Index Vakbarát Hírportál

Kijött a felmérés, így viszonyulnak most az ukránok Magyarországhoz

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Vége
K  AP20230324171

A legfontosabbak

Index
2023.04.20. 21:35
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    • „Ezek szörnyetegek!” – ledöbbentek az amerikai törvényhozók az ukrán jelentés után.
    • Eltüntették Kijevet az orosz tankönyvből.
    • Rejtélyes körülmények között távozott Putyin egyik admirálisa.
    • Adatokat közölt az ENSZ, ennyien élhetnek most Ukrajnában.
    • Kijött a felmérés, így viszonyulnak most az ukránok Magyarországhoz.
    • Oroszország az egész világon kitaszítottá vált az ukrán tanácsadó szerint.

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Oroszország állandó ENSZ-képviseletének nagykövethelyettese tagadta azokat a vádakat, miszerint országa gyermekeket deportál Ukrajnából, és azt állította, hogy „valójában megmentik őket”.

    Dmitrij Poljanszkij a Sky News Mark Austin műsorvezetőjének adott interjúban tette ezt a megjegyzést, miután levetítették azt a riportot, amelyben 15 ukrán árva gyermek azt mondta, hogy akaratuk ellenére vitték őket Oroszországba.

    Poljanszkij azt mondta, hogy a jelentés „csak egy újabb rágalom, egy Oroszország elleni kampány, amely a háborús gyermekek kérdését használja ki”.

  • Az orosz csapatok áttörést értek el Bahmutban, és lőtávolságon belül elfoglalták az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kiemelt fontosságú állásait – írja Oleksandr Kovalenko katonai és politikai megfigyelő, OSINT-szakértő.

    Ezek a pozíciók lehetővé teszik az ellenség számára az út megfigyelését és a tüzérség irányítását. Ez azonban csak egy szűk áttörés, amelyet még lehet kezelni és semlegesíteni – tette hozzá Kovalenko.

    Kovalenko szerint a legforróbb szektor Bahmutban továbbra is a város északi része – írja az Unian.

  • A litván parlament csütörtökön felülbírálta Gitanas Nauseda litván elnök vétóját az orosz állampolgárokat szankcionáló törvényre – adta hírül az MTI.

    A 141 tagú Seimas képviselőinek többsége arra szavazott, hogy a törvényt az államfő által felvetett javaslatok nélkül, eredeti formájában fogadják el. A jogszabályt április elején szavazta meg a balti ország törvényhozása, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára.

    A törvény alapján az orosz állampolgárok számára megtiltják az ingatlanvásárlást Litvániában, és felfüggesztik a tartózkodási engedély iránti kérelmük elbírálását.

  • Kijev egy Izraeltől kapott, kifejezetten az ukrán hadsereg számára kifejlesztett polgári rakétafigyelő rendszert fog tesztelni májusban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A Walla napilap értesülései szerint, ha a néhány héten belül sorra kerülő tesztek sikeresek lesznek, a rendszer már nyáron teljes mértékben működőképes lesz.

    A lap megjegyzi, hogy a rendszer az ukrán radarrendszerhez csatlakozik majd, és így gyorsabb és pontosabb figyelmeztető jeleket tud majd küldeni a polgárok mobiltelefonjára, és csak azokon a helyeken aktivál hangjelzéseket, ahol a rakéták valószínűleg becsapódnak.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn New Yorkban találkozik António Guterres ENSZ-főtitkárral – közölte Moszkva ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia.

    A diplomata a hét elején azt mondta, hogy a fekete-tengeri gabonaüzletről fognak tárgyalni.

    Az alku korábban lehetővé tette az élelmiszerek és műtrágyák exportját Ukrajna déli fekete-tengeri kikötőiből, és hozzájárult az élelmiszerárak globális csökkenéséhez – írja a Sky News.

  • Az amerikai gyártmányú Patriot-rakéták megérkeztek Ukrajnába – közölte az ország védelmi minisztere.

    Washington októberben állapodott meg a föld-levegő rakétarendszerek szállításáról, amelyek repülőgépek, cirkálórakéták és rövidebb hatótávolságú ballisztikus rakéták célba vételére alkalmasak. Ezeket Oroszország lakóövezetek és az ukrán elektromos hálózat bombázására használta – írja a Sky News.

    A mi gyönyörű ukrán égboltunk ma biztonságosabbá válik

    – tweetelte Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, aki egyben köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, Németországnak és Hollandiának.

    Arról nem osztott meg információt, hogy hány rakétarendszert szállítottak le, és azok mikor érkeztek meg.

