Volodimir Zelenszkij elnök szóvivője, Nyikolaj Nyikiforov május 12-én cáfolta, hogy az elnöki hivatal felkérést nyújtott volna be Zelenszkijnek, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon felszólaljon.
Ukrajna Elnöki Hivatala nem vette fel a kapcsolatot az Eurovíziós Dalfesztivál szervezőivel azzal a javaslattal, hogy Volodimir Zelenszkij virtuális beszédet mondjon a döntő alatt vagy a verseny bármely más szakaszában
– írta Nyikiforov a Facebookon.
Korábban még arról számoltak be a külföldi lapok, hogy Zelenszkijnek nem adtak lehetőséget arra, hogy felszólaljon az évente megrendezett dalversenyen, amelyet tavaly Ukrajna nyert meg.
Zelenszkij nemcsak külföldi kormányzati szervek, hanem kulturális rendezvények, például a Grammy-díj-átadó előtt is felszólalt, hogy tovább növelje Ukrajna nemzetközi támogatását – írja a Kyiv Independent. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége május 11-én közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy „a verseny egyik sarokköve az esemény politikamentes jellege”.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
A Kommerszant című orosz hírportál arról számolt be, hogy két orosz vadászgépet és két katonai helikoptert lőttek le szombaton az ukrán határ közelében – írja a The Guardian.
A Kommerszant szerint egy Szu–34-es vadászbombázó, egy Szu–35-ös vadászgép és két Mi–8-as helikopter egy rajtaütő csapatot alkotott, és szinte egyszerre lőtték le őket egy rajtaütéskor az ukrajnai Brjanszk térségében.
Az előzetes adatok szerint a vadászgépeknek rakéta- és bombatámadást kellett volna végrehajtaniuk az ukrajnai csernyihivi régióban lévő célpontok ellen, a helikopterek pedig támogatták volna őket, többek között azzal, hogy felvették volna a bombázók legénységét, ha lelövik őket.
A TASZSZ szintén idézte a mentőszolgálat egyik tisztviselőjét, aki azt mondta, hogy egy helikopter motorjának tüze okozta a zuhanást, amely mintegy 40 kilométerre történt a határtól. A lap ugyanakkor nem tett említést a Szu–35-ösről vagy egy második helikopterről.
Zelenszkij a pápának egy golyóálló mellényt ajándékozott, amelyet a Madonna képe díszít.
A golyóálló mellényt egy ukrán katona használta a harcokban – írja a Sky News.
Az ukrán csapatok két irányban előrenyomultak Bahmut külvárosában – írta a Telegramon Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.
Csapataink fokozatosan, két irányba is előrenyomultak Bahmut külvárosában
– fogalmazott Maljar. A miniszterhelyettes konkrétumokat nem árult el, mert aktív harcászati cselekmények zajlanak a városban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A parancsnokság hozzáértő tervezésének és harcosaink bátorságának köszönhetően az ellenségnek nem sikerül ellenőrzése alá vonnia a várost
– hangsúlyozta Maljar.
Egy 15 éves lány meghalt, és 10 ember megsebesült egy orosz támadásban – közölte az ukrán védelmi minisztérium.
A keleti Kosztyantyinivka városát, amelyet az elmúlt napokban több támadás ért, Smerch rakétavetők vették célba – közölte a hatóság.
Kosztyantyinivka egy ipari város Bahmut közelében, amely több hónapja a háború leghevesebb harcainak helyszíne.
Az Ukrajnában dúló háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintette Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati vatikáni találkozója, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
„Köszönöm, hogy eljött hozzám” – mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtiszteltetés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat.
A szentszéki sajtóközpont vezetőjének közleménye szerint Ferenc pápa biztosította az ukrán elnököt afelől, hogy folyamatosan imádkozik – írja az MTI.
Emlékeztette arra, hogy a háború tavaly februári kitörése óta számos nyilvános felhívást tett, és az Úr közbenjárását kéri a békéért.
Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy emberiességi gesztusokat kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a közleményben.
A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint Paul Richard Gallagher a jelenlegi háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.
Németország több mint 2,7 milliárd euró értékben nyújt katonai segélyt Ukrajnának, többek között harckocsikat, légvédelmi rendszereket és lőszert küld – erősítette meg a német kormány.
