Az orosz atomfegyverek Balaruszban történő tárolásáról szóló dokumentumok aláírását követően Viktar Hrenyin belorusz védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek Belaruszba telepítése el kell, hogy gondolkodtassa a barátságtalan országok vezetőit a térségben kialakult helyzet további eszkalálódásának megengedhetetlenségéről.
A tárcavezető szavait a helyi védelmi tárca sajtószolgálata idézte. Hrenyin hangsúlyozta:
Ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben.
A miniszter hozzátette: Minszk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fegyveres erők készen álljanak feladataik ellátására, beleértve az állam nyugati határainak védelmét is. Kifejtette, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés keretében intézkedéseket hoztak a belorusz–orosz regionális haderőcsoport harci potenciáljának növelése érdekében, beleértve új, modern fegyverrendszerekkel – például Iszkander–M műveleti-taktikai rakéta- és SZ–400-as föld-levegő rakétarendszerrel – való felszerelését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök törvényjavaslatot nyújtott be az orosz Állami Dumának egy Ukrajnával kötött megállapodás felmondásáról.
A ria.ru által idézett dokumentum szerint Oroszország az Azovi-tengerről és a Kercsi-szoros használatáról kötött megállapodást szeretné felmondani.
A 2003-ban kötött kétoldalú egyezmény Ukrajna és Oroszország beltengereként határozza meg ezen területeket, és mindkét félnek hatáskört biztosít a gyanúra okot adó hajók ellenőrzésére.
A Wagner-csoport harcosai megkezdték a kivonulást Bahmut városából – közölte Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoscsoport vezetője csütörtökön egy Telegramon közzétett videóban. A felvételen Prigozsin egy tank mellett állva látható, amint kezet ráz egy csapat férfival.
Prigozsin május 20-án közölte, hogy elhagyják a várost; ekkor jelentette be azt is, hogy elfoglalták a kelet-ukrajnai Bahmut teljes területét. Kijev ezt az állítást tagadja – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében kérdéssel fordult Irán felé arról, miért támogatják az orosz terrort és miért állnak „a gonosz oldalán” – írja az Unian.
Az oroszok egyik fő fegyveréről, az iráni Shahed drónokról elmondta, hogy az ukrán katonák már közel 900 ilyen típusú légi járművet lőttek ki.
Összesen mintegy 1160 Shahed drónt vetettek be Ukrajna ellen, a legtöbbet sikerült lelőnünk. Folyamatosan keressük a megoldást arra, hogy ez a lista tovább bővüljön
– fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök, tekintettel arra, hogy ilyen csapások folyamatosan előfordulnak, közvetlenül az iráni néphez fordult: a közvéleményhez, az ulemához, minden iráni családhoz és azokhoz az emberekhez, akik képesek befolyásolni a kormányzati döntéseket az országban.
Csak egy egyszerű kérdés: miért vagytok cinkosai az orosz terrornak? Miért álltok egy gonosz állam oldalán? A világ látja, hogy mi folyik itt, és mindannyian látjátok Iránban is. Nem tagadhatjátok, hogy a gonoszt támogatjátok
– mondta az ukrán elnök.
A MAKS Nemzetközi Repülési és Űrhajózási Kiállítást – amelyet idén július 25-30. között rendeztek volna meg a moszkvai Zsukovszkijban – biztonsági okokból határozatlan időre elhalasztják – írja a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírei alapján az Ukrajinszka Pravda.
Mivel a helyszín nyitott, fennáll a repülési program megzavarásának veszélye. Emiatt nem lehet garantálni a biztonságos lebonyolítást.
A MAKS-ot rendszerint naponta több tízezer ember látogatta a korábbi években.
A résztvevők egy része már leállította a légi bemutató előkészületeit. Az új időpontokról a következő napokban adnak tájékoztatást. Valószínű azonban, hogy csak 2024-ben tartják meg a kiállítást.
