Index Vakbarát Hírportál

Meghiúsulhat a szlovák jobbközép összefogása, aminek Robert Fico örül a legjobban

2023. május 28., vasárnap 14:33

Az Eduard Heger vezette kormány megbukása óta két párt is alakult, aminek egyetlen célja, hogy összefogja a szlovák politikai paletta töredezett jobbközepét, hogy ezzel tartsák távol a kormányrúdtól Robert Ficót és pártját, a Smert. Ugyanakkor jelenleg úgy néz ki, e pártok célkitűzése eddig túl nagynak bizonyult, hiszen nem tudnak megállapodni az együttműködésről, az idő pedig fogy. Ezzel pedig pont az ellenkező hatást érhetik el: extra mandátumokat nyújthatnak Fico Smerjének.

Eseménydús hetet tudhatnak maguk mögött a jobbközép szlovákiai pártok, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez idő alatt sikerült is sikereket felmutatni – ha a siker alatt azt értjük, hogy növeljék a bejutási esélyüket a szeptember 30-án esedékes előrehozott választáson.

Ugyanis a hétvégén több párt is leült tárgyalni egy lehetséges választási együttműködésről,

ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, csak abban van egyetértés, hogy szükséges lenne az összefogás, de arra már nincs foganat, hogy ez meg is valósuljon.

A hétvégén ugyanis a nemrégiben miniszterelnökként másodjára is megbukó Eduard Heger és új projektje, a Demokrati (Demokraták) több kisebb, jelenleg bejutási küszöb alá mért párttal tartott egyeztetéseket egy lehetséges közös indulásról. Ugyanakkor e találkozók semmilyen eredménnyel nem jártak, csak azzal, hogy egyre valószínűbb, hogy a választáson külön indulnak.

Az összefogás kényszere

Márpedig a tárgyalásoknak nem kicsi a tétje, ugyanis a jelenlegi állás szerint a szeptember 30-i választáson több jobbközép törpepárt is indulna, és ezek többnyire ugyanazt a szavazói csoportot próbálnák megszólítani. Ez természetesen azzal járna, hogy egymást gyengítve rosszabb eredményeket érnének el a választáson,

így veszélyeztetve a fő céljukat, ellehetetleníteni Robert Fico és pártja, a Smer visszatérését a hatalomba.

A jobbközép összefogás érdekében két párt is alakult: még februárban szökkent szárba a Vladimír Meciart 1998-ban legyőző – ezzel Meciar autoriter rendszerét megdöntő – exminiszterelnök, Mikulas Dzurinda új pártja, a Modrí – Európske Slovensko (Kékek – Európai Szlovákia). Dzurinda a politikába való visszatérését eleve azzal indokolta, hogy 1998-ban már sikerült a jobbközép pártokat összefogva legyőznie Meciart, és 2023-ban a szétforgácsolódott jobboldalt ismét egyesítve ezúttal Ficót tartaná távol a kormányrúdtól.

A másik párt pedig az immáron miniszterelnökként kétszer is megbukó Eduard Heger Demokratija, amelynek megalakulását a politikus még ügyvivő kormányfőként március elején jelentette be egy sajtótájékoztatón, ahol kiemelte, hogy célja a töredezett jobbközép összefogása – ugyanakkor az, hogy Heger időközben az ügyvivő miniszterelnöki posztját is elvesztette, nem túl jó ajánlólevél a többi párt számára.

Ennek ellenére vasárnap Eduard Heger meghívására összesen négy párt ült a tárgyalóasztalhoz: Heger Demokratiján kívül a szintén az összefogás megvalósítása érdekében létrehozott, Mikulas Dzurinda által vezetett Modrí, a Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórum és a vele szövetségben induló kisebb pártok, valamint a nemrég a szlovákiai magyar pártok egyesülése miatt létrejött Szövetségből kilépett Híd-platform egy része, a Sólymos László által elnökölt Most–Híd 2023.

A négy pártelnök találkozója ugyanakkor elég rövidre sikeredett: a Napunk beszámolója szerint

a tárgyalás vasárnap este hétkor kezdődött, ugyanakkor Heger már kicsivel este nyolc után arról írt közösségi oldalán, hogy a tárgyalások megrekedtek,

mivel a pártok visszautasították az ajánlatát, ezért a Demokrati a választásokon önállóan indul – igaz, Facebookra írt bejegyzését azzal zárta, hogy amennyiben a pártok meggondolnák magukat az ajánlata kapcsán, az ajtó nyitva áll.