  • Oroszország végre megértette, hogy nemzetközi szinten kitaszítottá vált, és hogy nem lesz képes megtartani a megszerzett területeket – mondta Mykhaylo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója az Uniannak adott interjúban.

    Megértették, hogy a nemzetközi piacokon senki sem fogadja el az elképzelésüket a háborúról, illetve az indokaikat és a követeléseiket – mondta. 

    Podoljak hangsúlyozta, hogy „ma a világ már nem hagyja figyelmen kívül az orosz agresszió tényét”, ahogy tette azt 2014-ben. Az ukrán elnöki hivatal vezetője emellett biztos benne, hogy ez demoralizálja az oroszokat.

  • Felmondott az a holland diplomata, akit kevesebb mint három hete neveztek ki, hogy támogassa az ország részvételét Ukrajna újjáépítésében. Állítólag  azért mondott fel, mert új könyvében bizonyos megkérdőjelezhető kijelentéseket tett – jelentette be a holland kormány.

    Ron Van Dartel korábban Hollandia szerbiai, lengyelországi és oroszországi nagykövete volt – írja a Sky News.

    Az RTL holland műsorszolgáltató arról számolt be, hogy Van Dartel a könyvében azt írta, hogy

    az ukránok is oroszok. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Ez a valóság.

    Van Dartel még a kinevezése előtt tette a fenti kijelentéseket, de azok csak azután kerültek nyilvánosságra, hogy elfoglalta új beosztását.

    A minisztérium közlése szerint „Ron Van Dartel felismerte, hogy az elhangzott kijelentésekkel nem tud tovább hitelesen működni, ezért úgy döntött, hogy azonnali hatállyal lemond pozíciójáról”.

  • Kína határok nélküli partnersége Oroszországgal aggasztó jele annak, hogy nem gondolja komolyan a háború mielőbbi befejezését – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.

    A pénzügyminiszter a Johns Hopkins Egyetem Felsőfokú Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában tartott beszédében úgy fogalmazott: fontos, hogy Kína és más országok ne nyújtsanak anyagi támogatást vagy segítséget Oroszországnak a szankciók kijátszásában.

    Janet Yellen figyelmeztetett, hogy a jogsértéseknek súlyos következményeik lesznek – számolt be a Sky News.

  • A szumibeli Shervul vállalat – amely jelenleg az ukrán fegyveres erők és a Nemzeti Gárda számára varr speciális egyenruhákat – bejelentette, hogy blokkolta őket az adóhivatal – számolt be az RBC-Ukrajna.

    A gyártó konkrétan azt mondta, hogy adminisztratív nyomásgyakorlás történt az adószámlák zárolása és a vállalat kockázatosnak minősítése miatt.

    Mivel a cég minden egyes adószámláját zárolták, így nem tudnak nyersanyagot szállítani és teljesíteni az egyenruha-megrendeléseket.

    Mindennek következtében fennáll a veszély, hogy megszakadnak a védelmi minisztériummal és a Nemzeti Gárdával kötött katonai szerződések, csökken a dolgozók száma, vagy akár csődbe is megy a vállalat – írja az Unian.

  • Egy kiszivárgott amerikai hírszerzési jelentésből kiderül, hogy Kína elutasította az orosz Wagner zsoldoscsoport fegyverkérelmét – idézi a Financial Times hírét a The Kyiv Independent.

    A lap szerint a Wagner Kínához intézett közvetlen kérése alapján hittek benne, hogy Peking nyitott lenne Moszkva felfegyverzésére. Ez azonban túlmutatna a kínai vállalatok által a katonai kampányhoz nyújtott egyéb, nem halálos kimenetelű támogatási formákon – írták.

  • Szabadságát tölti nyugállományba vonulása előtt Szergej Avakjanc tengernagy, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnoka – közölte csütörtökön a flotta sajtószolgálata.

    Avakjanc távozásának híre a Csendes-óceáni Flotta harckészültségének múlt pénteken elkezdődött meglepetésszerű ellenőrzése során került nyilvánosságra.

    Vlagyimir Putyin elnök szerint az ellenőrzés első szakaszát „nagyon magas színvonalon” hajtották végre. Orosz sajtójelentések egybehangzóan arról számoltak be, hogy a 65 éves Avakjanc helyére a tíz évvel fiatalabb Viktor Liina tengernagy kerülhet, aki 2021 óta az orosz Balti Flotta parancsnoki posztját tölti be. 