Az ukrán főváros légvédelme teljes mértékben visszavert egy újabb, tömeges orosz dróntámadást – közölte csütörtökön a kijevi hadvezetés.
Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy csütörtökre virradóra Oroszország ismét a levegőből támadta meg Kijevet.
A légiriadó több mint három órán át tartott, az oroszok több hullámban indították a dróntámadásokat.
Az illetékes szerint az ukrán légvédelem minden ellenséges légi célpontot megsemmisített. Emlékeztetett, hogy a főváros elleni legutóbbi légitámadás négy nappal ezelőtt volt. Májusban 12 ilyen támadás érte Kijevet – írja az MTI.
A helyi hatóságok beszámolója szerint az éjjel légiriadó volt az ország más részein is, köztük a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati Csernyivciben.
Az orosz csapatok nem maradnak az ideiglenesen megszállt a luhanszki területen lévő Szeverodonyeckben, helyette a város külterületén állomásoznak – mondta el a község katonai és polgári közigazgatás vezetője, Alekszandr Sztruk az Espreso tévécsatornának.
A katonák erdőkben és kertes településeken telepedtek le.
A katonák időről időre beugranak a városba, elmennek vásárolni. A helyiek azt mondják, hogy a külváros erdős, kertes területein szinte csak az orosz megszállók vannak
– mondta.
Írország pályázatot tervez a menedékkérők úszó szállodákban és hajókon történő elhelyezésére. Minderre azért van szükség, mert a menekültek beáramlása miatt nincs elég hely az országban – írta a Reuters híreire hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
Az elmúlt egy évben mintegy 100 ezer ember érkezett az országba az ukrajnai háború és más konfliktusok elől menekülve.
Ez huszonötször annyi, mint a korábbi években átlagosan.
Írország lakásállománya képtelen volt ennyi embert befogadni, így az elmúlt hetekben sokan közülük kénytelenek voltak sátrakban aludni az utcán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök május 24-én részt vett az Eurázsiai Gazdasági Fórumon, ahol felvázolta álláspontját a globális változásokról – írja a Sputnik News.
Igazán mély, alapvető változásokat látunk a globális színtéren. Egyre több állam veszi az irányt a nemzeti szuverenitás megerősítése felé, és ragaszkodik saját fejlődési modelljéhez
– mondta Putyin a fórum résztvevőinek.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország azon dolgozik, hogy csökkentse a barátságtalan országok valutáinak részesedését a kölcsönös elszámolásokban, és még aktívabban kíván együttműködni partnereivel szerte a világon,
hogy elérje a nemzeti valuták használatára való teljes átállást.
Putyin azt is hangoztatta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) a nehéz nemzetközi körülmények ellenére is fejlődik. Hozzátette, hogy az unión belüli kölcsönös kereskedelem folyamatosan növekszik: 2022-ben több mint 10 százalékkal nőtt.
Putyin rámutatott, hogy az energiaválságot övező áremelkedéseket Németország döntése alapozta meg, mikor 2022 februárjában befagyasztotta az orosz Északi Áramlat 2 gázvezetékprojektet, majd szeptemberben az Északi Áramlat infrastruktúrájának megsemmisítését.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 4469 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4302 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az orosz Hírközlési, Informatikai és Tömegmédia Felügyeleti Szövetségi Szolgálat (Roszkomnadzor) a pszichológiai támadások ellen kíván fellépni szerte az országban. Erről Kirill Zolotov, a Roszkomnadzornak alárendelt Fő Rádiófrekvenciás Központ (MRFC) médiafigyelő szolgálat felügyeleti osztályának vezetője beszélt.
Az ellenfél a szabotázstaktikák, a terror és a pszichológiai provokációk további alkalmazását tervezi az új információs hadjárat megerősítésére
– mondta az orosz internetes fórum egyik ülésén.
Zolotov többek között az orosz gazdaság rossz állapotáról és a frontvonalon történt incidensekről szóló híreszteléseket emelte ki példaként – írja az Unian.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!