A The Economist részletes elemzést írt Magyarország és Kína kapcsolatáról, amiben kiemelték, hogy Orbán Viktor és Hszi Csin-ping Amerika-ellenességükben is kötődnek egymáshoz.
Az Európai Unióban a Kínával szembeni szkepticizmus egyre erősödő hangjaihoz szokott fülnek feltűnő a magyar diplomaták nyelvezete. Ők nem arról beszélnek, hogy „kockázatmentesíteni” kell a Kínával való kapcsolatokat, és „rendszerszintű riválisként” kell kezelni. A Magyarország és Kína közötti együttműködés „inkább lehetőségeket, mint kockázatokat” jelent − mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter május 15-én Pekingben. Vang Ji, Kína külügyi vezetője azt közölte vele, hogy a két ország közötti kapcsolatok most a legjobbak az egész történelem során − írja elemzésében a The Economist.
Miközben Kína európai külpolitikájának képe az ukrajnai háborútól kezdve az ujgur emberi jogok megsértésén át a Tajvan körüli kínai erődemonstrációig terjedő ügyek miatt meglehetősen zord, Magyarország kitartó barátsága Kína − és Oroszország − iránt kiemelkedő. Magyarország osztja Kína azon nézetét, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás csak szítja a konfliktust Európa kárára. Május 23-án a Bloombergnek nyilatkozva Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvédte az Ukrajnának nyújtott 540 millió dolláros uniós pénzügyi segélycsomag blokkolását.
Nincs esély arra, hogy megnyerjük ezt a háborút
− mondta.
Más kelet-európai országok, például Lengyelország, szintén osztották Magyarország elkötelezett megközelítését a Kínával való kapcsolatokban. Lelkesedésüket azonban csorbította, hogy Kína az ukrajnai háborúban támogatta Oroszországot, valamint az a tény, hogy Kína politikai felkarolásának üzleti haszna nem volt olyan nagy, mint várták.
Kína komoly hasznát látja az Európával való barátságnak. Az Európai Unió létfontosságú kereskedelmi partner. Ráadásul a blokk, ha akarja, enyhíthetné Amerika és Kína rivalizálásának hatását azzal, hogy kevésbé biztonságközpontú megközelítést alkalmaz. A pekingi tisztviselőket azonban aggasztja a közelmúltban megfigyelhető tendencia − nem utolsósorban a május 21-én Tokióban tartott G7-találkozón tett közös nyilatkozatokban −, amely a Kínával kapcsolatos nagyobb transzatlanti együttműködés irányába mutat, annak ellenére, hogy az EU-tagok között nézeteltérések vannak arról, hogy meddig menjenek el. A múlt hónapban egy kínai útján Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy az európai országoknak nem szabad „pusztán Amerikát követniük” Tajvan ügyében.
Magyarország azonban különleges. Orbán Viktor és Kína vezetője, Hszi Csin-ping világnézete sok közös vonást mutat. Mindketten tekintélyelvűek (bár különböző mértékben), tartanak az amerikai hatalomtól, és úgy vélik, hogy a Nyugat hanyatlóban van. Közös bennük az Oroszország iránti vonzalom, és Orbán Viktor üzleti világban mozgó barátai számára előnyösek lehetnek az autoriter rezsimekkel kötött üzletek − írja a lap.
Magyarország jó helyzetben van ahhoz, hogy Kína külpolitikai érdekeit szolgálja. Az EU tagjaként vétójoga van a kül- és biztonságpolitikában. Ezt arra használta fel, hogy felhígítsa vagy meghiúsítsa a Kínát bíráló uniós nyilatkozatokat. Tagja a NATO-nak is, a katonai szövetségnek, amelyet Kína egyre nagyobb kételyekkel szemlél. Magyarország időnként hajlandónak mutatkozott arra, hogy ott is keresztbe tegyen ügyeknek, például amikor a közelmúltban támogatta Törökországot Svédország csatlakozásának megakadályozásában.
Kína meglátása szerint tehát egy kevesebb mint 10 millió lakosú országnak, amely az egyik legszegényebb az EU-ban, kiemelkedő szerepet kell játszania. Ez nyilvánvaló volt februárban, amikor Vang első tengerentúli körútjára indult, amióta Kína külügyi vezetője lett (ő a Kínai Kommunista Párt külügyi biztosa, ami azt jelenti, hogy a külügyminiszter felett áll). Franciaországba, Olaszországba, majd Németországba látogatott a globális külpolitikai elit müncheni biztonsági konferenciájára. Mielőtt Moszkvába indult volna, megállt Magyarországon, ahol a magyar média szerint dicsérte az ország „Kína-barát politikáját”. Szijjártó Péter megköszönte Kína „teljesen nélkülözhetetlen” támogatását a koronavírus-járvány idején, beleértve a kínai gyártmányú vakcinák szállítását (amelyeket Magyarország azon uniós konszenzus ellenére használt fel, amely szerint a közösségben használt vakcináknak előbb meg kell szerezniük az uniós jóváhagyást).
A lap szerint az elmúlt néhány évben azt lehetett volna várni, hogy a magyarországi események elgondolkodtatják Kínát. Orbán Viktor, aki 2010 óta kormányozza az országot, és a tavalyi általános választásokon aratott újabb győzelmét követően még erősebbé vált, továbbra is megbízható barát. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok az unión belül a Kínát leginkább támogató emberek közé tartoznak (ebben segít, hogy az ország többnyire kormánypárti médiája elfojtja a Kínával szemben szkeptikus nézeteket). A Kínával kapcsolatos tüntetések azonban 2021-ben Budapesten és nemrégiben Debrecenben, az ország második legnagyobb városában kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy ez az érzés mennyire bizonyul tartósnak. A Pew Research Centre amerikai közvélemény-kutató intézet tavaly közzétett felmérése szerint a magyarországi válaszadók 52 százaléka negatívan vélekedik Kínáról, ami 2019 óta 15 százalékpontos emelkedést jelent.