    Ő korábban a vezérkari főnök helyettese és a Fekete-tengeri Flotta első parancsnokhelyettese volt.

    A Balti Flotta élére a TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint Vlagyimir Vorobjov altengernagy kerülhet, aki jelenleg az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.

    Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja közölte, hogy Avakjanc, aki 2012 óta volt a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka, új tisztséget kapott a katonai és sportkiképzéssel, valamint hazafias neveléssel foglalkozó törzs élén.

    A törzs a 12 orosz régióban májusban megnyitandó, e feladatokat ellátó központnak nyújt majd támogatást módszertan és a koordináció területén. A Kreml a Csendes-óceáni Flottánál jelenleg zajló harckészültségi ellenőrzést rutinkiképzésnek minősítette.

    Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint az a fő célkitűzés, hogy ellenőrizzék a fegyveres erők képességét „a valószínűsíthető ellenség óceáni és tengeri irányból érkező agressziójának visszaverését célzó feladatok megoldására”.

    A manőverek keretében többek között a Kuril-szigetek déli részén és Szahalinon végrehajtott kétéltű-partraszállás visszaverését gyakorolták – számolt be az MTI.

  • Csapást mért az ukrán fegyveres erők Bahmut csoportjának egyesített törzsére az orosz hadsereg Kosztyantinyivka község közelében – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

    A beszámoló szerint a Donyecki területen emellett az ukrán 25. légi deszant és a 116. területvédelmi dandár zászlóaljainak három parancsnoki vezetési és megfigyelőállása került tűz alá.

    Miként Konasenkov elmondta, magában Bahmutban, a város nyugati részén ejtőernyősök által biztosított, a légierő és a tüzérség által támogatott orosz rohamegységek folytatták a harci tevékenységet.

    Az orosz tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett emberveszteségét mintegy 625 főben nevezte meg, akik közül a 470-et is elérhette azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében, többek között Bahmutban vívott harcokban estek el.

    Az orosz megszállás alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Donyeck városban, amelyre legkevesebb három alkalommal mértek sorozatvető-csapást, egy nő életét vesztette egy családi házat érő találat következtében – számolt be az MTI.

  • Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint jelenleg 36,7 millió ember él Ukrajnában. A teljes népesség 64 százaléka a 15 és 64 év közötti korosztályba tartozik.

    Az adatokból az is kiderült, hogy Ukrajnában egy nő átlagosan 10 évvel tovább él, mint egy férfi. A jelentés rámutat, hogy a teljes termékenységi arányszám (2,19) az utóbbi évek egyik legalacsonyabbjának számít az országban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Egy felmérés szerint az ukránok 97 százaléka negatívan vélekedik Vlagyimir Putyin orosz elnökről. A legjobban értékelt szövetségesnek Lengyelországot nevezték – derült ki a Razumkov Központ nonprofit szervezet felméréséből.

    A megkérdezettek a külföldi országok közül a legjobb véleménnyel Lengyelország után az Egyesült Királyságról, Litvániáról, Észtországról, Lettországról, valamint Kanadáról vannak. De pozitívan viszonyulnak a Cseh Köztársasághoz, az Egyesült Államokhoz, Hollandiához, Franciaországhoz és Németországhoz is, illetve ide sorolják még Moldovát, Szlovákiát, Izraelt, Japánt, Törökországot, Grúziát, Romániát, Örményországot és Azerbajdzsánt is.

    A válaszadók azonban leggyakrabban Oroszországgal (94 százalék), Belarusszal (81 százalék), Iránnal (73,5 százalék), Kínával (60 százalék), Magyarországgal (46,5 százalék) szemben fejezték ki negatív hozzáállásukat.

    A politikusok közül a legjobbnak értékelték Boris Johnson volt brit miniszterelnököt (87 százalék), Andrzej Duda lengyel elnököt (86 százalék) és Joe Biden amerikai elnököt (83 százalék). A legtöbben Vlagyimir Putyin orosz elnökről (97 százalék) mondták, hogy negatívan viszonyulnak hozzá, de ide sorolták még Alekszandr Lukasenko belorusz elnököt (92 százalék), illetve Orbán Viktor miniszterelnököt (60 százalék) – számolt be a Rzeczpospolitalengyel napilap.

  • Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, majd a média képviselőivel találkozott:

    „Ukrajnának jogos helye a NATO-ban van. És a támogatásunk segítségével idővel lehetővé válik a csatlakozás” – mondta a főtitkár, aki további katonai támogatást ígért az országnak.

