Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban egy ötpontos kívánságlistát tett közé az ukrán Pravdában arról, hogy mire van szükségük a háború megnyeréséhez. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense viszont azt állítja, hogy a Nyugat nem fogja teljesíteni minden vágyát.
Kaiser Ferenc szerint az államfő többször is hangsúlyozta, hogy az ukrán erőknek minél több nagy hatótávolságú fegyverre van szükségük. Mint mondta, Kijevnek főnyeremény lenne, ha a HIMARS sorozatvetőkhöz a jelenlegi 220 milliméteres helyett 650 milliméteres rakétatöltet kapnának. Ez 500 kilométeres hatótávolsággal bír, vagyis az ukrán hadsereg Moszkvát is támadhatná vele. „Ilyet azonban az ukránok biztos nem kapnak” – hangsúlyozta Kaiser Ferenc.
A docens szerint Zelenszkij szeretne komolyabb, pilóta nélküli repülőgépeket bevetni a fokozódó drónháborúban, de a kívánságkosárban az ukrán légierő gépeihez képest nagyobb hatótávolságú precíziós rakéták, illetve a rendes HIMARS rakétánál olcsóbb, 150 kilométeres hatótávval bíró siklószárnyas bombák is benne lehetnek.
Ez be van ígérve Ukrajnának; nem tudni, hogy kaptak-e, de ez jelentős képességnövekedés lenne
– vélekedett Kaiser Ferenc a Mandinernek nyilatkozva.
Hozzátette: az ukránok már eddig is kaptak komoly mennyiségű Harpoon rakétát, ezekből is kellhet még több, hogy a tengerpartot teljesen lefedhessék.
Ismert az is, hogy az ukrán légierőt modern vadászgépekkel szeretnék ütőképesebbé tenni az ukránok. A szakértő szerint az F–16-osokkal az ukránok mélyen az orosz légtérben lévő eszközöket is tudnának támadni.
„Noha az orosz MIG–29 jobban manőverezhető, az F–16 egy svájci bicska, mindenre használható – ha az ukránok ellentámadásra gondolnak, fontosak ezek az eszközök, amelyekkel 40-50 kilométerről is képesek harckocsikat támadni, csak hát a nyugatiaknak nincs elég ebből a raktárban, és a gyártókapacitásokat is meghaladják az ukrán igények. De nagy hatótávolságú eszközből csak az amerikai Patriot az igazán komoly” – mutatott rá Kaiser Ferenc.
A szakértő arról is beszélt: Volodimir Zelenszkij számára az is fontos, hogy az Ukrajna és az Európai Unió közötti közeledés ne késlekedjen. Kaiser szerint nem állíthatjuk azt, hogy Ukrajna messze van attól, hogy kész legyen az EU-tagságra, mert az ukránok egy részében az tartja a lelket, hogy majd jön a tejjel-mézzel folyó Kánaán, ha csatlakoztak. Azonban az elnök is óvatosan fogalmaz a csatlakozásról, mert az más országok esetében is elhúzódott a múltban.
„Kérdés, hogy az EU hajlik-e erre, s lesznek ellenzők: Magyarország mellett Románia is. Ilyenkor azonban lehetne az ukránokkal szemben sikeresebben fellépni a kirekesztő oktatási és nyelvtörvény kapcsán” – jelezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2023. március 10-én. Fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images)