Benjamin B. Ferencz, a nürnbergi perek utolsó ügyésze – aki a náci háborús bűnösöket egymillió ember meggyilkolásának megszervezéséért, a német gyárosokat pedig azért ítélte el, mert a koncentrációs táborok rabszolgamunkásait használták Hitler hadigépezetének építéséhez – életének 103. évében halt meg pénteken a floridai Boynton Beachen található idősek otthonában. A halálhírt fia, Don a The New York Timesnak nyilatkozva erősítette meg.

Benjamin Berell Ferencz 1920. március 11-én született Csolton, a mai Erdély területén. Tíz hónapos korában családja az Egyesült Államokba emigrált, hogy elkerüljék a romániai zsidóüldöztetést.  Amikor New Yorkban elkezdte az iskolát, még angolul sem tudott, ennek ellenére végül a Harvard jogi karán végzett,

A világháború és a nürnbergi perek után Ferencz továbbra is Németországban maradt, ott született meg mind a négy gyereke. Olyan pereken dolgozott, amelyekben a koncentrációs táborok túlélőit kárpótolták, a nácik által zsidóktól elkobzott vagyont adták vissza, vagy tisztségüktől megfosztott zsidók nyugdíjáról döntöttek.

1957-ben tért vissza az Egyesült Államokba, ezután ügyvédként dolgozott az USA-ban, de a vietnámi háború borzalmai miatt otthagyta a magánpraxist, egy nemzetközi bíróság létrehozásán kezdett el dolgozni. Ebből nőtt ki később a Nemzetközi Büntetőbíróság ( ICC ), ami a népirtással, háborús bűnökkel és más, emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozik.

Célkitűzései részben megvalósultak 2002-ben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásával. Ennek hatékonysága azonban korlátozott volt, és számos nemzet, köztük az Egyesült Államok sem ismeri el a törvényszék hatáskörét.

Benjamin Ferencz mindezek mellett kilenc könyv és számos cikk szerzője volt, folyékonyan beszélt franciául, spanyolul, németül, magyarul és jiddisül, és felszólalt világkonferenciákon is. Bő egy évvel ezelőtt még mások mellett ő is aláírt egy olyan petíciót, amely az orosz háborús bűnösök felelősségre vonását szorgalmazta.