Becslések szerint több százezer orosz hagyta el hazáját az Ukrajna ellen indított teljes körű invázió kezdete óta. A távozók jobbára fiatalok, akik ellenzik a háborút.
Szvetlana egy kisvárosból költözött Moszkvába, hogy fizikát tanuljon az egyetemen. A diploma megszerzése után termékmenedzserként dolgozott különböző vállalatoknál. A most harmincas évei elején járó nő soha nem gondolt arra, hogy mennie kell. „Szeretem Oroszországot, és élveztem az életemet” – mondta a BBC riporterének.
Az oroszok már az ukrajnai háború előtt is távoztak, köztük azok is, akik nem értettek egyet a Krím elcsatolásával 2014-ben, és azokkal a törvényekkel, amelyek megkönnyítették a másként gondolkodók büntetését. Sokan a balti államokban és más uniós országokban, valamint Grúziában telepedtek le.
Szvetlana számára a tavalyi invázió jelentette a fordulópontot: „Amikor a háború elkezdődött, rájöttem, hogy nem lesz vége egyhamar, és arra is, hogy az emberek nem fognak tiltakozni ellene”. Jelenleg Szerbia fővárosában, Belgrádban él.
Az Oroszországból menekülők első hulláma tavaly márciusban és áprilisban vágott útnak. Ellenezték a háborút, és csalódottak voltak, hogy kevesen tiltakoztak ellene. Elszigeteltnek és veszélyeztetettnek érezték magukat, ezért biztonságosabbnak tartották, ha elmennek.
Az orosz elnök 2022 szeptemberében katonai mozgósítást hirdetett. A hatóságok által „részlegesnek” nevezett intézkedés a valóságban a legtöbb férfit behívóval fenyegette. Sokan panaszkodtak a hiányos kiképzésre és az elégtelen felszerelésre.
A férfiak és családjaik ezek után tömegesen vándoroltak el. Egyesek napokig várakoztak, hogy átjussanak a Grúziával, illetve Kazahsztánnal közös orosz határon.
Csak becsülni lehet, hányan hagyták el Oroszországot – a számok százezer és több millió között mozognak. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint 1,3 millió orosz költözött tavaly külföldre. A Forbes orosz forrásokra hivatkozva 2022-ben 600 ezer és egymillió közöttire becsülte a távozottak számát. Hasonló számokat tett közzé a független orosz média is.
Oroszország elhagyása viszonylag egyszerű, ha az illetőnek van elég pénze, és nem mozgósították. Állandó lakhelyet találni azonban nehéz.
A háború kitörését követő hónapokban számos ország, főként az Európai Unió és az Egyesült Államok megnehezítette a vízumok kiadását, hacsak nem élt külföldön családtag, vagy megfelelő munkaengedéllyel rendelkeztek.
Grúziában és Örményországban nincsenek ilyen szigorítások, így az oroszok kedvükre jöhetnek-mehetnek. Kazahsztánban viszont korlátozták az ott tölthető napok számát, hogy lelassítsák az orosz látogatók beáramlását.
Miután a hazatérés egyelőre kilátástalan, általában csak tartózkodási engedély birtokában vállalhatnak munkát a célországban. Sokan megtalálták a módját, hogy távmunkában lássák el az orosz munkaadók által kijelölt feladatokat.
A háború kezdete óta eltelt 15 hónapban összesen csaknem 155 ezer orosz kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt az EU, a Balkán, a Kaukázus és Közép-Ázsia több országában.
Az uniós menekültügyi hatóság szerint 17 ezer orosz folyamodott politikai menedékjogért, de csak kétezren kapták meg.
Az orosz belügyminisztérium szerint 2022-ben 40 százalékkal többen igényeltek útlevelet, mint egy évvel korábban.
A távozók között akadnak újságírók, informatikusok, tervezők, művészek, akadémikusok, jogászok, orvosok, PR-szakemberek és nyelvészek is. A legtöbbjük ötvennél fiatalabb. Sokan osztják a nyugati liberális értékeket, és remélik, hogy Oroszország egy nap demokratikus ország lesz.
A kivándorlást tanulmányozó szociológusok szerint bizonyított, hogy a távozók fiatalabbak, jobban képzettek és tehetősebbek azoknál, akik maradtak – és általában városlakók.
Pacifista vagyok, és rettegtem attól, hogy mások megölésére kapok parancsot. A krími megszállás óta ellenzem Oroszország Ukrajnával kapcsolatos politikáját
– mondta a Szentpétervárról származó Thomas, aki elfogadhatatlannak tartja az inváziót és a civilek gyilkolását. Az invázió után háborúellenes üzeneteket osztott meg, és az utcán tüntetett. Melegként azonban személyes biztonsága is aggasztotta.
Politikai menedékjogot kért Svédországban, és megkísérelte ecsetelni, milyen veszélyekkel járna a hazatérése. Kérelmét első fokon elutasították, de fellebbezett.
A rosztovi Szergejnek édesanyja folyamatosan felrótta, hogy nem eléggé hazafi. A szeptemberi mozgósítás után azonban maga szólította fel, hogy csomagoljon, és utazzon el. Szergej egész éjjel autózott Grúziába, ahol most él. A felesége és gyermeke Oroszországban maradt, így a fiatalember két munkát is vállalt, hogy eltarthassa őket és magát, Tbilisziben. Most már felesége is egyetért vele, hogy máshol kell új életet kezdeniük.
Oroszország legnagyobb magánbankja, az Alfa becslése szerint a teljes orosz munkaerő másfél százaléka hagyhatta el az országot. A távozók többsége magasan képzett szakember. A vállalatok munkaerőhiányra és felvételi nehézségekre panaszkodnak.
Az orosz jegybank a háború kezdetén arról számolt be, hogy az oroszok rekordmennyiségű, 1200 milliárd rubelt, nagyjából 5100 milliárd forintot vettek ki számláikról.
Ekkora összegre a 2008-as pénzügyi válság óta nem volt példa Oroszországban.
„Nem szeretem az apokaliptikus forgatókönyveket, de úgy vélem, hogy az orosz lakosság egy részének távozása után az orosz gazdaság termelékenysége idővel tovább fog csökkenni” – véli az Orosz Nemzeti Tudományos Akadémia közgazdásza. Szergej Szmirnov szerint általános tendenciává válik, hogy a magasabb képzettségűek változatlanul keresni fogják a távozás lehetőségét, és ez mindenekelőtt a nagyvárosokat, például Moszkvát, Szentpétervárt és Jekatyerinburgot fogja érinteni.
A Belgrádban élő Szvetlana és a Tbilisziben ideiglenesen letelepedett Szergej nem szándékozik visszatérni hazájába, Thomas pedig abban reménykedik, hogy nem utasítják ki Svédországból.
(Borítókép: Oroszok próbálják elhagyni az országukat, hogy elkerüljék a háborúba való katonai behívást a grúziai Sztepancmindában 2022. szeptember 28-án. Fotó: Davit Kachkachishvili / Anadolu Agency / Getty Images)