Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Zelenszkij közölte, hogy szerinte mikor lesz újra béke,
• Oroszország közölte, hogyan kényszerítené rá az ukránokat a béketárgyalásokra,
• Evakuációs előkészületeket tettek az oroszok Dél-Ukrajnában,
• Az oroszok civilekből alkotnak „emberi pajzsot” – mondták aztán ugyanerről az ukránok,
• Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Bahmutban,
• A Nyugat belátta: Kína nélkül nincs esély a békére,
• Újabb csodafegyvert vetettek be a háborúban,
• Kiderült: régóta nem ennyire népszerű Putyin az Egyesült Államokban,
• Nagy nyilvánosság előtt temették el a felrobbantott orosz hadibloggert,
• Nincs esély a tűzszünetre – közölte az amerikai külügyminiszter,
• Fény derült arra, hogy az oroszok szabotáltak az ukránoknak átadott szlovák vadászgépeket,
• Kudarcot vallott Putyin terve a britek szerint.

Ezúton is köszönjük a figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán elnök a ramadán alkalmából krími tatár származású muszlim katonákkal és papokkal vacsorázott együtt még péntek este.

Zelenszkij azt mondta, ez az első alkalom, hogy hivatalos minőségében részt vett egy Iftáron (ez a vacsora megnevezése), de szeretné, ha a jövőben ebből hagyomány válna. Mint mondta: Ukrajna minden személyt és közösséget értékel, a diverzitás az ország karakterének részét képezi.

Magas rangú orosz tisztviselők csak Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök engedélyével hagyhatják el az országot – jelentette az Institute for the Study of War (ISW).

A jelentés szerint Misusztyin a nemzetközi utazásokat a hivatalos ügyekre korlátozta, ami azt jelenti, hogy csak az ő jóváhagyásával lehet elhagyni az országot.

Az ISW a The Bell nevű orosz híroldal cikkét idézte, amelyben arról számoltak be, hogy Vlagyimir Putyin kormányának alkalmazottaira nem vonatkoznak ezek a korlátozások.

Az ISW korábban arról számolt be, hogy az orosz biztonsági szolgálatok állítólag elkobozzák az orosz tisztviselők, volt hivatalnokok és állami vállalatok vezetőinek útlevelét, hogy megakadályozzák őket abban, hogy elhagyják Oroszországot.

Viktor But orosz fegyverkereskedő felszólította Donald Trumpot, hogy keressen menedéket Oroszországban, és közölte vele, hogy „ az élete veszélyben van”, miután ő az első volt amerikai elnök, akivel szemben büntetőeljárást indítottak. Viktor But, akit Putyin kedvenc fegyverkereskedőjeként is emlegetnek, Telegramon üzent a volt elnöknek.

„Mindenekelőtt úgy vélem, hogy az élete veszélyben van, és hogy a most New Yorkban megkezdődött jogi eljárás nem csak azzal fog végződni, hogy Donald Trumpot elítélik, és kizárják a választásokról” – írta.

Valószínűleg egyszerűen csak megsemmisítik. Ezért úgy gondolom, hogy az egész emberiség és elsősorban az amerikai nép érdeke az, hogy Donald Trumpot meghívjuk ide, Oroszországba, hogy biztonságban legyen, és megvédhessük

– idézte a fegyverkereskedőt a BBC oroszországi tudósítója, Francis Scarr.

Az ukrán erők a belorusz határ mentén lévő védelmi vonalak megerősítésén dolgoznak – közölte a védelmi minisztérium.

A Belarusszal és Oroszországgal határos területeken folyamatban van a műszaki akadályrendszer bővítése. Páncéltörő aknamezőket hoznak létre a tankokkal megközelíthető területeken és az ellenség mélyen a területünkre való benyomulásának valószínűsíthető útvonalain, amelyek utak, erdősávok, hidak, elektromos vezetékek is lehetnek

– idézte a minisztérium Szerhij Najev altábornagyot, az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnokát a The Independent beszámolója szerint.

