Május 29-én, hétfőn este 9 órakor Oroszország egy felszíni és két tengeralattjáró rakétavetőt telepített a Fekete-tengerre – közölte Vlagyiszlav Nazarov, a Déli Hadműveleti Parancsnokság szóvivője.

Elmondása szerint Oroszország rotálta rakétaindítóit a Fekete-tengeren, de továbbra is készenlétben tartja a Kalibreket. Este egy másik tengeralattjárót is szolgálatba állítottak a vizeken, az egyik felszíni rakétahordozó pedig visszatért bázisára – közölte a hadsereg.

„A rakétafenyegetettség szintje továbbra is nagyon magas. Legyenek éberek és felelősségteljesek, ne hanyagolják el saját biztonságukat, és ne segítsék az ellenséget a közösségi médiában megjelenő felhajtás miatt” – idézi a radiosvodoba.org Nazarovot.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy Kijev nem fog orosz területet megtámadni, és „normális kapcsolatokra törekszik” Moszkvával – írja a TASZSZ.

Nincs szükségünk orosz területre

– mondta Reznyikov egy kedden megjelent interjúban.

A miniszter elutasította azt is, hogy az ukrán félnek köze lenne a belgorodi terület ágyúzásához. Reznyikov emellett az ukrán ellentámadásról is szót ejtett. Szerinte ez „két-három helyen lehetséges a harctéren, délen és keleten egyaránt”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója szerint a Kijev által javasolt béketerv az egyetlen módja az orosz invázió befejezésének.

Ihor Zsovkva diplomáciai főtanácsadó azt mondta, hogy Ukrajna fontolóra sem venne olyan tűzszünetet, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megtartsa az elfoglalt területeket.

Kijelentette, hogy Kijev tízpontos béketervet akar érvénybe léptetni, amely a moszkvai csapatok teljes kivonását követeli.

Zsovkva minden egyéb béketerv elfogadásának lehetőségét kizárta.

Éjjel számos robbanás volt hallható Kijevben, a város három területén is tűz ütött ki – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A TASZSZ arról ír, moszkvai idő szerint fél három körül kezdtek érkezni a jelentések, miután a központi régiókban légiriadót hirdettek, és közel két órán át nem szűntek meg. A városi tisztviselők szerint legalább három tűz ütött ki. Emellett az egyik üzletet is találat érte.

Kijev mellett Zsitomir, Kirovohrad, Harkiv, Cserkaszi és Csernyihiv régiókban is légiriadót rendeltek el az éjszaka. Az ukrán média szerint a harkivi területen három erős robbanás hallatszott, amelyeket a régióközpontban is lehetett hallani. Egyelőre továbbra is riadókészültség van érvényben Zsitomir és Kijev területén.

Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi térség kormányzója azt javasolja, hogy a harkivi régiót csatolják Belgorodhoz, amit Ihor Terehov, Harkiv polgármestere badarságnak nevezett – írja az Ukrajniszka Pravda.

Gladkov ezt az ötletet amiatt vetette fel, mert a térségben jelenleg folyamatos az ágyúzás. A harkivi városvezető szerint ezt vicces hallani, mert Harkivban csak Belgorodi Népköztársaságként emlegetik a régiót.

Terehov emlékeztetett, hogy az oroszok a háború kezdete óta próbálják elfoglalni Harkivot, de tavaly szeptemberben szinte teljesen kivonultak a régióból.

Ami a szuverenitást és a területi integritást illeti, Ukrajna szuverén állam, Harkiv ukrán város, az volt, jelenleg is az és a jövőben is az marad

– jelentette ki a harkivi polgármester.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 5297 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8650 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Az ukrajnai háború elől 2023. május 29-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

Az orosz támadások „komoly pszichológiai hatást” gyakorolnak a kijevi lakosokra, annak ellenére, hogy a fővárosban ritkák a halálos áldozatok – mondta egy katonai szakértő.

Sir Richard Barrons tábornok, a brit egyesített erők volt parancsnoka a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy valószínűleg ez az egyik célja a moszkvai erőknek a sokat hangoztatott ukrán ellentámadás előtt.

Szerinte a Kijev elleni támadások ugyan nem okoznak hatalmas pusztítást és nem járnak súlyos halálesetekkel, de pszichológiai szempontból jelentős hatással vannak a helyi lakosságra.

A volt parancsnok szerint az orosz erők mindent meg fognak tenni, hogy megrendítsék az ukránok ellentámadásba vetett hitét, a légiharc pedig „nagyon fontos része lesz annak, ami ezután történik”. Kitért arra, hogy nehéz lesz felmérni az „akaratok harcát” a konfliktusban.

Mennyire lesznek elszántak az oroszok, amikor majd megjelennek az ukránok a NATO-felszerelésükkel az orosz lövészárkoknál azzal a harci akarattal, amit eddig is láttunk tőlük? És az ukránoknak lesz-e elég akaratuk ahhoz, hogy egy jól védett állást támadjanak?

– fogalmazott Sir Richard Barrons.

A szakértő szerint az ukrán ellentámadás minden bizonnyal nagyon költséges lesz.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Súlyos csapás érte Kijevet az éjszaka
• Körözést adtak ki az oroszok meggyilkolásáról beszélő amerikai szenátor ellen
• Az ukrán elnöki tanácsadó már a háború utáni rendezésen gondolkodik
• Nem akárkivel beszélt telefonon Zelenszkij
• Az uniós főképviselő vészjóslóan tekint a következő hónapokra
  
  Tartsanak velünk ezúttal is!