További 83 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába pénteken az orosz erők által megszállt területekről – közölte az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca.
A holttestek átszállítása a reintegrációs minisztérium alá tartozó eltűnt személyekért felelős hivatal közreműködésével, a bűnüldöző szervekkel együttműködve történt – írta a tárca a közleményében. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a minisztérium korábbi közlése szerint március 3-áig Ukrajnába 1426 katona holtteste került vissza.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordináló parancsnokság közben arról tájékoztatott, hogy Ukrajna egyoldalúan átadta Oroszországnak az összes, szállítható állapotban lévő súlyosan sérült, illetve súlyos beteg orosz foglyot. A közlemény szerint ezt Kijev a genfi egyezmény vonatkozó cikkelyei alapján és a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve tette meg.
Ebben az esetben nem hadifogolycsere történt, hanem a súlyosan sebesült foglyok feltétel nélküli, a nemzetközi humanitárius jog által előírt hazaszállítása – közölte a parancsnokság. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy hány foglyot adtak át Oroszországnak.
A Szverdlovszk megyei Aramil városában tűz ütött ki a helyi orvostudományi akadémia kutató- és gyártókomplexumának épületében, ahol speciális festék- és lakkanyagokat gyártanak – közölte az Ukrinform.
A tűz négyezer négyzetméteres területre terjedt át. A régió rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztériuma arról számolt be, hogy sikerült megfékezni a tüzet. Ennek leküzdésére speciális eszközöket használtak.
A magas hőmérséklet miatt az égő épület fala száz négyzetméteres területen beomlott. Az épületen belül éghető folyadékot tartalmazó tartályok robbantak fel. A tűzfelderítést drón segítségével végzik. A helyszíni erők csoportosítása 82 főre és 27 egységre bővült.
A tűzoltók kiérkezése előtt 110 embert evakuáltak az épületből. Az első beérkező hírek szerint nincs áldozata a történteknek.
Az ukrán katonák összesen 79 ellenséges csapást vertek vissza csütörtökön – közölték az ukrán fegyveres erők.
A Facebookon közzétett nyilatkozatában a hadsereg azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában 12 csapást mértek orosz ideiglenes támaszpontokra, és megsemmisítették több orosz csapat felszereléseit, illetve bázisait.
A legfrissebb jelentés arról érkezett, hogy a csípős téli időjárás és az óriási sár továbbra is megakadályozza a jelentős változásokat, előretöréseket a csatatéren.
A Sky News ugyanakkor emlékeztetett, hogy Ukrajna hamarosan megkapja az újabb modern fegyvereket, felszereléseket, amelyekkel komolyabb ellentámadásokat kezdhet az ország hadserege.
A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Oroszország március közepétől „legalább 1000 katonát” telepített Ukrajnába, akiket Belaruszban képeztek ki a harcra.
A minisztérium szerint az a tény, hogy Oroszország bevonta a kiképzési folyamatokba Belaruszt, rávilágít arra, hogy Moszkva „különleges katonai művelete” súlyosan megzavarta az orosz hadsereg kiképzési rendszerét.
Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i Katonai Adminisztráció vezetője március 24-én kora reggel arról számolt be, hogy az orosz erők Sahed típusú drónokkal támadták a várost.
Vilkul nem pontosította a helyszínt, de azt mondta, hogy találat érte a várost. További információkkal nem szolgált.
A városban helyi idő szerint hajnali 2:50-től 5:07-ig volt érvényben a légiriadó.
A Suspilne nevű ukrán állami műsorszolgáltató jelentése szerint a Szumi régióban található Velika Piszarivkában mintegy 300 háztartás maradt áram nélkül az éjszaka folyamán, miután orosz lövések megrongálták az elektromos vezetékeket – írja a The Guardian.
A regionális energiavállalatra hivatkozó jelentés szerint „a katasztrófavédelem munkatársai dolgoznak az áramszolgáltatás teljes helyreállításán”.
Az Index is beszámolt róla, hogy az ukrán parlament január 13-án megszüntette Viktor Medvedcsuk, Tarasz Kozak, Renat Kuzmin és Andrij Derkacs ellenzéki politikusok parlamenti mandátumát, miután Volodimir Zelenszkij elnök megfosztotta őket ukrán állampolgárságuktól.
Az Unian értesülései szerint az érintett politikusok közül Renat Kuzmint letartóztatták, mert a bíróság hazaárulással gyanúsítja őt. Az Állami Nyomozó Iroda arról adott tájékoztatást, hogy Kuzmint szabadságvesztéssel sújtották, és óvadék ellenében sem helyezhető szabadlábra.
Az előzetes vizsgálatok megállapították, hogy Kuzmin a háború kitörését megelőző időszakban és azt követően is propagandaanyagokat terjesztett a médiában Ukrajna sérelmére.
„Renat Kuzmin beszédeiben, közösségi oldalain és saját honlapján propaganda jellegű információkat hangoztatott, illetve tett közzé. Mindezt tette az állam szuverenitásának, területi integritásának, sérthetetlenségének és biztonságának kárára” – áll a hivatalos jelentésben.
