Dezinformációnak tartja az ukrán ellentámadásról szóló kijelentéseket Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, aki ezt a véleményét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) Parlamenti Közgyűlésének Tanácsában, a szervezet csütörtöki ülésén fejtette ki Minszkben.
Szavait a BelTa helyi hírügynökség idézte:
Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb félretájékoztatás ez az ellentámadás. Véleményem szerint nincs és nem is lehet ellentámadás. Ez egyszerűen őrültség. Öt az egy ellen a fronton felszerelésben és emberekben – egyszerűen őrültség. Nem, ehelyett kiterjesztik a háborút, rákényszerítik az ukránokat, hogy folytassák és mindenki fulladjon bele ebbe a konfrontációba
– fogalmazott.
Szólt arról, hogy Ukrajna előfeltételeket támaszt, hogy megakadályozzon minden tárgyalást az Oroszországgal fennálló konfliktus megoldásáról. Mint kifejtette, nem kell más, minthogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. „Milyen előfeltételek lehetnek?” – kérdezte. „Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és ott kell kidolgoznunk mindenféle feltételeket” – mondta.
Kiemelte, új dokumentumot kell kidolgozni az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalások alapjául. Nem azokat, amelyeket a 2022-es, Belaruszban tartott orosz–ukrán tárgyalások alatt dolgoztak ki.
Úgy vélekedett: az Ukrajna körüli helyzet rendezését célzó tervezet, amelyet Moszkva és Kijev képviselői között 2022 elején Belaruszban, majd Törökországban folytatott tárgyalások alatt dolgoztak ki, „teljes mértékben hátrányos volt Oroszország számára”, de Oroszország beleegyezett, hogy dolgozzanak rajta.
„Amint Oroszország beleegyezett a békekezdeményezésekbe, a megállapodásba, a projektet a kosárba dobták” – jelentette ki a belorusz elnök.
Az MTI beszámolója szerint Lukasenka a NATO fellépésében a globális konfliktus kirobbanásának veszélyét látja.
Finnországnak a szövetséghez való nemrégiben történt csatlakozásával és Svédország közelgő csatlakozásával ismét tanúi lehettünk az észak-atlanti blokk bővülésének. Ezek a lépések a világot egy globális konfliktus nagyon veszélyes szélére sodorják
– hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy a tavaly többször említett negatív tendenciák külpolitikai valósággá válnak.
Elmondása szerint az észak-atlanti szövetség katonai jelenléte és támadó képességei egyre nőnek az ODKB nyugati határai mentén, nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, a katonai infrastruktúrát, beleértve a szomszédos országokét is, felgyorsult ütemben modernizálják.
Lukasenka szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a nyomásgyakorlás és a konfrontáció intézményévé válik. Úgy vélekedett, hogy az ilyen lépések rövidlátóak és felelőtlenek. Szemrehányást tett egyben az EBESZ-nek a tétlenségért.
Ha az EBESZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ha ez a konfliktus Európában forr, nos, itt az ideje, hogy egyszerűen összeüljünk a legmagasabb szinten, egymás szemébe nézzünk és döntéseket hozzunk. Vagy legalább beszélni kellene, ha már nem tudunk döntéseket elfogadni
– mondta.
Szerinte Minszk és Moszkva már többször felajánlotta, hogy kész találkozni és megvitatni a problémákat. Úgy látta, hogy csupán egy dologra van szükség – háborúra. Az EBESZ mindent megtesz annak érdekében, hogy elvezessék ehhez a háborúhoz, a háború kirobbantásához – hangsúlyozta.
Aljakszandr Lukasenka hangoztatta, Belarusz továbbra is elkötelezett és nyitott a globális és regionális biztonság megerősítését célzó párbeszédre, és fáradhatatlanul felszólít a konfrontáció leállítására és a békés megoldásokhoz való visszatérésre.
„Hangsúlyozom: a párbeszédnek kölcsönösen tiszteletteljesnek és egyenrangúnak kell lennie” – jelentette ki.
Oroszország hazai összterméke (GDP) 1,9 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva – írja gyorsbecslésében az orosz statisztikai hivatal.
A március végével zárult három hónapban a nagykereskedelmi forgalom 10,8 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal, a bányaipari termelés 3,3 százalékkal csökkent, míg a feldolgozóipar 1,1 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 2,9 százalékkal, az építőipar termelés pedig 8 százalékkal nőtt.
Oroszország GDP-je tavaly 2,1 százalékkal csökkent.
Kína folytatja Ukrajna humanitárius támogatását, egyúttal sürgeti az ukrajnai válságban érintett feleket, teremtsék meg a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket – áll a kínai külügyminisztérium csütörtöki közleményében, melyet nem sokkal Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Kijevben folytatott egyeztetései után tettek közzé.