A Der Spiegel című német portál beszámolója szerint a segélycsomag számos fegyvert, például Marder gyalogsági harcjárműveket, Leopard 1 harckocsikat és felderítő drónokat tartalmaz majd. Németország mindeközben Volodomir Zelenszkij berlini látogatására készül, a vasárnap esedékes látogatást hivatalos források egyelőre nem erősítették meg – írja a Sky News.
Boris Pistorius védelmi miniszter szerint Berlin az újabb fegyverszállítással azt akarja megmutatni, hogy Németország komolyan gondolja Ukrajna támogatását.
Németország minden segítséget meg fog adni, ameddig csak lehet, és ameddig csak szükséges
– mondta a német védelmi miniszter.
Az Ukrajnai Frontvonal nevezetű Twitter-csatornán jelent meg egy kép arról, hogy néz ki Bahmut jelenleg. Az ukrajnai konfliktus eddigi leghosszabb és legvéresebb harcai dúlnak a térségben, úgy néz ki azonban, hogy fordulat állt be a harcokban.
Moszkva is elismerte, hogy erői egy újabb ukrán offenzíva után visszaszorultak Bahmutnál. A visszavonulást a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin megfutamodásnak nevezte. Ukrajna ugyanakkor visszafogottan közöl információkat a támadásról, cáfolva azt a feltételezést, hogy elindult volna az ukránok által régóta ígért ellentámadás.
Rómában találkozott Volodomir Zelenszkij és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. A találkozót követően az olasz kormányfő megígérte az ukrán elnöknek, hogy Olaszország támogatni fogja Ukrajna EU-csatlakozását.
Támogatjuk Ukrajna csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz. Ukrajna most az európai értékek védelméért küzd. Ezek az értékek minden uniós polgár értékét jelentik. Ezért döntöttünk úgy, hogy aktív szerepet vállalunk Ukrajna uniós tagjelölti státuszának támogatásában. Továbbra is teljes mértékben támogatni fogjuk Ukrajna fokozatos uniós integrációjának elősegítését. Amit Ukrajna tesz, azt értünk is teszi
– jelentette ki Giorgia Meloni, hozzátéve, hogy Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a csatlakozás érdekében.
Meloni elmondta, hogy bízik Ukrajna győzelmében, és Olaszország szövetségeseivel karöltve továbbra is kész katonai támogatást adni Kijevnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A találkozásra Ferenc pápa múlt hónapban tett, titkos béketervre utaló megjegyzéseit követően került sor. A kezdeményezést Oroszország és Ukrajna sem erősítette meg.
A katolikus egyház feje gyakran intéz szenvedélyes kéréseket az ukrán nép nevében, és azt mondta, hogy szívesen elutazna Kijevbe és Moszkvába, ha egy pápai zarándoklat elősegíthetné a béke ügyét.
A múlt hónapban Ukrajna miniszterelnöke találkozott Ferenc pápával a Vatikánban. Az ukrán miniszterelnök arra kérte a szentatyát, hogy segítsen Ukrajnának visszaszerezni a háborúban Oroszországba illegálisan elhurcolt gyermekeket – írja Sky News. Ferenc pápa április utolsó hétvégéjén Magyarországon tett apostoli látogatást. A katolikus egyház feje Budapesten is kiállt a béke ügye mellett.
A jelentések szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap Németországba látogat szombati olaszországi útja után. Német kormányzati források a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy az ukrán elnök vasárnap érkezik Berlinbe, de azt nem árulták el, hogy kivel fog találkozni.
Zelenszkij legutóbb tavaly februárban, a háború kitörése előtt járt Németországban a müncheni Biztonsági Tanács ülésén – írja a Sky News.
Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakétákat lőttek ki két ipari létesítményre a megszállt Luhanszkban – állítja az orosz védelmi minisztérium.
Egy polimereket gyártó, illetve egy húsfeldolgozó üzemet ért találat pénteken, azzal szemben, hogy London azt állította, hogy ezeket a fegyvereket nem fogják polgári célpontok ellen bevetni
– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy lelőtték a két ukrán harci gépet, amelyről a rakétákat indították.
Nagy-Britannia csütörtökön szállított először Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákat. Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy a rakétákat ukrán területen belül használják majd, mert az ukránok biztosították afelől, hogy oroszországi célpontokat nem vesznek célba a rakétákkal – írja a Sky News.
