Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese még április elején írt arról, hogy szerinte Ukrajna teljesen el fog tűnni. Csütörtök este a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben leírta azt is, hogy szerinte ez hogyan fog megtörténni.
Azt írta, hogy Ukrajna katonailag el fogja veszíteni a háborút, és ezt fogja követni az állam felbomlása, ami szerinte megtörténhet egy nagyon gyors, vagy egy lassú, fokozatos folyamatként. Mindkét esetben három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek:
Medvegyev a poszt végén azt írta, hogy szerinte semmilyen más lehetőség nem létezik, és ezt mindenki tudja, csak Nyugaton nem akarják beismerni. Hozzáfűzte azt is, hogy „ideiglenesen” a második megoldással is elégedettek lennének, de hosszú távon csak a harmadik az elfogadható számukra.
Olaf Scholz német kancellár azt tervezi, hogy egy nap újra beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A kancellár erről a Kölner Stadt-Anzeiger című lapnak adott interjúban beszélt. Hogy mikor kerülhet sor a találkozóra, azt nem pontosította. Az interjúban Scholz hangsúlyozta, hogy az igazságos béke előfeltétele az orosz csapatok kivonása Ukrajnából, és ezt Oroszországnak is meg kellene értenie.
Kijelentette, hogy végső soron a háborúnak egy Oroszország és Ukrajna közötti megállapodással kell lezárulnia.
Egy újabb orosz rakétatámadás, egy újabb emberiség elleni bűncselekmény. Dnyipro városában egy pszichológiai kórház és egy állatorvosi rendelő épületét rombolták le. Jelen állás szerint egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült. A lövések utóhatásait felszámolják, és az áldozatokat mentik.
Minden szükséges szolgálatot bevonnak a mentésbe – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.
A kórházak ellen csak egy gonosz állam képes harcolni. Ennek nem lehet katonai célja. Ez tiszta orosz terror. Oroszország saját akaratából választotta a gonoszság útját, és ezt az utat nem fogja magától elhagyni. Le kell győznünk a terrort, és meg is fogjuk tenni. Ukrajna és az egész szabad világ együtt
– fogalmazott az elnök.
Az orosz hadsereg csapást mért egy Dnyipróban található, katonákat is ellátó kórházra.
A kórház a frontvonalon megsebesült ukrán katonák ellátásának központja. Ott kezelik őket elsőként, mielőtt másik kórházakba szállítják őket. A csapásnak halálos áldozatai is vannak.
Drámaian megnőtt Oroszország „paramilitarizálódása”, és fontos elemmé vált a Krím félszigeten, mióta Moszkva megszállta Ukrajnát – közölte a brit védelmi minisztérium.
A legfrissebb hírszerzési jelentés szerint az oroszok által megszállt Krím vezetője, Szergej Akszjonov több helyi félkatonai egységet hozott létre, amelyek gyakran a kozák hagyományokhoz való tartozásra hivatkoznak, és a legtöbbjük tartalékos egységként kapott valamilyen félhivatalos státuszt.
Akszjonov vélhetően még több harcost toborozhat, azonban aggasztja az is, hogy az állami hadsereg képes lesz-e megvédeni a Krímet, mivel az orosz helyőrség fő része, a 22. hadtest jelenleg a félszigeten kívül van bevetve, és súlyos veszteségeket szenvedett – olvasható a jelentésben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részletesen beszámolt a Twitter-oldalán az ukrajnai fogolycseréről. Az elnök az esti beszédében újabb részleteket árult el a fogolycseréről, ami május 25-én történt.
Elmondása szerint 106 személyt adtak vissza Ukrajnának, köztük nyolc katonatisztet és 98 katonát és őrmestert.
Zelenszkij nem közölt további részleteket a visszaadott orosz foglyokról. Emlékeztette azonban az ukrán csapatokat arra, hogy a katonák foglyul ejtése lehetővé teszi számukra az ilyen alkukat.
Hálás vagyok minden egyes katonánknak, akik gondoskodtak arról, hogy megfelelő cserealapunk legyen. Mindenkinek, aki a frontvonalon van, emlékeznie kell erre: minél több orosz hadifoglyot ejtünk, annál több emberünket kapjuk vissza
– fogalmazott az ukrán elnök.
Oroszországnak megelőző csapást kell indítania, ha a Nyugat atomfegyvereket ad Ukrajnának – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
„A háborúnak vannak örök törvényei. Ha nukleáris fegyverekről van szó, akkor megelőző csapást kell mérni” – mondta a Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Az ukrajnai háború akár évtizedekig is eltarthat – tette hozzá Medvegyev.
Japán új szankciókat vezetett be pénteken Oroszország ellen, összhangban a világ hét vezető ipari demokráciáját tömörítő G7-csoport múlt hétvégi, hirosimai csúcstalálkozóján tett ígéretével.
Az új büntetőintézkedések értelmében befagyasztják 17 orosz állampolgár és 78 orosz szervezet vagyonát, valamint megtiltják 80 orosz szervezetnek szánt áru és szolgáltatás exportját – jelentette be Macuno Hirokazu japán kabinetfőtitkár, kormányszóvivő.