    „A NATO önök mellett áll ma, holnap és mindaddig, amíg szükséges” – üzente a politikus Ukrajnának.

    Hozzátette: „Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de azt tudjuk, hogy az orosz agressziót meg kell állítani. Ezért tovább kell erősítenünk Ukrajna fegyveres erőit.”

    A főtitkár ukrajnai tartózkodása során ellátogatott Bucsába, és lerótta kegyeletét a háború áldozatai előtt – írja a Sky News.

  • Az orosz hadsereg videókampányt indított, hogy több hivatásos katona harcoljon az oroszok oldalán. A videóban arra szólítják fel a potenciális jelentkezőket,

    hogy legyenek „igazi férfiak”, és cseréljék le „unalmas civil életüket” a harctérre.

    A The Guardian információi szerint a reklám azért jött létre, mert Moszkva legalább 400 ezer hivatásos katonát toborozna hadseregébe. A hirdetés havi 204 000 rubelt, vagyis 861 595 forintnyi kezdő fizetést ajánl az újoncoknak.

  • Svájc felveszi a Wagner-csoport magánhadsereget és a RIA FAN hírügynökséget az Oroszország elleni szankciók listájára – közölte csütörtökön a svájci gazdasági, oktatási és kutatási minisztérium.

    A változások április 20-án, csütörtökön 18 órától lépnek életbe 

    – tette hozzá.

    Svájc a háború kezdete óta számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, amelyek az ország különböző iparágait és ágazatait célozzák – közölte a Sky News.

  • Az orosz erők védekező stratégiába kezdenek – írta a Sky News Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség szóvivője szavait.

    Még mindig nagy mennyiségű felszerelés áll az oroszok rendelkezésére, bár ezek mind elavultak

    – mondta Juszov, és kiemelte: az oroszok ettől függetlenül továbbra is komoly veszélyt jelentenek a harcokban.

    A szóvivő szerint azonban az orosz hadsereg legveszélyesebb részét már felszámolták Ukrajnában.

  • A Wikipedia tulajdonosát 1,5 millió rubel (6,4 millió forint) bírsággal sújtotta egy orosz bíróság, amiért nem törölt egy cikket az ukrajnai konfliktusról – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

    Oroszország a közelmúltban bírságok sorozatával sújtotta a Wikimédia Alapítványt, de még nem tervezi a szolgáltatás blokkolását – közölte a héten a digitális ügyekért felelős miniszter.

    A hónap elején a Wikimédiát a Kreml megbírságolta a Zaporizzsjai terület orosz megszállása című cikk miatt.

    Oroszország állítólag a Wikipédia saját változatán dolgozik azzal a céllal, hogy kijavítsa a Kreml szerint „pontatlanságokat, torzításokat”, valamint a „történelmi és ténybeli tévedéseket” az oldalon – közölte a Sky News.

  • Szergej Avakjansz admirális lemondott az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnokságáról. Erről a Kommerszant orosz kiadása számolt be, Jurij Trutnyev elnöki megbízottra hivatkozva a távol-keleti szövetségi körzetben.

    Megjegyzik, hogy a poszt elhagyása után Avakjanszt kinevezik a katonai sportképzés és a hazafias nevelés orosz központokért felelős parancsnokság vezetőjévé – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A Csendes-óceáni Flotta sajtószolgálata egyelőre nem kommentálta parancsnokuk elbocsátását.

  • Az orosz kormányzat nagy változtatásokra készül a titkosszolgálatnál, az FSZB-nél – közölte a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War.

    A kutatóközpont szerint az oroszok a kiszivárgott pentagoni iratokra reagálva hajtják végre ezeket a változtatásokat (melyekből kiderült, hogy az amerikai hírszerzésnek szinte minden forrásai megvannak az FSZB-n belül).

    Mint írták, a TASZSZ orosz hírügynökség a minap arról számolt be, hogy kiterjedt ellenőrzéseket kezdtek a hírszerzés részlegein belül. Ezenkívül az orosz sajtó arról számolt be, hogy néhány orosz rendőrtiszt a gyanú szerint ukrán állampolgároknak szivárogtatott adatokat. Mindeközben pedig az orosz nemzeti gárdánál (Roszgvardija) is elbocsátottak és őrizetbe vettek több tisztviselőt.

  • Csütörtökön sűrű, vörösesbarna színű füst szállt fel a szentpétervári Kirov-gyárból, Oroszország egyik legnagyobb ipari létesítményéből.

    Egyelőre nem tudni, mi okozta a füstöt. Egyesek arról írnak, hogy tűz lehet a gyárban, mások viszont arról beszélnek, hogy mérgező anyag került a levegőbe. 

