Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kíméletlen üzenet érkezet Moszkvából: radioaktív temető lesz Ukrajna,
• Podoljak szerint Oroszország veresége után Magyarország hűséget fogad Ukrajnának,
• Instabil állapotban lehet Vlagyimir Putyin,
• Csaknem kétezer tankot már biztosan elveszítettek az oroszok a háborúban,
• Műholdas felvételek bizonyítják: elképesztő ütemben fogynak az orosz tankok,
• Újabb drón zuhant le Moszkvában, ezúttal a bíróság épületének közelében,
• Zelenszkij a kínai elnökkel beszélt telefonon,
• Hárompontos háborús tervezetet fogadott el az amerikai törvényhozás,
• Orosz katonai összeomlás jöhet, a Wagner vezetője megkongatta a vészharangot.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk. Tartsanak velünk máskor is!

Lezuhant egy gyakorlórepülésre indult MiG–31-es harci repülőgép Murmanszk térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint. 

Úgy tudni, a gép egy tóba zuhant 10 kilométerre Moncsegorszk várostól, egy Rizs-Guba nevű sziget közelében. A tájékoztatás szerint a hajtómű kigyulladt, és a gép lakatlan területen csapódott a földbe, a pilóták katapultáltak, és később a kutató-mentő szolgálat helikopteren elszállította őket a helyszínről.

A mentőszolgálatok előbb arról számoltak be, hogy súlyos állapotban kerültek kórházba a pilóták. Andrej Csibisz murmanszki kormányzó később közölte, hogy orvosi kivizsgálásukat követően kiderült:

„Ezek a pilóták hősök, sikeresen elirányították a gépet a lakott terület fölül” – hangsúlyozta Csibisz a Telegramon.

A Kreml továbbra is kerüli a „túlzottan elnyomó intézkedések” elfogadását, valószínűleg Vlagyimir Putyin rezsimjének stabilitása iránti aggodalomból – jelentette a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

A thinktank szerint meg nem nevezett források azt mondták a Versztka orosz oldalnak, hogy a Kreml nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását Oroszországban.

A Kreml a halálbüntetéssel való fenyegetést arra használhatná, hogy az oroszokat arra össztönözze, hogy támogassák a háborús erőfeszítéseket

–írta az ISW, hozzátéve: Putyin valamiért ennek ellenére sem akarja meghozni ezt a döntést. 

Elemzésük szerint mindezt azt magyarázhatja, hogy a Kremlben félhetnek az orosz nép ellenállásától. Ezek az aggodalmak a háború előrehaladtával csak tovább erősödhetnek – írja a Sky News.

Románia csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.

A szerdai kormányülésen elfogadott határozat szerint az egyedülálló menekültek havi 750 lej (57 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak év végig. A lakhatási támogatás eddig kétszerese volt ennek az összegnek, de nem a menekült, hanem az őt befogadó szállásadó kapta.

A menekültenként járó, havi 600 lejes étkezési támogatás összege nem csökken, de csak az átmeneti védelem igénylését követő első négy hónapban vehető igénybe, azt követően, 2023 végéig Románia csak a menekültek elszállásolásához nyújt költségvetési támogatást – írja az MTI.

A második hónaptól kezdődően a negyedik hónap végéig az is elegendő, ha a menekült álláskeresőként nyilvántartásba vétette magát valamely megyei (fővárosi) munkaerő-ügynökségnél, az ötödik hónaptól kezdődően már csak a munkaszerződéssel rendelkezők kaphatnak lakhatási segélyt.

A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába, vagy amennyiben ez nem lehetséges, valamely – a hatóságok, civil szervezetek vagy az UNICEF által szervezett – közösségi oktatási programba.

Az ukrán menekültek segélyezését érintő változások május elsejétől lépnek életbe Romániában.

Az Európai Bizottság június 5-ig megtiltja az ukrán gabona és olajos magvak Romániába irányuló kivitelét – közölte Petre Daea román mezőgazdasági miniszter.