A The Economist megemlíti, hogy Budapest belvárosától délre, egy elhagyatott logisztikai központ félhomályában utcatáblák emlékeztetnek a két évvel ezelőtti fővárosi zavargásokra, amelyek a Kínával kapcsolatos aggodalmakat − legalábbis rövid időre − a közbeszéd középpontjába emelték. A rajtuk szereplő nevek Kínára céloznak: „Ujgur mártírok útja” és a 30 évre bebörtönzött néhai papról elnevezett „Hszi Si-kuang püspök utca”.
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely 2021-ben adta az utaknak ezeket az új neveket (a Dalai Láma utcát és a Szabad Hongkong utcát is), tiltakozásul az ellen a terv ellen, hogy a közeli telken a sanghaji Fudan Egyetem campusát fogják felépíteni. A kiszivárgott hivatalos dokumentumokból kiderült, hogy az építkezés 1,8 milliárd dollárba kerülne, és a pénz 80 százaléka kínai hitelből származna.
A Fudan-projekt hozzájárult ahhoz, hogy a kormány kritikusai az ellenzék fellegvárának számító Budapesten is felbátorodjanak. Három nappal az utcák átnevezése után több ezren csatlakoztak a campus tervét elítélő tüntetéshez. A panaszok a tudományos viták elfojtásától kezdve a támogatott diáklakásoknak szánt földterületek elvételéig terjedtek.
Úgy tűnt, hogy Orbán Viktor meghátrál, és beleegyezett a tervről szóló népszavazásba. A 2022-es újraválasztása után azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ilyen szavazást nem lehet tartani, mert az nemzetközi megállapodásokba ütközne. Nem világos azonban, hogy a projekt folytatódik-e. Egyes budapesti elemzők szerint Kína, a közvélemény haragjától megijedve, lehetséges, hogy meghátrált.
A tavalyi választások után megtört ellenzék kevés jelét mutatja annak, hogy megpróbálná feléleszteni a közérdeklődést. Az elmúlt hónapokban azonban Debrecenben a kormány saját támogatói is csatlakoztak ahhoz a kampányhoz, amely egy másik kínai projekt ellen folyik. Ez egy olyan tervről szól, amelyet augusztusban jelentett be a kínai akkumulátoróriás, a Catl, hogy a városon kívül, Mikepercs községben építsen gyárat, mintegy 7,7 milliárd dollárért. A gyárban elektromos járművekhez gyártanának akkumulátorokat, és ez lenne a legnagyobb ilyen létesítmény Európában. A Magyarország akkumulátoriparának fejlesztésére irányuló erőfeszítések másokat is vonzottak. Tavaly a BMW 2 milliárd dolláros akkumulátorgyár építésébe kezdett Debrecenben. Ebben a hónapban egy másik kínai cég, az Eve Energy bejelentette, hogy 1,2 milliárd dolláros akkumulátorgyárat hoz létre a BMW gyárának ellátására.
Egyes lakosok aggódnak a CATL-projektnek a helyi környezetre és a terület szűkös vízkészleteire gyakorolt lehetséges hatása miatt. Tiltakozó akciókat szerveztek, és a közmeghallgatásokon a helyi tisztviselőkkel igen durván beszéltek. „A keleti nyitás hiba” − mondja az egyik aktivista, egy 60 éves nyugdíjas orvos, utalva Orbán Viktornak a Kínával és más ázsiai országokkal való üzletkötést támogató politikájára. „Mert a magyar kultúra európai kultúra” − emlékeztetett a lap.
Budapesten azonban az ellenzék támogatói azt mondják, kétlik, hogy a debreceni tüntetések kihívást jelentenek Orbán Viktornak vagy a kínai kormánynak. A média kevéssé számol be ezekről. A Fidesz bármely politikai problémája nagyrészt megreked helyi szinten. Ellenzéki politikusok támadtak egy másik, kínai cégek részvételével megvalósuló, több milliárd dolláros beruházást is: a Budapest és a szomszédos Szerbiában található Belgrád közötti új vasúti összeköttetést (a magyar oldalon 2021-ben kezdődtek meg a munkálatok). Azt mondják, hogy túlárazott, és aggódnak a szerződések odaítélésekor tapasztalható kivételezések miatt, Kína viszont az európai Öv és Út projekt egyik csúcspontjának tekinti a projektet.
A Kínához való európai hozzáállásban bekövetkezett minden változás ellenére valószínű, hogy Hszi kevés kiigazítást fog tenni. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor politikailag elszigetelődött Európában, semmi jelét nem mutatja annak, hogy elhatárolódna Kínától. Amíg hatalmon marad, Magyarország hasznos szövetséges lesz.
Orbán Viktor Kínával kapcsolatos álláspontjának tanulmányozása tanulságokkal szolgálhat Kína és más európai országok közötti jó kapcsolatok kialakításához
− írta két kínai tudós egy idén, a Kommunista Párt egyik folyóiratában megjelent tanulmányában. A lap szerint egyik nyilvánvaló tanulság az, hogy
ha az oroszbarát, illiberális kormányok jelentik a barátságot, Kína lehetőségei Európában egyre szűkülnek.
(Borítókép: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping 2019. április 25-én. Fotó: Andrea Verdelli / Pool / Getty Images)