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) engedélyezte az orosz és belorusz sportolóknak, hogy semleges státuszban versenyezzenek a szervezet égisze alatti viadalokon – adta hírül az MTI.
A két ország súlyemelői az idén áprilisban Jerevánban rendezett Európa-bajnokságot kénytelenek voltak kihagyni az ukrajnai háború tavaly februári kirobbanását követően, 2022. március elején bevezetett szankciók miatt.
Az IWF dokumentumában hangsúlyozta, hogy a mostani döntés, amelyet a sportági világszövetség sportolói bizottsága is határozottan támogat, „a lehető legjobb egyensúlyt képviseli”, egyfelől megőrizve az Ukrajnával való változatlan szolidaritást, másfelől azt az IWF-álláspontot, hogy „a legnagyobb mértékben fenntartsa minden egyéni, semleges sportoló versenyzési lehetőségét nemzetiségüktől függetlenül”.
Az ukrán fegyveres erők csapást mértek az orosz hadsereg fronton állomásozó főhadiszállására.
A hadsereg beszámolója szerint a csapás során megsemmisítették a személyi állományt és a tárolt felszereléseket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A legtöbb katonai szakértő szerint a Krími híd megsemmisítése hatalmas győzelmet jelentene Ukrajnának – mondta az Egyesült Államokban élő Andrej Piontkovszkij orosz politológus és publicista a Gordon főszerkesztőjének, Alesja Batsmannak adott interjújában.
A publicista szerint Ukrajna nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat kapott, amelyekkel könnyebb megsemmisíteni a hidat.
A szakértő hangsúlyozta: ha Oroszország elveszíti a Krími hidat, akkor nem tudja megvédeni a Krímet sem. Piontkovszkij úgy véli, hogy a Krím feladása komoly politikai érvágást jelentene Oroszország számára – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A szemünk előtt zajlik a döntő ütközet, a legtöbb katonai szakértő így jellemzi a helyzetet. Ukrajna végső győzelmét egy olyan esemény is előidézheti, mint a Krími híd lerombolása, ez pedig egyre könnyebb az ukrán hadsereg számára a Storm Shadow rakéták megérkezésével. A híd lerombolása azt jelentené, hogy a Krím védtelenné válik
– fogalmazott a szakértő.
A nacionalista Dühös Patrióták Klubja nyilvánosan bírálta Oroszország vezetését. A csoport sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Kreml belső köreivel szembeni kritikákat fogalmazott meg – írja a Sky News.
A bírálók között volt Mihail Aksel, a Másik Oroszország elnevezésű párt koordinátora, aki szerint a hadsereg jelenlegi formájában nem képes döntő harctéri eredményeket elérni.
Pavel Gubarev, a Donyecki Népköztársaság önjelölt „népi kormányzója” pedig arról beszélt, hogy a „különleges katonai műveletnek” az ukrán államiság felszámolását kell céloznia.
Az ISW szerint a szélsőségesen nacionalista csoport álláspontja sikeresen terjedt a Telegram közösségi média fiókjain keresztül, mert az oroszországi háborúpártiak körében egyre nagyobb az elégedetlenség Oroszország háborús teljesítményével.
A Kijevtől nyugatra fekvő Irpinben egy Banksy által festett falfestményt szereltek le egy súlyosan megrongálódott épületről − közölte a Sky News.
A világhírű művész tavaly hét műalkotást készített Ukrajna-szerte, derült ki az Instagramján.
Klinci városában, a Brjanszki területen, az ukrán határtól mintegy 50 kilométerre lezuhant egy helikopter. Erről a helyi közvélemény számolt be a közösségi hálózatokon − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
A szemtanúk szerint a helikopter sokáig körözött a város felett, majd egy magánházra zuhant.
A helyszínről közzétett videó alapján feltételezhető, hogy a helikopter a levegőben robbant fel − lehetséges, hogy egy légvédelmi rakéta találta el.
Az orosz közvélemény szerint a második helikopter az első mellett zuhant le − Klincevszkij kerületben, a város szélén. A baleset helyszínén fekete füstoszlop látható. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az orosz média megerősítette, hogy mindkét helikopter orosz volt. Az ukrán hírügynökség szerint valószínűleg az orosz légvédelem lőtte le őket, ezt azonban az Index független forrásból nem tudta ellenőrizni.