Az orosz erők rakétákat lőttek ki a donyecki területen található Konsztantyinovkára, három ember halálát okozva.
Az Unian értesülései szerint az oroszok ezúttal is az Sz–300-as légvédelmi rendszert használták. Rakétáit alapvetően repülőgépek és cirkálórakéták elfogására tervezték, de az oroszok földi célpontok ellen is bevetik.
A romok alatt három nő halt meg, akik Bahmutból, Csaszov Jarból és Opitnojéből érkeztek a Pokrovszkij kerületbe. További két ember pedig komolyabb sérüléseket szenvedett.
A Legfőbb Ügyészség sajtószolgálata arról adott tájékoztatást, hogy a háborús törvények és szokások megsértése miatt büntetőeljárás indul a történtek miatt.
A csütörtöki napon a védelmi erők 5 irányban több mint 79 ellenséges támadást vertek vissza, és olyan területekre csaptak le, ahol az orosz csapatok koncentrálódtak, közölte péntek reggel az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
„A professzionális és összehangolt akcióknak köszönhetően a katonák több mint 79 ellenséges támadást vertek vissza” – hangsúlyozták.
Az elmúlt 24 órában az orosz megszállók 37 légicsapást és 4 rakétacsapást mértek, ebből egyet Kramatorszk ellen – írták.
A vezérkar jelentése szerint az oroszok nem állították le a támadást Bahmut irányába. Ennek a városnak a térségében zajlott a legtöbb harci összecsapás csütörtökön.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök optimista a háború lehetséges kimenetelével kapcsolatban, ugyanakkor figyelmeztetett néhány olyan területre és hiányosságra is, amelyeken szerinte javításra vagy segítségre szorulnak.
Ha közös erőfeszítéseink megfelelően és összehangoltan összpontosulnak, Ukrajna győzelme már idén meglehet
– idézi a CNN az ukrán államfőt.
„Senki sem tudja, meddig fog tartani a háború, és mely csaták hoznak sikereket, melyek igényelnek nagyobb erőfeszítéseket. De az világos, hogy ha nem lesz késés vagy stagnálás az együttműködésünkben, és ha összpontosítunk, a győzelmet már idén megszerezzük” – mondta Zelenszkij az Európai Tanács ülésén.
Az államfő kiemelte: nem szabad késleltetni a fegyverek átadását az ukrán katonáknak, amelyek megvédhetik az ukránokat a terrortól. Hozzátette: főleg nagy hatótávolságú fegyverekre van szükségük.
Zelenszkij arra tett még utalást, hogy több modern repülőgépet kérnek. Azt mondta, az erős szankciók biztonságot jelentenek, míg a szankciók gyengítése újabb válságokat idéz elő. Szerinte fontos, hogy Ukrajna és az Európai Unió közötti közeledés ne késlekedjen, maradjon meg az összhang.
Úgy fogalmazott, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy még az idén döntés születhessen az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdéséről. Hozzátette: ugyanez a készség szükséges minden európai vezetőtől.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy nagyra értékeli a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját és azt a kompenzációs rendszer elindítására irányuló erőfeszítést, amely többmilliárdnyi lefoglalt orosz vagyont használ fel Ukrajna rehabilitációjára.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt írta a Twitteren, hogy az erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek közül többen hazatérhettek.
A deportált kiskorúak közül Podoljak tájékoztatása szerint sokan azt mondták, hogy elzárással és árvaházzal fenyegették, valamint botokkal verték őket. A gyerekeket teljesen elszigetelt helyre vitték, mert azt kiáltozták: „Dicsőség Ukrajnának!”
Az elnöki tanácsadó szerint az orosz katonák azt mondták a gyerekeknek, hogy elhagyták őket a szüleik, és most már „Oroszország gyermekei”.
Mi ez, ha nem népirtás?
– tette fel a kérdést Mihajlo Podoljak.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
A nemzetközi törvényszék azért akarja felelősségre vonni az orosz államfőt, mert indoklása szerint az orosz hadsereg számos háborús bűncselekményt követett el Ukrajnában, illetve Oroszország a vád szerint erőszakkal deportált embereket – köztük gyermekeket – Ukrajna területéről.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka bejelentette, hogy az ukrán hadsereg hamarosan óriási ellentámadásba kezd, miután erői sikeresen ellenálltak Oroszország téli hadjáratának – írja a Reuters.
A parancsok szerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport elveszítette kezdeti lendületét, és már nem tud olyan nagy károkat okozni Bahmutnál, mint korábban.
„Nagyon hamar ki fogjuk használni ezt a lehetőséget, ahogyan azt a múltban Kijev és Harkiv közelében tettük” – fűzte hozzá Szirszkij, utalva a tavalyi ukrán ellentámadásokra, amelyekkel területeket foglaltak vissza Oroszországtól.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Európának fel kell gyorsítania a fegyverszállításokat, máskülönben a háború akár évekig is elhúzódhat.
Csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5161-en léptek be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4913 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől csütörtökön 38 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője a korábbinál részletesebben beszélt arról a nagy ellentámadásról, amelyre az ukránok készülnek Bahmut térségében.
