Megbukott az Északi Áramlat gázvezetékeken bekövetkezett robbanások független kivizsgálásáról szóló orosz határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).
Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.
Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekről
– jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.
Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.
Az Egyesült Államok és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az incidenst.
Az ENSZ BT szavazáson tartózkodó tagjai azzal érveltek, hogy előbb a nemzeti vizsgálatokat folytassák le, mielőtt fontolóra vennék a világszervezet bevonását.
Oroszország mindemellett sérelmezte, hogy nem kap tájékoztatást a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokról, s azt javasolta, hogy nemzetközi szakértői csoport alakuljon a történtek felderítésére. Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.
Moszkva a nyugati országokat gyanúsítja a robbantásokkal.
„Az Egyesült Államoknak nem volt köze a történtekhez. Pont” – hangoztatta Robert Wood, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete azzal vádolva Moszkvát, hogy „megpróbálja aláásni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokat és elfogult minden olyan eredménnyel szemben, amely nem fedi előre meghatározott, politikai narratíváját”.
Néhány hét telt el azóta, hogy Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró névtelen hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az amerikai haditengerészet búvárai a Baltops hadgyakorlat leple alatt tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt.
Az újságíró újabb írást jelentetett meg The Cover-up (Az eltussolás címmel), amelyben azt állítja, a Fehér Ház a CIA-vel, az amerikai, valamint a német sajtóval karöltve próbálta meg eltussolni azt a szerinte nyilvánvaló tényt, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Hersh szerint az ügyben egyetlen dolog miatt nem történt előrelépés: mert Joe Biden elnök tudja a választ.
A The New York Times korábban, az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt állította, hogy egy Ukrajnával szimpatizáló csoport robbanthatta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Ezzel párhuzamosan a német sajtóban is ehhez hasonló értesülések jelentek meg.
A hírre Kijev és Moszkva is reagált, elutasítva a jelentést. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó úgy fogalmazott, élvezi az efféle „csodálatos összeesküvés-elméleteket”, de az ukrán államnak nincs köze a művelethez, és arról sem tudnak semmit, hogy kik lehettek az elkövetők. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „a hírek manipulálására irányuló összehangolt kísérletként” utasította el a jelentést.