A hónap elején Szlovákia, Lengyelország és Magyarország leállította az Ukrajnából származó gabona és más élelmiszeripari termékek behozatalát, hogy megvédje az ország mezőgazdasági termelőit.

Mivel a saját fekete-tengeri kikötőihez való hozzáférést Oroszország inváziója blokkolta, majd később korlátozta, Ukrajnának, a világ egyik vezető gabonaexportőrének alternatív szállítási útvonalakat kellett találnia a szomszédos államokon keresztül.

Ennek következtében több millió tonna olyan gabona és olajos mag került Közép- és Kelet-Európába, ami olcsóbb az Európai Unióban termeltnél, és mentesül a vámok alól.

A helyi gazdák arra panaszkodtak, hogy ennek következtében a helyi termékek kereslete és árai torzulnak – közölte a Sky News.

A tárgyalások az államokkal még folynak. Romániát az Európai Bizottság döntése védi meg, és kártérítést kapnak a gazdák

– mondta a miniszter újságíróknak nyilatkozva.

Több mint 200, Wagner-koszorúval díszített sírt fedeztek fel egy szibériai temetőben. 

A múlt héten jelentek meg hírek arról, hogy a szibériai irkutszki régióban egy temetőt találtak az orosz Wagner-zsoldoscsoport 53 halott harcosával.

A legújabb, Novoszibirszk városában frissen ásott sírok tükrözik a zsoldoscsoport egyre növekvő számú áldozatát.

A halott harcosok közül az eddigi információk szerint sokan nem szerepelnek az orosz halottak hivatalos listáján – közölte a Sky News.

40 orosz katona térhetett vissza Oroszországba annak a hadifogolycserének köszönhetően, amelyről nemrég az ukránok is beszámoltak.

A RIA Novosztyi szerint mindezt az orosz védelmi minisztérium jelentette be, amely egy videót is megosztott a hazatérőkről.

A közleményben azt írták, hogy a hadifoglyok szerintük „halálos veszélyben” voltak az ukrán oldalon – utalva ezzel vélhetően arra, hogy a napokban felkerült a netre egy videó, amelyen az ukránok állítólag egy orosz hadifoglyot öltek meg (előzőleg arról is videó készült, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat fejeztek le).

Egy újabb fogolycserét követően 44 fogoly – köztük 2 civil – térhetett vissza Ukrajnába.

Minderről Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be két Telegram-posztban. Mint írta, a katonák közül 36 közlegény és őrmester, valamint 6 tiszt térhetett vissza, akik a mariupoli Azovsztal-üzemet védték, vagy Herszonban harcoltak.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint Corrado Zunino újságíró válla megsérült egy dróntámadás alkalmával Herszonban. Az újságíró az olasz La Repubblicának dolgozik.

Tajani egy tweetben közölte, hogy az újságíró jól van, és hozzátette, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „teljes együttműködést biztosított az ukrán hatóságok részéről”.

Az ukrán kormányzatnak az FBI, valamint több amerikai cég is segít abban, hogy összegyűjtsék az oroszok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékait.

A Reuters hírügynökség közlése szerint többek között egy-egy háborús bűncselekmény földrajzi lokalizálásban, DNS-minták és emberi maradványok vizsgálatában, valamint az orosz mobiltelefon-információk gyűjtésével segítik az amerikaiak az ukránokat. 

Ezeknek az adatoknak a begyűjtése és feldolgozása olyan feladat, amiben az FBI-nak nagy tapasztalata van 

– fogalmazott a hírügynökség szerint Alex Kobzanets, az FBI munkatársa egy konferencián.

Az utolsó előadó, aki Oroszországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, mielőtt az országot kizárták a versenyből, ma új dalt adott ki. A Standing Between Two Walls című kislemez az oroszországi művészek és a nők jelenlegi helyzetéről szól.

A 31 éves oroszországi közéleti személyiség tavaly, miután megjelent a háborúellenes álláspontot képviselő Soldier című dala, felkerült a betiltott és a nemkívánatos előadók listájára.