Az exporttilalom az ország hadiipari komplexumához kapcsolódó orosz vállalatoknak szánt termékekre, valamint építőipari és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozik.
Japán elítéli Oroszország azon szándékát, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, és felszólítja mindkét országot, hogy hagyjon fel az ilyen feszültséget fokozó lépésekkel – hangsúlyozta Macuno Hirokazu. Hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetést, az ilyen fegyverek használatát „sohasem lehet megtűrni”.
Egy drón robbanószerkezetet dobott le a Gazprom egyik épületére az oroszországi Belgorod régióban – írja az Ukrajinszka Pravda. A hírt Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója jelentette be Telegram-csatornáján.
Egy drónról robbanószerkezetet dobtak le a belgorodi régió Oktyabrszkij falujában. Áldozatok nincsenek. A támadás megrongált egy közigazgatási épületet. A hatóságok dolgoznak a károk elhárításán
– írta Gladkov.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5828-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4436-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 47 ember, köztük 22 gyerek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.
Az Ukrán Fegyveres Erők csütörtök éjszaka tíz cirkálórakétát és huszonhárom Shahed típusú drónt semmisítettek meg – számolt be az ukrán légierő Telegramon.
Az oroszok újabb éjszakai támadása május 25-én este tíz órakor kezdődött, és május 26. hajnali öt óráig tartott.
Az orosz csapatok a támadás irányát keletre helyezték át, és az Ukrán Fegyveres Erők infrastruktúráját és létesítményeit támadták. Összesen tizenhét különböző típusú rakétát és harmincegy támadó drónt lőttek ki – ismertette az ukrán légierő.
Az ukrán csapatok újabb 460 orosz katonát öltek meg az Ukrán Fegyveres Erők beszámolója szerint.
Azt is írták, hogy a háború kezdete óta az oroszok teljes veszteségét mintegy 205 720 főre becsülik.
Harckocsiból 3796, páncélozott harcjárműből 7435, tüzérségi rendszerekből 3384, többszörös rakétavetőkből 570 semmisült meg az ukránok állítása alapján.
Charles Q. Brown tábornokot, az amerikai légierő parancsnokát jelöli az Egyesült Államok vezérkari főnökök egységesített bizottságának elnökévé Joe Biden elnök.
Az elnök csütörtökön a Fehér Házban jelentette be döntését. Sürgette a Szenátust, hogy a jelöltet ugyanúgy egyhangú szavazással fogadják el, mint amikor a légierő (US Air Force) vezérkarának főnökévé választották három évvel ezelőtt.
Joe Biden kiemelte, hogy jelöltje katonacsaládból származik, akinek édesapja ezredesként Vietnámban, nagyapja a második világháborúban főtörzsőrmesterként szolgált, maga pedig pilótaként 3 ezer repült és 130 bevetésben töltött órával rendelkezik.
Joe Biden az amerikai hadsereg feladatai között említette a következő időszakra a gyors átalakulást és alkalmazkodást, ami képes megtartani a bevetési erők elrettentő képességét, és bármely fenyegetést képes megsemmisíteni. Az elnök megfogalmazása szerint az ország előtt álló feladatok között van a verseny kezelése Kínával, valamint a szembesülés az Európában jelentkező újbóli agresszió valóságával. Kiemelte, hogy jelöltje három évvel ezelőtt, a George Floyd-halálesetet követő zavargások idején szót emelt a hadseregben uralkodó rasszizmus ellen.
Az Egyesült Államok Hadseregének jelenlegi vezérkari főnöke, akit még Donald Trump jelölt, Mark Milley tábornok, szeptemberben köszön le. A főtiszt csütörtökön egy sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az utódjául jelölt Charles Q. Brown tábornok gyorsan megkapja a szenátusi jóváhagyást, hogy átvegye az amerikai hadsereg vezérkarának irányítását – írja az MTI.
Oroszország már most is képes nukleáris csapást mérni a világ bármely pontjára, ezért az atomfegyverek Belaruszba történő telepítésének sok értelme nem volt – írja elemzésében az Institute for the Study of War (ISW).
Oroszország és Belarusz csütörtökön írta alá a megállapodást az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítéséről. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború eszkalációja tette szükségessé a nukleáris fegyverek telepítését.
Az ISW valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be az ukrajnai háborúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A harkivi területen két embert ismeretlen robbanószerkezet robbantott fel. Az eset egy 39 éves férfi életét követelte, egy másik személy pedig megsérült. Az ukrán hatóságok szerint az incidens az Izjumi járásban történt.
Május 25-én vált ismertté Protopopovka község, Balaklija község 39 éves lakosának halála egy ismeretlen robbanószerkezetű tárgy működésének következtében
– áll a jelentésben.
Megjegyezték, hogy a férfi egy oldalkocsis motorkerékpárral közlekedett. A detonáció következtében a helyszínen meghalt. Ezen kívül egy 45 éves helyi lakos is megsérült – közölte az Unian ukrán állami hírügynökség.