A lengyel védelmi minisztérium Lengyelország légterében egy Belarusz irányából belépett objektumot észlelt, amelyről azt feltételezi, hogy kémballon.
A területvédelmi erők a tárgy keresésére indultak, miután a radarkapcsolat megszakadt egy közép-lengyelországi város, Rypin felett.
Nem ez az első behatolás Lengyelország légterébe: a tisztviselőknek kérdésekkel kell szembenézniük, miután decemberben egy tárgy landolt, de csak áprilisban találták meg – közölte a Sky News.
Novemberben két ember meghalt, amikor egy rakéta landolt Kelet-Lengyelországban, ami annak a következménye volt, hogy az ukrán légierő megpróbált visszaverni egy nagyszabású orosz támadást.
Ukrajna fővárosában egy különleges művészeti installáció bukkant fel. A bélyeghez hasonlító alkotáson Vlagyimir Putyin orosz elnök látható a bíróság előtt – közölte az Euronews.
A festményen Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka is látható, ahogy mosolyogva a béke jelét mutatja – írják.
A kép helyén nemrég egy hasonló stílusú alkotás állt, amely a Kreml égését és összeomlását mutatta be.
Az orosz megszállók folytatták a szárazföldi támadásokat Bahmutban és környékén az ukrán oldalról érkező helyi ellentámadások ellenében − írja az ukrán Unian hírügynökség az Institute of the Study of War (ISW) friss jelentése alapján. Az elemzők megjegyezték, hogy a geolokációval ellátott felvételek azt mutatják, hogy a megszállók Bahmut északnyugati részén nyomulnak előre.
Az intézet szerint a Wagner-csoport 220 métert nyomult előre Bakhmutban, és a város északnyugati szektorában három fő erődített területet támad.
Ezenfelül az orosz megszállók folytatták a támadó hadműveleteket az Avdijivka–Donyeck vonal mentén. Az ISW megjegyezte, hogy a geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz csapatok enyhén előrenyomultak Avdijivkától 2 km-re délkeletre.
Recep Tayyip Erdogan török elnök elítélte legfőbb vetélytársát, Kemal Kilicdaroglut, amiért arra célzott, hogy az oroszok beavatkoztak a választásokba − írta meg a Nexta.
Most Kilicdaroglu elkezdett kötekedni Oroszországgal. Azt mondja, hogy Oroszország irányítja a választásokat. Szégyellje magát! Mit szólna, ha azt mondanánk, hogy Amerika, Anglia és Németország irányítja a választásokat? Kilicdaroglu Putyint támadja, Oroszországot támadja. Ön Putyint támadja, ezt nem hagyom jóvá
− mondta Erdogan.
Azt is megjegyezte, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok nem különböznek az Egyesült Államokkal való kapcsolatoktól.
Törökországban vasárnap kezdődnek az elnökválasztások.
Az orosz megszállók dróncsapásokkal támadtak egy kenyérgyárat és egy óvodát Nyikolajivban. A nyikolajevi katonai közigazgatás vezetője, Vitalij Kim a Telegramon közölte:
Ma éjjel, 01.23-kor az ellenség az előzetes információk szerint iráni gyártmányú Shahed–136/131-es csapásmérő drónokkal lőtték Nyikolajevet
– mondta Kim.
Elmondása szerint egy ötemeletes lakóépület sérült meg legsúlyosabban, egy vállalkozásnál pedig egy kétszintes épület semmisült meg a lövések következtében.
Szintén a lövések következtében mindkét helyszínen tűz ütött ki, amelyet az Állami Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mikolajiv területén működő egységei azonnal eloltottak, azonban eddig három sérültről lehet tudni – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az egyik drón egy kenyérgyárat, a másik pedig egy lakónegyedben lévő óvodát talált el.
A kormány nevében Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadja Volodimir Zelenszkijt a repülőtéren.
Sergio Mattarella államfő a Quirinale-palotában várja az ukrán elnököt, aki azt követően Giorgia Meloni miniszterelnökkel tart megbeszélést, amit a kormánypalota előzetes információi szerint sajtónyilatkozat követ majd.
A római kormány április 26-án újjáépítési konferenciát rendezett Rómában ukrajnai és olasz vállalatok részvételével.