Elmondása szerint a legutóbbi dalán való munka volt a legnehezebb időszak egész karrierje alatt.

Kína „mindig a béke oldalán áll”  – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök, aki szerdán telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 

A kínai állami média, a CCTV szerint az államfő közölte: Kína azért dolgozik, hogy mielőbb békét kössenek a harcoló felek. Leszögezte: csak „a párbeszéd és a tárgyalás jelenthet kiutat az Oroszország elleni konfliktusból”. 

Az Euronews azt is megjegyezte, hogy a kínai és az ukrán elnök most először beszélt telefonon a háború kezdete óta.  A kínai államfő egyébiránt Moszkvában tett látogatásakor már megígérte, hogy beszélni fog Zelenszkijjel. 

Mindeközben Zelenszkij közölte saját Twitter-oldalán, hogy hosszú és informatív telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Úgy vélem, hogy ez a beszélgetés, valamint Kína ukrajnai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet fog adni kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez

– írta az ukrán államfő. 

Kigyulladt az Orosz Tudományos és Kulturális Központ épülete Ciprus fővárosában, Nicosiában, szemtanúk szerint Molotov-koktélokat dobtak rá – nyilatkozta szerdán Alina Radcsenko, a központ vezetője a TASZSZ-nak.

Két heves csattanás volt, égnek a falak és a tető is. Az embereket evakuálták. A rendőrség lezárta az épületet, a tűzoltók a helyszínen vannak. Szemtanúk szerint Molotov-koktélokat dobtak az épületbe

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren megerősítette, hogy hosszú és informatív telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Úgy vélem, hogy ez a beszélgetés, valamint Kína ukrajnai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet fog adni kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez

– írta az ukrán államfő. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia miatt utazott az olasz fővárosba. Rómában megbeszélést folytat Sergio Mattarella olasz elnökkel, Giorgia Meloni miniszterelnökkel, valamint a védelmi miniszterrel, és találkozik a szenátus, illetve a képviselőház elnökével – számolt be a KárpátHír.

Partnereinkkel együtt erős és határozott támaszt képezünk Ukrajnának a világban, és bevonjuk a külföldi vállalkozásokat hazánk helyreállításába

– mondta a kormányfő.

Az Országgyűlés márciusban az orosz–ukrán háborúval összefüggésben elfogadott békepárti határozatának támogatására hívta fel a magyarországi településeket Szita Károly (Fidesz–KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke Kaposváron szerdán.

A somogyi vármegyeszékhely polgármestereként is dolgozó politikus a témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: még ezen a héten elküldi a parlamenti határozatot minden magyarországi polgármesternek, arra kérve őket, terjesszék a közgyűlés, illetve képviselő-testület elé, tűzzék napirendre és fogadják el, ezzel is erősítve Magyarország békepárti álláspontját.

Mondjunk határozott nemet a háborúra, szorgalmazzuk mi is a mielőbbi békét, hiszen ez minden magyar település érdeke, csak ezzel garantálható a biztonságos, nyugodt élet, a települések további fejlődése

– hangsúlyozta.

Úgy vélte, az önkormányzatok kiállása azért is lenne fontos, mert a háború következményeit Európa és benne Magyarország is elszenvedi, a helyzetet csak fokozzák az elhibázott brüsszeli szankciók, erre erkölcsi és gazdasági értelemben is csak a béke lehet az egyetlen megoldás, de „még mindig vannak olyanok, akik ebben a helyzetben is a háború pártján állnak”.

Mára sajnos az is kiderült, Brüsszelre nem számíthatunk

– jegyezte meg Szita Károly. Utalt rá, az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének tavaly októberben írt és a magyarországi települések 80 százaléka által támogatott, a magas energiaárakat okozó szankciós politika megváltoztatását kérő levelére a közelmúltban az a válasz érkezett, hogy a szankciók jók, azokat fenn kívánják tartani, „a nehézségeket oldjuk meg magunk”.