A Kijevnek történő fegyverszállítások ellen tiltakoztak több ezren 70 német városban szombaton. Az akciókat a békemenetek részeként rendezték meg, amelyeket minden évben húsvét előestéjén tartanak az országban – írja a TASZSZ.

A legnagyobb tüntetésekre Berlinben, Bonnban, Brémában, Duisburgban, Hannoverben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban került sor. A tüntetők a béketárgyalások mielőbbi megtartását, a Kijevnek történő német fegyverszállítások leállítását és Németország haderejének modernizációs programját követelték.

A szervezők szerint Berlinben több mint kétezren vettek részt a felvonuláson, Hannoverben pedig mintegy 1200-an gyűltek össze.

Szinte biztosan kijelenthető, hogy kudarcot vallott az orosz elnök arra vonatkozó terve, hogy az ukrán energiainfrastruktúra lebombázásával nyerje meg a háborút – közölte a brit katonai hírszerzés.

Mint írták, az orosz hadsereg 2022 októberétől hajtott végre célzott csapásokat az energetikai létesítmények ellen azért, hogy nélkülözésnek tegyék ki a hátországot. De 2023 márciusa óta már csak néha-néha, elszórtan hajtanak végre ilyen támadásokat.

A kisebb csapások (kevesebb mint 25 rakétával) folytatódnak, de ezeknek valószínűleg csak minimális behatása van az egységesített ukrán energiarendszerre

– írta a brit katonai hírszerzés.

A britek is elismerték, hogy az energiarendszerben vannak még fennakadások, de Ukrajna most már többé-kevésbé képes azt üzemeltetni, és a tavasszal, illetve nyáron valószínűleg tovább javul a helyzet. Ezenkívül az ukránok már megkezdték a felkészülést a következő télre is – tették hozzá. 

Az RT France-ot felszámolás alá helyezte egy francia bíróság – erősítette meg a szervezet korábbi elnöke. Az orosz RT műsorszolgáltató francia ága attól kezdve állt a csőd szélén, hogy számláit befagyasztották Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt.

A nanterre-i bíróság meghozta a döntést, és felszámolás alá helyezi az RT France-ot – egy olyan médiumot, amely már az indulásakor sem tetszett Emmanuel Macronnak, és amelyet az EU egy évvel ezelőtt szankcionált az ukrajnai konfliktus miatt. Több mint 100 alkalmazottat bocsátanak el a következő napokban

– fogalmazott Xenia Fedorova, az RT France volt elnöke a Twitteren.

Az EU tavaly márciusban tiltotta be az orosz állami ellenőrzés alatt álló RT és Szputnyik médiumokat, hogy visszaszorítsa az ukrajnai háború miatti dezinformációt.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy videóhívásban egyeztetett Amal Clooney-val.

Jermak szerint George Clooney jogászként dolgozó felesége az ukrán gyermekek védelméről beszélt vele, és arról, hogy miként lehetne felelősségre vonni az oroszokat a gyermekek elleni bűncselekmények (például a tömeges deportálás) miatt.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka telefonon egyeztetett Thierry Burkhard-ral, a francia hadsereg vezérkari főnökével.

A két vezető arról egyeztetett, hogy miként állnak most a hadműveletek a fronton.  A Kyiv Independent szerint Burkhard azt is megígérte, hogy továbbra is fegyverekkel és a katonák kiképzésével segítik Ukrajnát a háborúban. 

A védelmi tárca (Pentagon) után az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, miként kerültek nyilvánosságra a védelmi minisztérium minősített, többek között az ukrajnai műveletekkel kapcsolatos dokumentumai. Az igazságügyi minisztérium helyi idő szerint pénteken adott ki közleményt, amely szerint egyeztetnek a védelmi minisztériummal, és saját vizsgálatot indítottak.