Nem létezik csodagyógyszer az ukrajnai válság megoldására, a feleknek – a háború lezárása érdekében – maguknak kell megteremteniük a békemegbeszélésekhez szükséges feltételeket
– szögezte le a tárca.
A külügyminisztérium részéről hangsúlyozták, hogy Peking továbbra is sürgeti a nemzetközi közösséget, igyekezzenek megtalálni „a legnagyobb közös nevezőt” az ukrajnai válság lezárásához, hozzátéve, hogy Kína maga is erőfeszítéseket tesz a béke mielőbbi helyreállításáért.
Li Huj szerdán találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, a tárca bejelentése szerint pedig megegyeztek abban, hogy a két ország folytatja a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.
Li Huj, Peking volt oroszországi nagykövete személyében a háború kezdete óta először látgatott magas rangú kínai diplomata Ukrajnába. A különmegbízott ezt követően a tervek szerint Lengyelországba, Franciaországba, Németországba, végül pedig Oroszországba megy – írja az MTI.
Átmenetileg felfüggesztették a Krímben a Szimferopol és Szevasztopol közötti elektromos vonatok közlekedését – közölte Telegram-csatornáján Oleg Krjucskov, a régió vezetőjének tanácsadója.
A Szimferopol-Szevasztopol vonalon ideiglenesen felfüggesztették a villamos vonatok közlekedését. Az utasokat autóbuszok szállítják ezekhez az állomásokhoz. A forgalom újraindításáról a későbbiekben tesznek bejelentést – idézi a közleményt a TASZSZ.
Egész Ukrajnára kiterjedő légiriadó volt érvényben csütörtök hajnalban, miután az orosz erők cirkálórakétákat indítottak a Kaszpi-tenger felől. Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint ezt követően az ország több részén is robbanásokat lehetett hallani: többek között a hmelnickiji és a zsitomiri területen, valamint a kijevi régióban.
A Kijevi Városi Katonai Közigazgatás (KMVA) később közölte, hogy a fővárosi Darnyica járásban tűz ütött ki egy garázsépületben a lehulló törmelékek miatt, míg a desznyánszki kerületben robbanás történt.
A KMVA közleménye szerint a támadások precedens nélküliek voltak erejükben, intenzitásukban és változatosságukban is. Az utóbbi időben végrehajtott támadások sorában ez volt a kilencedik ilyen eset.
Az orosz csapatok elveszítik a kezdeményezést Bahmutban az Ukrán Fegyveres Erők korlátozott ellentámadásai közepette a Háborús Tanulmányok Intézete szerint – írja az Unian.
Az elemzők megjegyezték, hogy az ukrán erők sikereit most az ukrán védelmi minisztérium és az orosz védelmi minisztérium is megerősítette.
Az intézet az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva konkrétan arról ír, hogy az Ukrán Fegyveres Erők több, Bahmut közelében található területen is jelentősen előrenyomultak.
Bár az ukrán ellentámadások korlátozottak, a megszállók már kezdik elveszíteni a kezdeményezést a csatatéren – mondták a szakértők.
Magyarország területére 2023. május 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5116 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4384 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 17-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
A Kinzsal orosz hiperszonikus rakétarendszer május 16-i csapása megerősített adatok szerint eltalálta, és teljesen megsemmisítette az amerikai gyártmányú Patriot föld-levegő rakétarendszer egy többfunkciós radarállomását és öt indítóállását – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden, a napi hadijelentést ismertetve még azt mondta, hogy a Kinzsal-rakétacsapás egy Patriot légvédelmi rakétarendszert semmisített meg.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) ezzel kapcsolatban az AFP francia hírügynökséget szerda este arról tájékoztatta, hogy egy Ukrajnának leszállított Patriot rendszer megsérült, de működőképes, és folyik a károk felmérése, amelyeket egy, „a közelben lezuhant, azonosítatlan lövedék okozott".
Az ukrán légierő szóvivője a nap folyamán korábban valótlannak minősítette Konasenkov bejelentését.
Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja, akivel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalt Kijevben, kiemelve Kína részvételének fontosságát az Oroszország indította háború lezárását célzó béke-erőfeszítésekben.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen megvitatták az Ukrajna és Kína közötti együttműködés aktuális kérdéseit kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a háború megállításának lehetőségeit.
Dmitro Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.
Külön hangsúlyozta Kína részvételének fontosságát az ukrán elnök békeképletének és a fekete-tengeri gabonamegállapodásnak a végrehajtásában, valamint a nukleáris biztonság szavatolásában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!