A mobiltelefon megjelenésekor nem sejtették, hogy egykor a netre is képes lesz csatlakozni, sőt fényképezni is lehet majd vele. A világháló és a digitális kamera ugyanis akkor, fél évszázada még álom volt csupán.
„Joel, egy mobiltelefonról hívlak. Egy igazi telefonról” – újságolta lelkesen Martin Cooper, a Motorola egyik mérnöke a rivális cég kutatójának. Joel Engel paffá lett. Annyira elképesztette a hívás, hogy válaszolni sem tudott.
Cooper éppen fél évszázada, 1973. április 3-án egy méretes, csaknem nyolcvandekás készüléket tartott a kezében, amellyel lebonyolította az első vezeték nélküli hívást. A Motorola DynaTac 8000X volt az első mobiltelefon, és egyben elsőként került kereskedelmi forgalomba egy évtizeddel később négyezer dolláros áron, ami ma tízezernek felel meg.
Ha valaki mindenképpen ilyen készülékhez ragaszkodik, akár ma is vehet egyet az eBayen – nagyjából 38 millió forintért. A töltési ideje tíz óra, ezek után harminc percig üzemképes.
Utódait ma a föld népességének 68 százaléka használja napi átlagban öt órán át – idézte a Digital Global Summary Report idei jelentését az Euronews.
Cooper helyesen feltételezte, hogy egy idő elteltével mindenkinek lesz mobilja, azt azonban álmodni sem merte, hogy a mobil az internethez fog csatlakozni, annál is inkább, mert hivatalos születési dátuma egy évtizeddel későbbre, 1983-ra tehető, mint ahogy azt sem tudta megjósolni, hogy a mobilba digitális fényképezőgépet szerelnek, hiszen az csak 1989-ben jelent meg.
A mobil a vezetékes telefonnál is nagyobb technológiai forradalmat indított el. A hagyományos távhívó készülékek száma 65 év alatt érte el a százmilliót, a mobiloké 50 év alatt meghaladta a hatmilliárdot, hisz van, aki többet is használ.
Az első mobiltelefon megjelenése óta a készülékek alaposan zsugorodtak, a nevük pedig okostelefonra változott. Gyakorlatilag egy hordozható számítógép képességével felvértezettek. Eltűntek a gombok és a külső antenna, cserébe megjelent bennük a szinte professzionális minőségű kamera. A puszta telefonáláson kívül internetes böngészésre, szöveges és képes üzenetek küldésére alkalmasak, digitális tárcaként működnek, videófelvételt lehet velük készíteni, sőt fizetni is. Az egykor elképzelhetetlennek tűnő új tulajdonságok listája korántsem teljes, és folyamatosan bővül.
Nyilván nem egyik napról a másikra születtek meg.
Az első, behemót méretük miatt téglatelefonnak is becézett készülékeket csak a jól fizetett állást betöltő, általában a reklámszakmában vagy a tőzsdén dolgozó fiatalok engedhették meg maguknak, és ebben persze a kivagyiság is szerepet játszott. Nem csoda, hogy a New York-i tőzsdéhez köthető filmekben, a Wall Streetben és az Amerikai pszichóban is felbukkant.
A piacvezető Motorola már a nyolcvanas évek végén összehajtható készülékével forradalmasította nemcsak a formatervezést, hanem az eszköz méretét is. Az egyik legikonikusabb flip a 2004-ben megjelent RAZR volt, amelynek vastagsága még a 14 millimétert sem érte el. Karcsú kialakításával divatot teremtett. Többféle árnyalatban, köztük rózsaszínben is forgalmazták, sőt a Motorola a Dolce & Gabbanával is szövetkezett, és egy limitált kiadású, aranyszínű változatot is piacra dobott. A gyártó újabb filmekben népszerűsítette termékét, például a Meryl Streep főszereplésével készült Az ördög Pradát visel című alkotásban.
Az első GSM-alapú digitális telefont a kilencvenes évek elején fejlesztette ki a brit Orbitel – emlékeztetett a Daily Mail. A TPU 900 is csaknem kétkilós volt, testvérkészüléke, a TPU 901 viszont 1992-ben már szöveges üzeneteket is fogadott. A mobilok ekkor már nem csak üzleti használatra korlátozódtak.
Mi a Nokiákra emlékszünk. Az 1011-et már tömegesen gyártották és tömeges felhasználásra szánták. Akkoriban még mélyen a pénztárcába kellett nyúlni egy olyan mobil megvásárlásához, amelynek sokkal fejlettebb utóda ma néhány tízezer forintba kerül.
A német Hagenukon már játékot is lehetett futtatni, a Tetris egyedi változatát, majd a Siemens 1997-ben megjelent S10-ese volt az első színes kijelzős készülék. Ma ez némi túlzásnak tűnik, hiszen csak négy színt: a pirosat, a zöldet, a kéket és a fehéret volt képes megjeleníteni. Ugyanebben az évben a Hagenuk GlobalHandyjéről végre eltűnt a külső antenna.