A Wagner-vezér hétfőn már közzétett egy levelet, amelyben egy március végén–április elején várható ellentámadásról írt. Azóta Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka is arról beszélt, hogy Bahmutnál elfogyott az oroszok ereje, és ezt hamarosan kihasználják.
Prigozsin ezzel kapcsolatban most újabb részleteket árult el. Az MTI szerint a sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy az ukránok Bahmut térségében több mint 80 ezer katonát vontak össze,
és ezen felül további 200 ezer katonából képeztek tartalékot.
„Az ukránok nagy mennyiségben kaptak különböző NATO-haditechnikát, különböző páncélozott járműveket és Leopard páncélosokat” – mondta Prigozsin (a Leopardokról egyelőre nem érkezett hír, miszerint hadrendbe álltak volna, de néhány darab már valóban Ukrajnába érkezett – a szerk). A zsoldosvezér azt mondta, hogy az ukrán erők egyrészt Bahmut, Belgorod, Szvatove és Kreminna irányában indíthatnak támadásokat.
Később arról is beszélt, hogy „Ukrajna demilitarizációja akkor fog megtörténni, amikor megsemmisítjük fegyverzetét, de legfőképp a teljes hadseregét. Egyelőre a demilitarizáció az ukrán hadsereg megsemmisítése szempontjából nem halad rosszul” – vélekedett Prigozsin.
Volodimir Zelenszkij elnök március 23-án látogatást tett a Herszonban. Elmondta, a felszabadított régióban több mint 50 falut szinte teljesen elpusztítottak az orosz megszállók – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A régió ellenséges támadásaira adott válaszaink, az ellentámadások és minden más, amit katonáink tesznek, azért van, hogy tudassák a megszállóval, hogy nem bocsátjuk meg és nem felejtjük el a terrort. Ma az orosz hadsereg ismét csapást mért a Herszon régióra, Beriszlavra – a helyi közigazgatásra, házakra, a múzeumra… Még a beriszlavi történelmi múzeum is fenyegetést jelent Oroszország számára valamiért… Egy teljesen eszetlen állam, egy tisztán terrorista állam. Amit le fogunk fegyverezni
– mondta az államfő.
Megjegyezte, hogy a felszabadított területen, a Herszon régióban több mint 50 falut szinte teljesen leromboltak a megszállók, és egyes helyeken a falvak épületeinek több mint 90%-át lerombolták.
A Bloomberg úgy értesült, hogy az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arra készül, hogy csökkenti az Ukrajnában harcoló fegyveresek számát.
A hírügynökség Prigozsinhoz közel álló forrásokból értesült erről. Mint írták, a döntés oka az lehet, hogy a Wagner-csoport nem kapott elég utánpótlást az orosz hadi vezetéstől, és nincs elég jelentkező sem, hogy a veszteségeiket pótolják (ennek szintén az az oka részben, hogy betiltották a börtönökben való toborzást).
A Bloomberg forrásai szerint
Prigozsin azt tervezi, hogy ismét Afrikára összepontosít, amelynek több országában már régóta jelen vannak a Wagner zsoldosai.
„Prigozsin mindenkinek az útjában van. Egyedül a Putyinnal ápolt személyes kapcsolata az, ami megvédi, mivel ő még mindig hasznosnak találja őt – mondta erről Tatjana Sztanovaja politikai elemző a Bloombergnek.
A hírügynökség szerint az orosz zsoldosvezér konkrét lépéseket még nem tett. Hétfőn megjelent egy olyan felhívás a Wagnertől, amelyben újabb fegyvereseket toboroztak, de ott még az szerepelt, hogy Ukrajnába és Afrikába egyaránt keresnek embereket (és azt is jelezték, hogy az afrikai misszió kevésbé fontos).
A zsoldosvezér sajtószolgálata a Bloomberg hírére reagálva a Telegramon jelentetett meg egy közleményt. Mint írták, megkérdezték magát Prigozsint a Bloomberg cikkéről, aki azt válaszolta:
Nem tudom, hogy a Bloomberg pontosan mit közölt, de úgy fest, hogy jobban tudják, mire készülünk, mint én magam. Ameddig az országunknak szüksége van ránk, addig Ukrajna területén fogunk harcolni.
A svéd parlament március 23-án további 6,2 milliárd korona (mintegy 600 millió dollár) értékű katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. Az ország kormánya által javasolt új csomag Leopard 2 harckocsikat, Archer önjáró tüzérségi rendszereket, Robotsystem 97 rakétarendszereket, valamint lőszereket tartalmaz.
A svéd parlament azt is jóváhagyta, hogy 14 Archer rendszert küldjenek Nagy-Britanniába, hogy leváltsák az Ukrajnának adományozott régebbi AS–90 önjáró tüzérségi rendszereket.
Korábban a svéd kormány úgy döntött, hogy nyolc Archer-rendszert és legfeljebb tíz német gyártmányú Leopard fő harckocsit biztosít Ukrajnának. Az Archer a világ egyik legfejlettebb tüzérségi rendszere, amely akár 50 kilométeres távolságra is képes lövedékeket kilőni – írja a Kijev Independent.
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!