A Meloni és Zelenszkij közötti egyeztetésen Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nem vesz részt. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közlekedési és infrastrukturális tárcavezetőként nem tölt be diplomáciai szerepet a jelenlegi kormányban. A Salvini vezette Liga párt nem támogatja Róma fegyverkezési támogatását Kijevnek. A háború 2022. februári kirobbanása óta a korábbi Draghi-, majd a jelenlegi Meloni-kormány hat fegyverszállítmányt juttatott Ukrajnának – közölte az MTI.
Volodimir Zelenszkij érkezésére Rómában rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe: az ukrán elnök érkezése és továbbindulása óráiban lezárják a légteret, ami befolyásolhatja a polgári járatok forgalmát.
Kevesebb mint 15 ezer katonát veszítettek az ukránok az orosz invázió tavaly februári kezdete óta – ismertette az Euractiv belső uniós feljegyzésekre hivatkozva.
Az ukrán oldalon bekövetkezett személyi és felszerelési veszteségekkel kapcsolatban eddig nagyon kevés számot tettek nyilvánosan elérhetővé – írják.
Az Euractiv szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége 13 ezer főre tehető a harcok során, további 35 ezer sebesülttel.
A dokumentum azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok becslései szerint 17,5 ezer ukrán halt meg a hadműveletekben, emellett összesen 124–131 ezer olyan ember van, aki megsebesült, meghalt vagy eltűnt.
Hozzátették, hogy az adatok azt mutatják, hogy „a veszteségek mértéke globálisan nagyon nagy mindkét oldalon”.
Ukrajna 36 támadást vert vissza az orosz megszálló erők részéről a bahmuti front négy fő irányában május 12. óta.
Az ellenség 4 rakéta- és 26 légi csapást mért, több mint 20 támadást hajtott végre rakétarendszerekből. Lakóépületek és más polgári infrastruktúra sérült meg
– olvasható a fegyveres erők legutóbbi jelentésében.
Az oroszok az S–300-as légvédelmi rendszerrel rakétacsapásokat mértek Kramatorszk és Zaporizzsja területére. Május 12-én Oroszország 36 támadást hajtott végre a front jelzett területein, a harcok epicentrumában továbbra is Bahmut áll – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök németországi útja előtt a német kormány bejelentette, hogy 2,7 milliárd euró (több mint 1000 milliárd forint) értékű katonai felszereléscsomagot küld Ukrajnának – jelentette a Sky News.
A támogatásban szerepel többek között:
Az első ukrán rohamzászlóalj parancsnoka elmondta, hogy a bahmuti hadműveletben, amely a védők számára sikeres volt, a Wagner-csoport orosz zsoldosai menekültek el elsőként, miközben az Orosz Föderáció reguláris hadserege megpróbált visszavágni. Ezzel a védők cáfolják a magánhadsereg vezetőjének állításait − közölte az Ukrainska Pravda.
Prigozsin hazudik. A wagneriták voltak az elsők, akik elmenekültek a csatatérről. A reguláris orosz hadsereg pedig még mindig harcolt
− mondta el a férfi a CNN-nek.
Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára Twitter-oldalán úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kifogyott a „megfelelő válaszokból”, ezért hamarosan a legrosszabb kezdődik Oroszország számára – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy Putyin minden kísérlete és Ukrajna megfélemlítése is kudarcot vallott.
Mint írta, az oroszoknak még sok „kellemes” találkozása lesz a fejlett technológiákkal.
A német Rheinmetall vegyes vállalatot hozott létre az ukrán Ukroboronprom állami konszernnel tankok gyártására és karbantartására Ukrajnában – idézte a Handelsblatt német gazdasági lap pénteken a német vállalat vezérigazgatóját.
A vonatkozó szerződések megszülettek
– mondta Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója. A vállalatvezető hozzátette, hogy az együttműködés az ukrajnai páncélozott járművek karbantartására és javítására vonatkozik, és ezzel párhuzamosan megkezdik harckocsik építésének előkészületeit is.
A Rheinmetall 51 százalékos többségi részesedéssel rendelkezik a vegyes vállalkozásban, és a német cég adja a menedzsmentet is.
A Handelsblatt azt írta, a Rheinmetall arra számít, hogy a következő napokban két további, lőszer és légvédelmi rendszerek gyártásával foglalkozó vegyes vállalat létrehozásáról is születhet szerződés – írja az MTI.