    A Kirov-gyár jogelődjét 1789-ben hozták létre, és a létesítményt 1801-ben költöztették át Szentpétervárra. 

  • Magyarország június 30-ig megtiltja a méz, a gabonafélék és egyes hústermékek behozatalát Ukrajnából – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

    A kormány összesen 25 termék behozatalát tiltja meg.

    Mint mondta, az EKÁER-en keresztül ellenőrzik azt is, hogy más államon keresztül se érkezzen be hozzánk ugyanaz az áru. Eszerint a közúti szállítás szigorúbb ellenőrzésére kell majd számítani.

    Gulyás Gergely szerint az elmúlt időszakban

    • a kukoricabehozatal 7000 százalékkal,
    • míg a búzáé 1100 százalékkal nőtt Ukrajna felől.

    A miniszter elmondta, hogy ezekről az aggasztó statisztikai adatokról tájékoztatták Brüsszelt is, és úgy tűnik, van fogadókészség arra, hogy a lengyel és magyar panasszal érdemben foglalkozzanak az uniós intézmények.

  • Dánia és Hollandia 2024 elejéig 14 Leopard 2-es páncélozott harckocsit szállít Ukrajnába – írja a Sky News.

    A dán kormány korábban már 100 Leopard 1-es harckocsit is ígért Kijevnek.

    Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a dán külügyi tanács ülése után elmondta, 2023 végéig legalább 80 Leopard 1-es harckocsit szállítanak Ukrajnába, majd jövőre elküldik a Leopard 2-es harckocsikat is.

    Poulsen kijelentette, vállalásukkal Dánia egyike azon országoknak, amelyek a legtöbb harckocsit adományozták Ukrajnának.

  • Az orosz csapatok újabb rakomány kamikazedrónt kaptak, és már használják is ezeket az ukrán területek elleni támadások végrehajtására.

    Az ukrán Déli Védelmi Erők szerint az ellenség rakétakészleteit a kritikus minimumra csökkentették.

    Ezt Natalja Gumenyuk, a Déli Védelmi Erők sajtóközpontjának vezetője jelentette be arra a kérdésre válaszolva, miért szűnhettek meg a dróntámadások a fronton – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A kritikus minimumra hozott rakétakészleteik arra kényszerítik őket, hogy szüneteket tartsanak, és alternatív megoldásokat keressenek arra, hogy nyomást gyakoroljanak Ukrajna hátsó területeire. Ezért tartottak ilyen szünetet a kamikazedrónok várható további adagjának beszerzésében. Most megkapták ezt a tételt, és elkezdték használni

    – magyarázta.

  • „A nácik, fasiszták és más destruktív” erők megpróbálják újraírni a történelmet, és egy harmadik világháborút robbantanak ki – mondta Aljakszandr Lukasenka.

    A belarusz elnök csütörtökön fogadta hivatalában Szentpétervár kormányzóját, Alekszander Beglovot, ebből az alkalomból szólalt fel. Hozzátette azt is, hogy meg kell erősíteni Oroszország és Belarusz testvéri unióját, amely ma „az igazság és a szabadság védőbástyája”.

  • Be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe Stoltenberg NATO-főtitkár. A Mihajlovszkaja téren már tisztelgett az ukrán hősök emléke előtt.

    Reggel a főtitkár a Kijev központjában lévő Mihajlovszkaja téren lévő emlékműnél tisztelgett az elesett ukrán katonák előtt – számol be az Unian ukrán hírügynökség. Érdemes megjegyezni, hogy Stoltenberg ezen az eseményen csak az ukrán katonaság díszőrségével vett részt. 

    A NATO-főtitkár a tervek szerint megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A látogatásról azonban még nincs részletes terv. Azt sem tudni, hogy Zelenszkij és Stoltenberg pontosan milyen témákat vitat meg.

  • Viktor Liina admirális veheti át az orosz csendes-óceáni flotta parancsnokságát, amelynek éléről nemrég távozott Szergej Avakjanc admirálisközölte a RIA Novosztyi.

    Az orosz állami hírügynökségnek belbiztonságban dolgozó forrása szerint Liina – aki 2021 októbere óta a balti-tengeri flotta parancsnoka – a legesélyesebb a tisztségre.

    Mindezt egy másik forrás is megerősítette, aki azt is közölte, hogy Avakjancnak azért kellett távoznia a parancsnoki tisztségből, mert betöltötte a 65 éves kort. 

Rovatok