Heger Facebook-bejegyzése szerint az exkormányfő azt szerette volna, ha a négy párt között az elmúlt hónapokban mért támogatottságuk szerint arányosan osztották volna el a listahelyeket, ahogy a kampányköltségeket is – ez pedig a négy párt közül magasabb támogatottsággal mért Heger pártjának kedvezett volna leginkább.

Töredezett jobbközép, elvesző szavazatok

Márpedig a szavazatmaximalizálás a jobbközép pártoknak létfontosságú, ha Ficót távol szeretnék tartani a hatalomtól.

Ha a fentebbi tárgyaláson részt vett négy párt még együtt is indulna, a szlovák politikai paletta jobboldalán így is sokan sorakoznak: a legutóbbi választáson a Spoluval közösen induló, a pártszövetség miatt megemelt bejutási küszöbtől épphogy lemaradó, klasszikus liberális Progresszív Szlovákia, az Igor Matovic-féle jobbközép-populista OĽaNO, a libertariánus SaS, a kereszténydemokrata KDH, illetve a jobboldali, olykor szélsőséges nézeteket valló Sme rodina (Család vagyunk) – melléjük próbálnának felnőni a klasszikus jobbközép programot ígérő Hegerék a Demokratival, illetve Dzurindáék a Modríval.

Közülük már biztos, hogy a Progresszív Szlovákia egyedül indul, ahogy a parlamentbe visszaigyekvő kereszténydemokraták is. Emellett valószínű, hogy a bejutási küszöb fölé mért Sme rodinánál és az SaS-nél is az egyedül indulásban gondolkodnak, míg Matovic miatt az OĽaNO-val csak a legapróbb törpepártok lennének hajlandóak összeállni.

A legutóbbi, a Denník N kérésére az Ipsos által elkészített közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb támogatottsága jelenleg Fico szociálpopulista Smerjének van (16,9 százalékpont), amit szorosan követ Peter Pellegrini Smer-szakadárokból álló szociáldemokrata Hlasja (15,6 százalékpont), míg a harmadik helyen jelenleg a korábban Zuzana Caputovát államfőnek jelölő Progresszív Szlovákia áll (13,3 százalékpont). Őket pedig a szélsőjobboldali Republika követi a maga 9,1 százalékpontos támogatottságával.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a jobboldali pártok közül a korábbi kormánykoalíció tagjai, a Sme rodina (7,5 százalékpont), az OĽaNO (7 százalékpont) és az SaS (6,1 százalékpont) is kényelmesen bejutna, míg a 2020-ban a parlamentből kieső KDH a hibahatár közelében áll az 5,2 százalékpontos támogatottságával.

Így nekik nagyon nem is szükséges a közös lista, nem úgy, mint Hegeréknek: a kutatás szerint ha a Demokrati és a Modrí együtt indulna, akkor meglehet a bejutási küszöböt jelentő öt százalék – a Demokratit jelenleg 3,4-re, a Modrít 1,5 százalékra mérik, amihez még hozzájönnének a Most–Híd 2023 és a Magyar Fórum szavazói is –,

Viszont ha nem valósul meg e pártok között az összefogás, az azt jelentené, hogy nagyon sok szavazat elveszne,

ami egyértelműen a választáson jobban szereplő pártoknak jelentene pluszmandátumot, így például Robert Ficónak.

Igaz, a jelenlegi mandátumbecslés szerint Fico csak abban az esetben tudna parlamenti többséget felmutatni, ha egykori bajtársai, a Smer-szakadárokból álló Hlas mellett a szélsőjobboldali Republikával is összeállna – a többi párt lényegében kizárta az együttműködést mind a Smerrel, mind a Hlasszal.

Tárgyalásra és alkudozásra pedig sok idő nincs: Boris Kollár, a parlament házelnöke bejelentette, hogy legkésőbb június 12-én fogja kihirdetni hivatalosan is a választás időpontját, a belügyminisztériumnál addig lehet kérvényezni egy párt nevének a megváltoztatását. Ha pedig addig nem sikerül tető alá hozni egy összefogást, akkor utána már sok tárgyalás nem várható, hiszen kevés párt hajlandó egy másik párt listáján úgy elindulni, hogy a választólapon az ő neve nem szerepel.

(Borítókép: Robert Fico 2017. május 31-én. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images)

Rovatok