A több közösségimédia-felületen, köztük a Twitteren és a Telegramon megjelent katonai dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről szólnak, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének elképzeléseit részletezik, valamint a háborús veszteségeket összesítik. Az ügyről elsőként beszámoló The New York Times napilap péntek éjszaka arról adott hírt, hogy újabb, ezúttal a Közel-Keletet és Kínát érintő dokumentumok is megjelentek a közösségimédia-oldalakon. Az iratok 2023. február 23. és március 1. közötti keltezésűek.

Amerikai kormányzati illetékesek közölték, hogy olyan katonai összefoglalókról lehet szó, amelyek a vezérkaron belül napi rendszerességgel készülnek, de nem nyilvános felhasználásra. A tájékoztatás szerint ugyan minősített adatokról lehet szó, de azok tényleges hírszerzési értéke csekély, valamint az azokban szereplő számadatokat megváltoztathatták.

Szombaton utolsó útjára kísérték a Vladlen Tatarszkij álnéven ismert orosz hadibloggert, Makszim Fomint, akit egy hete robbantottak fel egy szentpétervári kávéházban.

A bloggert egy moszkvai temetőben helyezték végső nyugalomra, a gyászszertartásra több száz ember érkezett, köztük ismert személyek is.

Egyikük Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője volt, akinek érkezéséről szintén videó készült.

A TASZSZ hírügynökség szerint Prigozsin azt mondta, hogy a blogger sokat tett azért, hogy Oroszország győzelmet arasson a háborúban, és likvidálják az ellenséget. „Ő egy katona, akinek a hangja örökké élni fog, és mindig csak az igazat fogja mondani” – fogalmazott a zsoldosvezér.

Fomin sírjánál egyebek mellett egy gravírozott nyelű pörölyt is elhelyeztek a Wagner zsoldosai. A NEXTA hírcsatorna szerint Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselő a temetésen arról is beszélt, hogy vissza kell állítani a halálbüntetést Oroszszágban.

A Twitter az utóbbi hónapokban feloldotta az orosz kormányzati oldalak, köztük Vlagyimir Putyin saját fiókjának a blokkolását is – írja a Telegraph.

A brit lap szerint minderre az után került sor, hogy Elon Musk megvásárolta a Twittert. A Telegraph ezt több fiókkal is tesztelte a Twitteren, és ezáltal megerősítették, hogy tényleg változott az oldalak elérhetősége.

Mint írták, korábban egyebek mellett Putyin elnöki oldalát, az orosz külügy Twitter-oldalát, valamint a londoni orosz nagykövetségét is korlátozások alá helyezték a Twitteren. Így az oldal keresőmotorjában (például kulcsszavas keresés esetén) nehezebb volt meglelni ezeknek az oldalaknak a bejegyzéseit, illetve a Twitter nem ajánlotta követésre sem ezeket a fiókokat a felhasználóknak.

A Twitter egyik korábbi, magas beosztású alkalmazottja a Telegraphnak azt mondta: mindez 180 fokos fordulatot jelent ahhoz képest, amit a vállalat az előző évben képviselt a háborúval kapcsolatban – és nem valószínű, hogy véletlenül vagy a Twitter vezetőségének tudta nélkül történt volna meg ez a változtatás. 

Szakértők szerint az orosz közösségi médiás oldalaknak fontos szerepe van a Kreml dezinformációs műveleteiben, ez (illetve a háború) vezetett az oldalak blokkolásához is tavaly. A Telegraph ezzel kapcsolatban kérdéseket küldött a Twitternek, de csak egy automata üzenetet kaptak vissza tőlük, amelyben mindössze a „*” emoji állt (a vállalat hetek óta ezzel válaszol minden sajtómegkeresésre).

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 177 680 orosz katona esett el, az elmúlt napon 570 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3636 tankot,
• 7020 páncélozott harcjárművet,
• 2727 tüzérségi rendszert,
• 533 rakétavetőt,
• 282 légvédelmi berendezést,
• 307 repülőgépet,
• 292 helikoptert és
• 5599 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2298 hadműveleti és taktikai drónt, 304 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

Új intézkedéseket vezet be, és még szigorúbban ellenőrzi Magyarország az Ukrajnából a szolidaritási folyosón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputköltségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak. A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így Magyarországra is soha nem látott mennyiségben érkezik be, és marad is itt a gabona- és olajosmag-import.