Az MTI beszámolója szerint Szita Károly rámutatott, Brüsszelre nem, de a magyar kormányra számíthatnak a magyarországi városok és falvak, amit az is bizonyít, hogy a kormánytól pénzügyi támogatást kaptak az energiaválság legnehezebb hónapjaiban.

A Boeing felszámolja egyik leányvállalatát Belaruszban – a Boeing BLR Ltd.-t, értesült a TASZSZ.

Mint írják, az erről szóló döntés március 1-jén lépett életbe, ugyanakkor a felszámolással kapcsolatos követeléseket május közepéig fogadják el.

A Boeing BLR Ltd.-t 2020 októberében alapították, és a belorusz ügyfelekkel és hatóságokkal való kapcsolattartásért volt felelős.

Jevgenyij Rojzman, Oroszország negyedik legnagyobb városának, Jekatyerinburgnak a volt polgármestere szerdán bíróság elé áll, mert azzal vádolják, hogy az ukrajnai háború alatt hiteltelenítette az orosz fegyveres erőket. Állítása szerint azért emelnek vádat ellene, mert Moszkva ukrajnai katonai beavatkozását „Ukrajna megszállásának” nevezte − közölte a The Guardian. 

Rojzman, aki a Kreml elszánt bírálója, azt mondta, tudja, hogy bármikor börtönbe kerülhet. Ő Oroszország utolsó olyan prominens ellenzéki személyisége, aki még mindig az országban van, és nem került börtönbe. Ha elítélik, öt év börtönbüntetésre számíthat − jelentette az orosz állami média.

2022 augusztusában indítottak Rojzman ellen a hatóságok büntetőeljárást az orosz fegyveres erők „lejáratásáért” az ukrajnai háborúról tett megjegyzései miatt.

A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij közölte, hogy terrorizmussal is megvádolták, amelyet állítólag a börtönből követett el − írta meg a Sky News.

A legújabb vádak alapján további 30 év börtönbüntetésre ítélhetik. A meghallgatása szerdán kezdődik egy orosz kerületi bíróságon.

A Kreml kritikusa jelenleg 11 és fél év börtönbüntetését tölti, többek között csalás és bíróság megsértése miatt.

Szervezeteit betiltották Oroszországban, és e hónap elején az orosz nyomozók hivatalosan is kapcsolatba hozták támogatóit Vlagyimir Tatarszkij katonai blogger meggyilkolásával, aki támogatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.

Oroszország eddig dokumentáltan 10 071 harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 6556 megsemmisült, 315 megsérült, 385-öt személyzete otthagyott a harctéren, 2815-öt pedig az ukránok elfogtak. A számokat az Oryx nevű holland nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemző intézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó. 

A harcjárművek között 1906 megsemmisült tank van. A harckocsik közül emellett 101 megsérült, 101-et elhagytak a harctéren, 544-et pedig az ukránok zsákmányoltak. 

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint amennyi a listán szerepel.

Amint arról már az Index is beszámolt, több robbanás rázta meg hétfő hajnalban Szevasztopolt. A robbanások mellett légvédelmi ágyúk és kézifegyverek tüzéről is szóltak a beszámolók.

A The Independent beszámolója szerint a dróntámadást Oroszország Fekete-tengeri Flottája visszaverte.

A The Guardian arról ír, az ukrán hatóságok megerősítették, hogy Kijev állt a támadás mögött. A tisztviselők azonban visszautasították azokat az orosz állításokat, amelyek szerint a támadás veszélybe sodorta a gabonafolyosó működését.

A közelmúltbeli krími események kizárólag katonai létesítményekre vonatkoztak, és semmilyen módon nem kapcsolódnak az ukrán kikötőket és polgári kikötőket biztosító gabonaegyezményhez. Ukrajna betartja a nemzetközi kötelezettségeket, beleértve a gabonafolyosóval kapcsolatos összes kötelezettség teljesítését

– mondta Andrij Jusov, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.