökkenésével is jár.
Az ukránok eddig is gondosan osztották be a kapott lőszereket: Észtország becslései szerint, míg átlagosan napi 2-7 ezer lőszert használnak el, addig az orosz hadsereg ennek többszörösét, 20-60 ezret, ugyanakkor azt, hogy mindkét fél fogytán van a lőszerből, jól mutatják a NASA műholdfelvételei, mint azt az Átlátszó megírta.
Ennek ellenére Ukrajna régóta azt követeli az EU-tól és a NATO-tagállamoktól, hogy a fegyvereken kívül újabb lőszerekkel támogassák, hiszen abból is lassan kifogynak.
A Bloomberg információi szerint Ukrajna idén egymillió lőszert szeretne beszerezni, ami az észt becslések szerint 4 milliárd euróba, azaz csaknem 1600 milliárd forintba kerülne.
A Politico értesülései szerint az Ukrajnát a háború első napjától teljes mellszélességgel támogató észt miniszterelnök, Kaja Kallas már a februári EU-csúcson is előhozakodott azzal, hogy az EU-nak közös lőszerbeszerzéssel kellene segítenie a megtámadott országot. Az végül a csúcsot lezáró szövegből kimaradt, de a háttérben azóta is folynak a tárgyalások erről.
Ugyanakkor ez nem olyan könnyű, mint elsőre tűnik: az EU- és NATO-tagállamok már a háborút megelőzően elkezdték felfegyverezni, majd megfelelő lőszerekkel ellátni Ukrajnát,
az átadott készleteket pedig nem teljesen sikerült pótolni.
Például a német kormány a háború kitörése után 100 milliárd eurónyi pénzt különített el a hadserege, a Bundeswehr modernizálására, ugyanakkor sajtóhírek szerint az elkülönített pénzből eddig még semmit sem költöttek el, sőt, az új védelmi miniszter a jelenleg zajló költségvetési vitán további 10 milliárd eurót kérne a szövetségi költségvetésből, ugyanezen célra.
Részben az ok, hogy az európai hadiiparnak egyszerűen nincs elég kapacitása ilyen mértékben pótolni a saját hadseregéből kivont katonai anyagokat. Az Európai Unió belső piacáért felelős uniós biztos, a francia Thierry Breton ezért Bulgáriába látogatott, hogy az április eleji parlamenti választásra készülő országban a lőszergyártások felgyorsításáról tárgyaljon.
A francia politikus még korábban azt nyilatkozta, az európai védelmi iparnak háborús termelésre kellene átváltania, így Bulgária mellett a múlt héten más országokba is ellátogatott, amelyek fel tudnák pörgetni a lőszergyártást: a francia biztost Szófia után Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Franciaországban és Romániában is e célból fogadták.
Az Európai Bizottság ezért arra keresi a választ, hogyan lehetne Ukrajnát további lőszerekhez juttatni, illetve feltölteni az EU-ból kieső készleteket.
A hétfőn kezdődő csúcson így átbeszélik Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a múlt héten prezentált tervet, ami ezt segítené. Borrell egy blogbejegyzésben kifejtette, hogy Stockholmban egy informális találkozó keretén belül miről állapodott meg az uniós diplomatákkal. Terve lényegében három részből áll:
Ezekre azért lenne szükség, mert az ukránok mellett az EU-s vezetők is úgy látják, ha Ukrajna nem jut elég lőszerhez, azzal veszélyeztetik az ukrán ellenállást. A Politicónak megszólaló név nélküli forrás szerint az 1+1 milliárd eurós terv az ukrán védelmi minisztérium konkrét kéréseinek felel meg.
Annak ellenére, hogy Borrell a blogposztját úgy zárja, Stockholmban mindenki egyetértett azzal, az EU-nak gyorsan kell lépni, hozzáteszi:
a terven van mit dolgozni, ugyanis azzal még problémák vannak. A brit Telegraph szerint pedig ez a probléma Franciaország.
A lap ugyanis arról ír meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva, hogy Franciaország azt szeretné, ha az 1+1 milliárd eurós lőszerbeszerzésnél ez a pénz az EU-n belül maradna, azaz olyan cégektől vásárolnának, ami az unió területén működik.
Azonban e francia javaslattal nem mindenki ért egyet: a brit konzervatív lapnak név nélkül nyilatkozó diplomata szerint ezzel az Ukrajnába áramló lőszerek lassabban érnének oda a frontra, így kulcsfontosságú EU-n kívüli szereplőket is bevonni – erről ugyan a diplomata már nem beszél, de ilyen lehet például Norvégia vagy az Egyesült Államok. Emellett azzal is megvádolta Franciaországot, hogy szerinte Párizsnak fontosabb a saját hadiipara, mint Ukrajna támogatása.
A brit konzervatív lap szerint egyébként ez az összeg összesen egymillió darab 155 mm-es tüzérségi lőszerre lenne elegendő – pont annyira, mint amennyit az ukránok kérnének, ugyanakkor, mint fentebb említettük, Észtország szerint 2 milliárd euró helyett ezért csaknem a dupláját kellene kifizetni.
A magyar kormány a háború megkezdése óta világosan fogalmazott, miszerint nem hajlandó sem ölésre alkalmas eszközöket átadni, sem pedig ezeket az ország területén átengedni, mivel ez hosszú távon a háború eszkalálódásához, illetve annak elhúzásához járul hozzá.
Ugyanakkor az Átlátszó február végén arról írt, a kormány titokban már egyeztet az ukrajnai fegyverszállításokról. Az oknyomozó portál ezt azzal látta alátámasztottnak, hogy Géczy Balázs, a magyar NATO-képviselet helyettes képviselője részt vett az Ukrajna támogatását koordináló Ramsteini Csoport ülésén még február 14-én, de szintén jelen volt Szűcs József ezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ volt parancsnoka is. Emellett a lap korábbi találkozókról készült fotókra hivatkozva azt állítja, a magyar kormány már korábban is részt vett ezeken a tárgyalásokon.
Hogy megtudjuk, mi várható a magyar kormánytól a hétfőn kezdődő Külügyi Tanácsok ülésen, majd a pár nappal később kezdődő EU-csúcson, ahol az uniós állam- és kormányfők döntenek a közös lőszerbeszerzésről, megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM).
A Szijjártó Péter által vezetett tárcától az alábbi kérdések kapcsán érdeklődtünk:
Írásunk megjelenéséig nem válaszolt a KKM. Amennyiben ez változik, arról külön cikkben számolunk be.
(Borítókép: Chris McGrath / Getty Images)