Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij megígérte, hogy újra Ukrajnáé lesz a Krím,
• Putyin szövetségese megkongatta a vészharangot: „Még a Kremlt sem tudjuk megtartani”,
• Árulással vádolják Mariupol ukrán védőit,
• Kritikus ukrán létesítményt támadtak az oroszok péntek hajnalban Lvivben,
• Meghalt egy kárpátaljai katonanő a háborúban,
• Putyin bizalmasa bemondta, hányan csatlakoztak idén az orosz hadsereghez,
• Nemkívánatosnak nyilvánították a Greenpeace-t Oroszországban,
• Törökország nem fogja szankcionálni Oroszországot, hiába szeretné ezt a Nyugat

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Barack Obama volt amerikai elnök is szerepel azon az 500 amerikai állampolgárt jegyző listán, akiket a Washington által bejelentett szankciókra adott válaszul kitilthatnak Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium.

A The Guardian beszámolója szerint pénteken több mint 300 olyan személy, vállalat, intézmény, hajó és repülőgép került fel az amerikai pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium feketelistáira, akik állítólag szankciót sértő tevékenységet folytattak.

„A mai intézkedésekkel a G7-ek vezetőinek csúcstalálkozóján tett új kötelezettségvállalásokat hajtjuk végre, és demonstráljuk közös elhatározásunkat, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk az Ukrajnában elkövetett, egyre súlyosbodó atrocitásaiért” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mark Rutte holland miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy támogatja az ukrán pilóták F–16-os repülőgépekre való kiképzését – írja a Sky News.

„Brit, dán és belga kollégáimmal együtt üdvözöljük a hírt, hogy az Egyesült Államok készen áll jóváhagyni az ukrán pilóták F–16-os vadászgépeken való kiképzését” – írta Rutte a Twitteren közzétett bejegyzésében.

A dán védelmi minisztérium szintén bejelentette, hogy kész támogatni az ukrán pilóták kiképzését az F–16-osok használatára.

„Dánia közeli szövetségeseivel együtt dolgozik ezen” – áll a minisztérium közleményében.

Az oroszok katonai gyakorlóteret létesítettek a megszállt ukrajnai Dzsarilgacs-szigeten – idézi az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara beszámolóját az Unian.

A megerősített információk szerint az orosz csapatok a szigetet Lazurnoje falu közelében összekötötték Herszon megszállt szárazföldjével úgy, hogy a szigetre vezető átjárót homokkal fedték be.

Ezt azért tették, hogy a nemzeti park védett területét intenzívebben használhassák katonai célokra – közölte a vezérkar.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegramon arról számolt be, hogy sikerült egy Oroszországba elhurcolt 14 éves lányt hazahozni Ukrajnába. Az ombudsman hozzátette, hogy a gyermek rehabilitáción vesz részt, egészségügyi és humanitárius segítséget kap.

Azon dolgozunk, hogy minden ukrán gyereket hazahozzunk, és megbüntessük azokat, akik kiviszik, és idegen területen túszként tartják gyermekeinket

– hangsúlyozta Lubinec.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy két napja az ukrán hatóságoknak egy hatéves kislányt sikerült hazahozniuk Oroszországból Ukrajnába, akinek katona szülei a Donyeck megyei Mariupolban estek orosz fogságba.

Szlovákia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban az új kormány hivatalba lépésével sem változik – jelentette ki Miroslav Wlachovsky szlovák külügyminiszter pénteken Prágában, miután találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel.

„Továbbra is segítséget nyújtunk Ukrajnának, igazságos békét akarunk” – mondta a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Wlachovsky újságíróknak.

 „Szüntelenül azt hangsúlyozom, hogy a nemzetközi politikában folytatni kell Ukrajna támogatását” – tette hozzá Lipavsky.

Mindkét miniszter elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok témái mellett foglalkoztak a közép-európai együttműködéssel, az orosz–ukrán háború fejleményeivel, az időszerű biztonságpolitikai témákkal és a szándékosan félrevezető információkkal is.

A hét elején kinevezett szlovák szakértői kormány külügyminisztere néhány órás bemutatkozó látogatást tett Prágában. Lipavsky nagyra értékelte, hogy új szlovák kollégájának első külföldi útja Csehországba vezetett.

„Kétoldalú kapcsolataink egyediek a világon. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon” – szögezte le a cseh miniszter.

A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a cseh és a szlovák kormányfő, Petr Fiala és Ódor Lajos a jövő héten Pozsonyban, a Globsec biztonságpolitikai konferencia keretében kétoldalú találkozót tart.

Befejezte a kivonulást Oroszországból a világ második legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen-csoport (VW) – jelentették be pénteken.

A VW közleménye szerint a Volkswagen Group Rus nevű vállalat által összefogott oroszországi érdekeltségeiket átadták az Art-Finance nevű társaságnak, amelyet az Avilon orosz kereskedelmi csoport támogat.

Ezzel orosz kézbe kerül a Moszkva térségében fekvő Kalugában felépített gyár, és a nem Oroszországban készített gyártmányok importjával, valamint az egyéb – raktározási, finanszírozási, biztosítási – szolgáltatásokkal foglalkozó részlegek is az alkalmazottakkal együtt.

Az új tulajdonos a helyi leányvállalatok valamennyi részvényét megszerzi. A tranzakciót az orosz hatóságok engedélyével valósítják meg – áll a közleményben.

A VW 2007-ben nyitotta meg kalugai gyárát. A mintegy négyezer embert foglalkoztató üzemre több mint egymilliárd eurót fordítottak.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a VW 2022 márciusában leállította oroszországi tevékenységét és megkezdte a kivonulást.