Csütörtök éjszaka Ukrajna több városát, köztük Kijevet is támadta az orosz hadsereg, a fővárosban hangos robbanások sorozata hallatszott. Az előzetes adatok szerint az ukrán légvédelem minden ellenséges célpontot megsemmisített – írja a telegraf.com.ua hírportál.
Május eleje óta ez volt a tizenharmadik támadás, amit Kijev ellen indítottak az inváziós erők – közölte az ukrán főváros katonai irányításának feje, Szerhij Popko.
A rakétákat ezúttal a Kaszpi-tenger felől indíthatták. Hogy pontosan hány célpontot támadtak az oroszok, nem közölték, de megjegyzik, hogy az összes rakétát sikeresen megsemmisítették a légvédelmi rendszerek.
A főváros Obolon kerületében egy bevásárló- és szórakoztatóközpont teteje sérült meg a levegőből lehulló törmelékek miatt az éjszaka – tette hozzá az Ukrinform.
Videófelvételek láttak napvilágot, amelyeken a Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin két koporsó mellett áll – az egyiket amerikai, a másikat török zászlóval borítva.
A koporsók állítólag egy volt amerikai tengerészgyalogosé, akit Bahmutban öltek meg, és egy török állampolgáré, aki a feleségével együtt halt meg egy olyan épületben, amelyet Prigozsin szerint az ukrán erők robbantottak fel.
A Wagner-erők vettek részt a harcok nagy részében Bahmutban, amely a háború eddigi egyik leghevesebb és legvéresebb konfliktusának hátterében áll.
Szakértők szerint a videó, amelyben Prigozsin lerója tiszteletét a halottak előtt, PR-eszköz lehet, amelynek célja a világ vezetőinek és a nemzetközi közönségnek a megnyerése.
Korábban Sean Bell katonai elemző azt mondta, hogy a Wagner-csoport vezetője úgy tűnik, hogy hiteles alternatívaként pozicionálja magát az orosz elnökkel szemben. Bell a Sky Newsnak azt mondta, hogy az üzletember és félkatonai vezető kiélvezte a győzelmet Bahmutban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese még április elején írt arról, hogy szerinte Ukrajna teljesen el fog tűnni. Csütörtök este a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben leírta azt is, hogy szerinte ez hogyan fog megtörténni.
Azt írta, hogy Ukrajna katonailag el fogja veszíteni a háborút, és ezt fogja követni az állam felbomlása, ami szerinte megtörténhet egy nagyon gyors, vagy egy lassú, fokozatos folyamatként. Mindkét esetben három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek:
Medvegyev a poszt végén azt írta, hogy szerinte semmilyen más lehetőség nem létezik, és ezt mindenki tudja, csak Nyugaton nem akarják beismerni. Hozzáfűzte azt is, hogy „ideiglenesen” a második megoldással is elégedettek lennének, de hosszú távon csak a harmadik az elfogadható számukra.
Az ukrán állami korrupcióellenes ügyészség (NAZK) Oroszország támogatójává nyilvánította a Milkát, az Oreót és egy sor másik édességmárkát birtokló Mondelez International nevű vállalatot.
A vállalatot Oroszországban és Ukrajnában sokan a Barney nevű csokoládémárka alapján ismerik, amelyet továbbra is árul mindkét országban.
A NAZK közleményében azt írta, hogy „Barney mackót” azért helyezték a háborús szponzorok listájára, mert más nemzetközi vállalatokkal ellentétben nem hagyták el Oroszországot, és adót fizetnek a moszkvai kormányzatnak.
Az ukrán szerv szerint a Mondelez piacvezetőnek számít az orosz édességpiacon a csokoládék, nyalókák és kekszek szegmensében, és a rágógumik, karamellák terén is második helyen állnak.
Az ukránok szerint a Mondelez 339 millió dolláros profitot tett zsebre 2022-ben, amely után több mint 61 millió dollár adót fizettek be az orosz kormányzatnak.
Ezek azok a száraz pénzügyi adatok, amelyeket azoknak az ukrán gyerekeknek az életében tudunk mérni, akik sosem fogják többé Barney mackót enni
– írta a közleményben a vállalat, amely néhány hete ugyanerre a listára helyezte az OTP Bankot is.
A kijevi vezetés végezni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert ő hangol össze mindent és dönt mindenről” az ukrajnai orosz hadműveletben – jelentette ki csütörtökön Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Die Welt című német hírlapnak adott interjúban.
Szkibickij úgy fogalmazott, hogy „Putyin észrevette, hogy egyre közelebb kerülünk hozzá, de attól is tart, hogy esetleg a saját emberei ölik meg”.
Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője más neveket is említett a lehetséges célpontok listájáról. Többek között Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai magánvállalat alapítóját, Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, Valerij Geraszimovot, az Orosz Fegyveres Erők főparancsnokát és Szergej Szurovikin katonai parancsnokot.
Az ukrán tisztségviselő szerint Putyin nehéz célpont volt, mert hosszabb időn át „elbarikádozta magát”, de mostanság egyre többet jelenik meg a nyilvánosság előtt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!