Kijevi vezető tisztviselők szerint értékes kulturális örökségi tárgyak semmisültek meg a múlt heti dél-ukrajnai Nova Kahovka gátjának összeomlásakor, amely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ipari katasztrófája Európában.
Az ukrán Kulturális és Információpolitikai Minisztérium szerdán közölte, hogy több száz kulturális örökségi tárgy vagy megsérült, elárasztotta a víz, vagy – mint magát az erőművet – szándékosan megsemmisítették.
Kijev és Moszkva egyaránt a másik felet nevezte meg felelősként a gát lerombolását követően, anélkül, hogy konkrét bizonyítékkal szolgáltak volna a másik bűnösségére. Egyelőre nem tisztázott, hogy a gátat szándékosan támadták-e meg, vagy a gátszakadás szerkezeti hiba eredménye volt.
A minisztérium hozzátette, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a vízszintet a víztározó mentén, ahol a vízszint fokozatosan csökken, miután az omlás áradást okozott Herszonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nyilatkozatában elismerte, az ukrajnai konfliktus alatt kiderült, nem minden fegyverből áll elég az orosz hadsereg rendelkezésére.
Az orosz elnök haditudósítókkal találkozott kedden, és azt mondta, hogy precíziós lőszerekből, kommunikációs eszközökből, valamint repülőkből, helikopterekből, drónokból sincs elég.
A rendelkezésünkre állnak, de sajnos nincs elég belőlük
– mondta, majd rögtön hozzáfűzte azt az állítást is, mely szerint a legfőbb fegyvertípusok gyártását 2,7-szeresére növelték az utóbbi egy évben.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5481-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4291-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 11 ember – köztük nyolc gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy „más jellegű” haditervei vannak, de előbb meg kell várnia az Ukrajna által indított ellentámadás végét. Erről a katonai parancsnokokkal való egyeztetéskor beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
Az orosz elnöktől megkérdezték azt is, Oroszország meddig menne el az ukrán háborúban:
Minden attól függ majd, hogy milyen képességek állnak rendelkezésre ennek az úgynevezett ellentámadásnak a végén. Ez a kulcskérdés
– felelte Putyin, aki biztos benne, hogy az ukrán csapatok „katasztrofális vereségeket szenvednek”.
„Jelenleg a háború epicentruma Ukrajna keleti részén található, elsősorban Bahmutnál” – jelentette ki Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes, aki hangsúlyozta, több irányban is támadnak. Szerinte magától értetődő, hogy az oroszok nem adják fel a nehezen megszerzett állásaikat a térségben.
Ugyanakkor védekező akcióink is vannak, mert az oroszok is több irányból nyomulnak előre
– tette hozzá az Unian beszámolója szerint.
Beszélt arról is, az erőviszonyokat az időjárási körülmények és más tényezők is befolyásolják, amelyek az egyik pillanatban segítik, a másikban pedig hátráltatják a feleket.
Elmondása szerint déli irányba csapataik szilárd aknamezőkkel néznek szembe.
Az orosz egységek támadásaikat páncélozott járművekkel, páncéltörő géppuskákkal és kamikaze drónokkal hajtják végre. Ezért amikor az előrenyomulás távolságát és a felszabadított területek számát értékeljük, akkor az orosz ellenállás mértékét és intenzitását is fel kell mérnünk
– hangsúlyozta Maljar.
A védelmiminiszter-helyettes megjegyezte, hogy most a fronton a helyzet nagyon dinamikus és aktív.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Matthew Miller elítélte azt a kedd hajnalban történt orosz támadást, amely legalább tíz civil halálát okozta Krivij Rih városában.
Azt mondta, a csapás újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország szándékosan semmisíti meg az ukrán civileket és otthonaikat.
Az orosz rakétacsapás ukrán civilekkel végzett. Már a konfliktus kezdete óta ezt látja, hogy nem csak katonai létesítményeket vagy a csatatéren küzdő egységeket célozzák meg, hanem szándékos és szisztematikus hadjáratot folytatnak a civil lakosság, az ukrán civil infrastruktúra ellen légicsapásokkal és rakétatámadásokkal
– mondta az Ukrinform hírügynökség szerint a szóvivő.
Legalább három civil meghalt, és több mint tízen megsérültek Odessza városában az előző éjjel – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az oroszok 4 Kalibr típusú rakétát lőttek ki a Fekete-tengerről a városra, amelyek az éjszaka közepén csapódtak be. A robbanás következtében több lakóépületben, önkormányzati épületben és üzletben is károk keletkeztek.
Úgy tudni, hogy a négyből két rakétát tudott még a levegőben megsemmisíteni az ukrán légvédelem. A második kettő közül az egyik egy áruházba csapódott be, és mintegy 1000 négyzetméternyi területen okozott kisebb-nagyobb károkat, valamint tüzet is fellobbantott, amely aztán nagyjából 400 négyzetméterre terjedt ki.
Ennek az áruháznak halt meg három dolgozója. A romok alatt azonban még további sérültek lehetnek, még zajlanak a mentési munkálatok.
Az ukrán hadsereg zaporizzsjai offenzívájának kezdete óta Oroszország húsz helikoptert telepített a berdjanszki repülőtérre – írja az ukrán sajtó a Planet Labs műholdképekre hivatkozva.
Összesen az orosz hadsereg legalább 27 helikoptere tartózkodik jelenleg a megszállt berdjanszki repülőtéren – derült ki a hírekből.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint országa olyan rakétákat és bombákat kapott Oroszországtól, amelyek „háromszor erősebbek, mint a Hirosimában és Nagaszakiban használtak”.
Moszkva nemrég egy újabb adag Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert küldött Belaruszba, amely a közeljövőben harci szolgálatba áll. A belorusz védelmi minisztérium szerint a helyi légvédelmi tüzérek teljes körű kiképzést végeztek az orosz kiképzőpályákon a rendszer harci alkalmazására, hogy megerősítsék „Belarusz katonai biztonságát”.
Oroszország már az ukrajnai háború kezdete előtt elkezdett különböző típusú fegyvereket szállítani Belaruszba, és azóta sem fogta vissza magát ezen a téren. Ugyan Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök határozottan kijelentette, hogy nem küld belorusz erőket Ukrajnába, a Kreml folyamatosan használja Belarusz területeit arra, hogy támadást indítson Ukrajna ellen.
Lukasenka bejelentése, miszerint taktikai nukleáris fegyvereket kezdett el szállítani Belaruszba, jelentős aggodalmat keltett a nemzetközi politikában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!