A vezeték nélküli adatátvitel nyílt szabványára, a WAP-ra alapozva jelent meg 1999 októberében a Nokia böngészővel ellátott 7110-ese. A készüléket Mátrix-telefonnak nevezték, miután a Keanu Reeves-filmben megjelent 8110-es nagy testvére, amely óriási népszerűségnek örvendett.
A WAP-pal elérhetővé vált a netes tartalmak korlátozott köre, beleértve a híreket, az időjárást és az e-maileket. A 7110 már a prediktív szövegbevitel néha idegesítő eljárását alkalmazta.
A Sharp J-Phone J-SH04-et széles körben az első kamerás mobiltelefonként tartják számon, bár csak Japánban volt kapható. Beépített kamerája 0,11 megapixeles volt, mégis lehetővé tette a felhasználók számára, hogy e-mailben továbbítsák képeiket. És ez nem minden: a J-SH04 polifonikus csengőhanggal jelezte, hogy „kapás van”. Egykor így jelezték, ha valakit mobilon hívtak.
A 3G, az addig elérhető leggyorsabb vezeték nélküli mobiltávközlési technológia megjelenése a kétezres évek elején új távlatokat nyitott a mobilinternetezés és a videóhívások előtt. Az előlapi kamerával felszerelt Sony Ericsson Z1010 2003-ban mutatkozott be, ugyanabban az évben, amikor a kanadai BlackBerry 6210-es modellje, amely 3G-vel küldte a maileket.
Az első érintőképernyős készülék az LG-hez kötődik, és nem véletlenül Prada volt a neve, tudniillik a luxusmárka olasz tervezőjével közösen álmodták meg. Zsenialitását azonban elhomályosította az iPhone megjelenése.
Az első iPhone-t személyesen Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója mutatta be 2007 januárjában a MacWorld San Franciscó-i rendezvényen, az Apple újra feltalálja a telefont szlogennel. A 8 GB-os változat júniusban jelent meg kereskedelmi forgalomban 599 dolláros áron. Az Apple egyik legsikeresebb termékének első változatából több mint 6,1 millió darabot adtak el világszerte.
Az ikonikus érintőképernyő és az alkalmazások elrendezése örökre megváltoztatta az okostelefon-ipart.
A Time abban az esztendőben az év találmányának választotta.
Az eredeti iPhone – nem hivatalos nevén az iPhone 1 vagy iPhone 2G – négy, nyolc vagy tizenhat GB tárhellyel és 2 megapixeles kamerával volt felszerelve. Messze elmarad a legújabb készülékek 1 TB-os tárhelyétől és 48 megapixeles kamerájától.
Funkcionalitását tekintve az első iPhone még nem tudta kihasználni 3G előnyeit, nem tudott „kopipésztelni” – másolni és beilleszteni –, de a billentyűzet száműzése végérvényesen megváltoztatta a mobiltelefonokat.
Két évvel később a mobilok egyre több funkcióval már okostelefonokká fejlődtek, és hangutasításra végezték el a feladatokat.
A méret a lényeg jelszóval jelentek meg 2011-ben a phabletek, a telefonok és táblagépek ötvözetei – a mobilhoz képest óriási kijelzővel, hogy a felhasználók maximálisan kihasználhassák az új funkciókat, például a videóstreaminget és a videóhívásokat. A Samsung még tollat is mellékelt készülékéhez, amellyel nemcsak koppintani, de rajzolni is lehetett.
A technológiai fejlődés napjainkban érzékelhetően lelassult a kilencvenes évekhez képest. Tíz éve egyenesen azt állították, hogy „csak idő kérdése, mikor válik a mobiltelefon teljesen elavulttá”.
Tavalyelőtt, 2021 októberében – még a szankciók bevezetése előtt – Oroszország is beszállt a mobiltelefonok piacára, a Rosztek által fejlesztett, az iPhone-t felváltani hivatott, filléres AYYA T1 azonban nem aratott osztatlan sikert. Azóta, másfél év alatt csupán 905 darabot adtak el a Kínában összeszerelt készülékből – jelentette a Vedomosztyi.
Az eltelt évtizedekben állandó kételyként merült fel: vajon a mobil rákot okoz? Egy kiterjedt vizsgálat szerint a daganat kialakulásának gyakoriságát tekintve nem volt különbség olyan betegek között, akik használtak, illetve akik egyáltalán nem használtak mobiltelefont.
A fenntarthatóság és a környezettudatosság az új modellekben is teret hódít: a Nokia bemutatta a javítható G22-t. Hátlapja újrahasznosított műanyagból készült. A környezeti károk nagy részét azonban a csipek előállításához szükséges nemesfémek bányászata okozza.
(Borítókép: Ute Grabowsky / Photothek / Getty Images)