A Volkswagen-csoport az ágazat második legnagyobb szereplője a világon, tavaly 8,9 millió autót gyártott, az első a japán Toyota 10,5 millióval, írja az MTI.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) aggodalommal figyeli az orosz–ukrán háború tragikus következményeit, a további eszkaláció veszélyeit és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel.

A KMKF pénteki plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban a résztvevők szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának, sem etnikumközi feszültségek kezelésének.

A KMKF üdvözli a magyar nemzetrészek egyöntetű és kiemelkedő hozzájárulását a háború menekültjeinek megsegítéséhez, a humanitárius segítségnyújtáshoz.

260 ezer rubelre (kb. 1 130 000 forintra) büntették Jekatyerinburg korábbi polgármesterét amiatt, hogy rontotta az orosz hadsereg hírnevét – számolt be a NEXTA.

A 60 éves Jevgenyij Roizman április végén állt bíróság elé, ahol elítélték, és mivel nem fellebbezte meg az ítéletet, ezért azt jogerőre emelkedett. A kihágása miatt korábban őrizetbe is vették, és még a szeretteivel is csak külön engedéllyel kommunikálhatott egy ideig. 

A háború kezdete óta számos alkalommal róttak ki hasonló bírságokat az oroszok, még olyan esetekben is, amikor egyszerűen csak megosztott valaki egy-egy közösségi médiás posztot a hadseregről. 

Megsérült egy 69 éves férfi a Harkivi területen, amikor kézzel próbált meg hatástalanítani a birtokában egy, az orosz katonák által otthagyott aknát.

Minderről Oleh Szinehubov, a helyi katonai közigazgatás vezetője számolt be. Állítása szerint az eszköz felrobbant, amikor a férfi kezébe vette, és a sérültet kórházba is kellett szállítani.

Posztjában arra kérte az embereket, hogy ha gyanús eszközt találnak, akkor távolodjanak el tőle, kérjék a szakértők segítségét, és semmiképp ne nyúljanak hozzá.

A brit katonai hírszerzés pénteki jelentésében azt elemezte részletesen, hogy a minap kisiklott egy vonat a Krím félszigeten, Szimferopolnál.

Mint írták, a vonat valószínűleg egy szabotázs miatt siklott ki, és Oroszország hamarosan nekikezdhet a szükséges javításoknak, de addig is leáll néhány fontos harci eszköz, köztük a Kalibr típusú rakéták szállítása a vonalon.

Hozzáfűzték: az akciót miatt a Kreml az eddigieknél is jobban aggódhat amiatt, hogy el tudják-e látni a félszigetet utánpótlással (nyugati szakértők már korábban megkérdőjelezték, hogy Oroszország hosszú távon meg tudja-e tartani a félszigetet).

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a jövő héten találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írja a CNN.

A két vezető főként kereskedelmi-gazdasági kérdésekről, valamint más együttműködési területekről fog tárgyalni Kínában. A CNN arra is emlékeztetett, hogy június 1-jétől életbe lép egy szerződés, amelynek részeként Vlagyivosztok kikötőjébe rengeteg kínai áru érkezhet majd.

Kínát az utóbbi időben támadások érték amiatt, hogy egyesek szerint háborús támogatást nyújtanak Oroszországnak, de mindezt egyelőre nem támasztják alá kézzelfogható bizonyítékok.

Az előző éjjel négy ukrán drónt is lelőtt az orosz légvédelem a Krím félsziget északi részén – számolt be a krími orosz kormányzó.

Elmondása szerint senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek. Elképzelhető, hogy a csapás az orosz hadi infrastruktúra egyik létesítményét (pl. lőszerraktárat vagy üzemanyag-tárolót) célozta meg, mivel az utóbbi időben több ilyen jellegű csapás is volt abban a térségben.

Az „ameddig csak kell” mottója szerint kell eljárni Ukrajna támogatásával kapcsolatban – írta pénteki Twitter-posztjában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az Egyesült Államok tisztviselői tavaly ősszel kezdték el hangoztatni, hogy addig támogatják Ukrajnát, „ameddig csak kell”.

Ursula von der Leyen a posztjában – amelyben a G7-országok csúcstalálkozóján mondott felszólalásáról számolt be – szintén leszögezte, hogy további katonai támogatást kell adni Ukrajnának, biztosítani kell a forrásokat az ország gazdasági újjáépítéséhez, valamint fokozni kell az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell akadályozni a megkerülésüket.

Az egységben rejlik az erőnk

– zárta a posztot.

Rishi Sunak brit miniszterelnök egy interjúban közölte: „nem tágítanak” Ukrajna mellől, továbbra is támogatják őket.

A kormányfő Hirosimában, a G7-országok csúcstalálkozóján adott interjút a Sky Newsnak, alig néhány órával azután, hogy újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen: a britek az orosz gyémántok behozatalát tiltották meg, és a miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte a többi G7-es ország is követni fogja őket ebben.

Oroszországnak tudnia kell, hogy mi és a többi ország rendíthetetlenül Ukrajnát támogatjuk. Nemcsak itt és most, és nemcsak azokkal az eszközökkel, amelyek az önvédelemhez kellenek, hanem hosszú távon is

– mondta Rishi Sunak. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 5411-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6755-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 20 ember – köztük 5 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Ebben a háborúban az a fő alapvetés, hogy egyik félnek sem hiszünk el semmit, amíg több, tőlük független forrás meg nem erősíti az információt – vázolta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy valóban megsemmisített-e egy Patriot légvédelmi rendszert Kijevben az orosz hadsereg. Kijev tagadta ezt, míg az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) elismerte egyes elemek megrongálódását, de az AFP francia hírügynökségnek a rendszer működőképességét közölte. 

A Kaiser Ferencéhez hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég egy kicsit más témában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is az Index műsorában.