Emellett a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, melyek kiszorítják hagyományos piacaikról a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös

Hangsúlyozta, a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket – hívta fel a figyelmet a tárcavezető az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint.

Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev úgy véli, hogy a világon senkinek sincs szüksége Ukrajnára, ezért az nem is fog létezni a jövőben. A politikus mindezt a Kontakte-oldalán közzétett bejegyzésében írta le.

A Miért fog eltűnni Ukrajna? Mert senkinek sincs rá szüksége című terjedelmes posztban Medvegyev részletesen taglalja, hogy szerinte miért nincs szükség az ukrán államra Európában, az Egyesült Államokban, Afrikában és Latin-Amerikában, Ázsiában, valamint Oroszországban – sőt maguknak az ukrán állampolgároknak sem – idézi a TASZSZ.

Az ukrán haditengerészet szerint hét orosz hajó várakozott készültségben a Fekete-tengeren április 8-án reggel 10 órakor.

A hajók többségére Kalibr cirkálórakéta-hordozók voltak szerelve – közölte az ukrán hadsereg hírét a radiosvoboda.org.

A megszállt Krím orosz vezetője, Szergej Akszjonov azt írta Telegramon, hogy egy Ukrajnából érkező rakétát lőttek le a régió üdülővárosa, Feodoszja felett.

Az orosz TASZSZ hírügynökség Oleg Krjucskovot, Akszjonov egyik tanácsadóját is idézte, aki korábban arról számolt be, hogy egy krími városban törmelék hullott az égből, de nem történt sérülés vagy kár.

Oroszország 2014-ben széles körű nemzetközi elítélést kiváltó lépéssel annektálta Ukrajnától a Krímet. Ukrajna kijelentette, hogy harcolni fog a régió visszaszerzéséért – közölte a Sky News.

Erről az Institute for the Study of War (ISW) elemzői számoltak be egy friss jelentésben. Megjegyezték, hogy a geolokációs képek arra utalnak, hogy az oroszok tovább nyomultak a városközpont felé, és valószínűleg elfoglalták a katonai ügyészség épületét.

A orosz haditudósítók állítása szerint a Wagner-zsoldosok más épületeket is elfoglaltak Bahmut központjában, köztük a Metallurg Stadiont, a Bahmut Szállodát és a Mindenszentek templomot – olvasható az Unian oldalán.

A népesség további csökkenése esetén Ukrajnának a nemzet etnikai összetételének változásával kell szembenéznie – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Olekszandr Gladun, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkáért felelős igazgatóhelyettese ezt a kijelentést egy táviratban tette, kommentálva azokat az adatokat, amelyek szerint Ukrajnában jelenleg 28-34 millió ember él. 

Ukrajna a 90-es évek óta folyamatosan veszíti el a lakosságát. Ha ez így folytatódik, akkor elveszítjük jelentőségünket Európában

– magyarázta a szakértő.

Kijev nagyszabású provokációt tervez Szumi térségében azzal a céllal, hogy megvádolhassa Oroszországot azzal, hogy mérgező anyagokat használ – közölte az orosz humanitárius válaszlépések közös koordinációs központja.

„A független források által megerősített adatok szerint Ukrajna elnöki hivatala vezetésének célja az Orosz Föderáció lejáratása a nemzetközi közvélemény előtt” – áll a központ közleményében.

A közlemény szerint Kijev azt tervezi, hogy halott ukrán katonák holttestét és maradványait szállítja el a halottasházakból, hogy később azt állíthassa, az áldozatok mérgező anyagokkal felszerelt orosz tüzérségi lőszerek által okozott tűzkár következtében haltak meg – írja a Szputnyik.