Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetség „addig áll Ukrajna mellett, amíg szükséges”, miközben azt sugallta, hogy az ország mostantól „egyenrangú” a tagországokkal – írja a Sky News.
A sajtótájékoztatón elmondta, hogy három részből álló csomagot fogalmaztak meg annak érdekében, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a NATO-hoz.
Ukrajna csatlakozásáról azt mondta, hogy ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek, Ukrajna meghívást kap a NATO-ba.
Stoltenberg hozzátette, hogy amint a háború véget ér, biztosítani kell, hogy Ukrajna biztonsága érdekében megfelelő intézkedések szülessenek, és hogy a történelem ne ismételje meg önmagát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fordulva azt mondta:
Ma egyenrangú félként találkoztunk, és várom a napot, amikor szövetségesként is találkozhatunk.
Litvánia, Lettország és Észtország korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében – írja az MTI.
A három balti állam védelmi miniszterei kedden döntöttek erről, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján. A döntés értelmében
a NATO-tagországok előzetes bejelentés nélkül használhatják a lett, litván, illetve észt légteret.
A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.
Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.
A fenti döntés a NATO-nak a csúcstalálkozót összegző zárónyilatkozatától függetlenül született meg. Arról, hogy abban milyen döntések szerepelnek, egy külön cikkben írtunk részletesen a minap.
A CNN összegyűjtötte, hány orosz tábornok halhatott meg eddig az ukrajnai háborúban azután, hogy az oroszok elszenvedték eddigi legsúlyosabb, legmagasabb beosztású veszteségüket.
A hírportál azt is hozzátette, hogy a Déli Katonai Körzet, amelynek Oleg Cokov parancsnoka volt, az egyik olyan körzet, ahonnan a legtöbb egységet a háborúba vitték.
Megjegyezték, hogy Cokovot többször előléptették a háború eleje óta, altábornagy például februárban lett egy elnöki rendelet által. De már a háború előtt is emelkedőben volt a csillaga,
ugyanis 2021-ben ő konferált fel egy eseményt, amelyen Vlagyimir Putyin is részt vett.
Cokov akkor köszönetet mondott Putyinnak is azért, hogy modernizálta az orosz hadsereget.
A CNN azt írja, hogy független szakértők (és az ő adataik szerint is) Cokov már a háború 10. halálos áldozat lehet az orosz tábornokok közt.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 235 530 orosz katona esett el, az elmúlt napon 510 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3726 hadműveleti és taktikai drónt, 647 egység speciális felszerelést és 1271 cirkálórakétát számoltak fel.
„Az ukrajnai fegyveres összecsapás mindaddig folytatódik, amíg a Nyugat nem mond le arról, hogy hatalmat gyakoroljon Moszkva felett, és legyőzze” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy indonéz lapnak adott, szerdán megjelent interjúban, vette észre az MTI.
Az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat célja, hogy megerősítse globális hegemóniáját – hangoztatta a tárcavezető a Kompas című lapnak.
Szergej Lavrov a héten az indonéz fővárosban, Jakartában részt vesz a Kelet-Ázsia Csúcson (EAS) és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) regionális fórumán, akárcsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Az interjú megtalálható az orosz külügyminisztérium honlapján. Ebben az is olvasható: „Miért nem ér véget az ukrajnai fegyveres konfrontáció? A válasz nagyon egyszerű – addig folytatódik, amíg a Nyugat fel nem adja az uralmának megőrzésére irányuló terveit, és le nem győzi azt a megszállott vágyát, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra kijevi bábjai által.”
Szergej Lavrov hangsúlyozta: „Egyelőre semmi jele annak, hogy ez az álláspont megváltozna.”
Az orosz diplomata nyilatkozatában azzal is megvádolta Kijevet, hogy figyelmen kívül hagyja Indonézia béketervét, és helyette saját „ultimátumcsomagját” népszerűsíti.
Ukrajna elutasította az indonéz tervet, egy több pontból álló dokumentumot, amely demilitarizált övezet létrehozására szóló felhívást is tartalmaz, megismételve azt a kijevi álláspontot, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megérkezett a litván LITEXPO-ba, ahol a NATO-csúcstalálkozó zajlik – számolt be az Ukrinform.
Zelenszkij és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tervek szerint 11:35-kor tart sajtótájékoztatót Vilniusban.
Ezután kerül sor a legmagasabb szintű NATO–Ukrajna Tanács alakuló ülésére.
Oroszország immár második éjszaka indított dróntámadást Kijev és környéke ellen szerdára virradóra – közölte az ukrán hadsereg.
A katonaság nem tud áldozatokról vagy nagyobb károkról, miután minden drónt sikerült elfogni még a becsapódás előtt.
A támadásban bevetett drónok pontos számát nem közölték. Az ukrán fővárosban több mint két órára légiriadót rendeltek el a csapások miatt, írja az MTI.
„Közben Liman és Kupjanszk térségében az orosz erők megpróbálják magukhoz ragadni a kezdeményezést, és folyamatosan támadják az ukrán egységeket” – mondta az ukrán televízióban Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője.
Az elmúlt 12 órában az oroszok hat alkalommal lőtték a Dnyipro terület nikopoli körzetét drónokkal és nehéztüzérséggel – közölte Szerhij Liszak, a dnyiprói katonai közigazgatás vezetője Telegramon.
Mint írta, az orosz csapások Marhanetszka községet és Nikopolt találták el.
Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e sérültjei a támadásoknak. A mentők jelenleg is vizsgálják a lövések következményeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyugati vezetők elutasították, hogy konkrét kötelezettségvállalást tegyenek Ukrajna esetleges NATO-csatlakozási meghívásával kapcsolatban a vilniusi csúcstalálkozón, ami nem nyerte el a Putyin-ellenes Garri Kaszparov tetszését.
„A NATO-országok kötelesek mindent megtenni a keleti szárnyukat védő ország védelmében. És meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy legyőzzék azt az ellenséget, akinek legyőzésére a NATO-t létrehozták. Sok ukrán azért halt meg, mert a világ legnagyobb katonai szövetsége túl keveset tett. Ukrajna már hallotta ezeket a gyenge nyugati ígéreteket és gügyögő szavakat” – írta bejegyzésében a sakklegenda.
Kaszparov aztán Vlagyimir Putyinról is kifejtette a véleményét:
„Putyin befejezi a háborút és kivonja csapatait Ukrajnából, amikor úgy érzi, hogy a vereség lehetősége megingatja a hatalmát Oroszországban. Csak Ukrajna győzelme egyenlő a békével” – szögezte le.
Kedden összesen 29 összecsapás volt Kupjanszk, Limanszk, Bahmutszkoje, Avdiivka és Mariinszkij irányában. Az oroszok légicsapásokat mértek számos régióban.
Az ukránok különösen Kupjanszknál tartják a frontvonalat. Limanszknál a nap folyamán az oroszok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre.
Bahmutszkojénél az ukránok sikeresen visszaverték az orosz támadásokat Grigorovka település környékén, valamint Avdiivkánál és Mariinszkijnél is visszaverték az oroszokat – számolt be az Unian.
Magyarország területére 2023. július 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 6554 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6522 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán hadsereg a front több szakaszán is támadásba lendült – közölték a Háborús Tanulmányok Intézetének elemzői. A vezérkar jelentése szerint az ukrán erők folytatták a támadó akciókat Melitopol és Berdjanszk irányában.
Az ukrán erők keleti csoportjának hivatalos képviselője, Szerhij Cserevatij ezredes elmondta, hogy csapataik folytatták az ellentámadási akciókat Bahmut környékén.Az ukrán katonák Robotino településtől északkeletre nyomultak előre – írja az Unian.Víz alatti robbanóanyagok nyomaira bukkantak egy jachton az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanásokat vizsgáló nyomozók – derült ki a Németország, Dánia és Svédország ENSZ-nagykövetei által jegyzett közös levélből.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésére küldött levélből az is kiderült, hogy a gázvezetékek szabotálásához használt robbanóanyagot egy vitorlás jachton szállították.
A három ország képviselői hangsúlyozták, hogy a nyomozás még folyamatban van, ezért „ebben a szakaszban nem lehet megbízhatóan tisztázni az elkövetők személyazonosságát és indítékait, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy az incidenst egy állam vagy állami szereplő irányította-e” – számolt be a Die Welt.
Kaja Kallas észt miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a NATO vezetői egy „jó kompromisszumra” jutottak Ukrajna jövőbeni tagságával kapcsolatban.
Véleménye szerint a szövetségesek egyértelművé tették, hogy készek befogadni Ukrajnát. „Persze ehhez idő kell. De ha teljesítik a feltételeket, és egy rövid időre megnyílik a lehetőség ablaka, akkor tagok lehetnek” – mondta.
Hozzátette azt is: megérti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódott a döntés miatt.
„Senki sem akarja, hogy ez a háború még jobban elfajuljon. Ezért most minden lehetséges katonai támogatást megadunk Ukrajnának ahhoz, hogy megvédjék magukat és visszaszorítsák Oroszországot, majd csatlakozhassanak a NATO-hoz” – összegezte álláspontját a minap született döntésekkel kapcsolatban.
Joe Biden amerikai elnök nem vett részt a NATO vezetőinek munkavacsoráján kedd este – írja a CNN.
A hírportál szerint az egyik amerikai tisztviselő azt mondta erről az újságíróknak, hogy Biden előtt négynapnyi hivatalos teendő áll, és szerdán, a NATO-csúcs második napján egy nagy beszédre készül. Helyette Anthony Blinken külügyminiszter vacsorázott a többi vezetővel.
Biden a szerdai vilniusi beszéd után Helsinkibe utazik, ahol csütörtökön az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján fog vendégeskedni.
Natalia Gumenyuk ukrán újságíró szerint az ukrán hadsereg a legnagyobb felelősséggel fogja kezelni a kazettás lőszereket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint mondta, a kazettás lőszereknek rendkívüli hatásuk van, ezért is tiltották be használatukat több helyen a világon. Ukrajnának viszont szüksége van ezekre a fegyverekre, így biztos abban, hogy az ukrán hadsereg körültekintően alkalmazná bevetésüket.
Ahogy az Index beszámolt róla, Ukrajna hamarosan a világ egyik legpusztítóbb fegyverét kapja meg az Egyesült Államoktól.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken egy sajtótájékoztatón közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és tanácsadói „egyhangú döntést” hoztak a kazettás bombák Ukrajnába küldéséről.
Kedd este Jevgenyij Prigozsin magángépe Oroszországból visszatért Belaruszba – írja a Belaruszian Hajun projekt nevű oldal a FlightRadar24 adatai alapján.
Mint közölték, Prigozsin Embraer Legacy 600-as típusú gépe helyi idő szerint 19.40-kor landolt a Macsulicsi katonai reptéren. Korábban a gép ugyanonnan szállt fel, és indult Oroszországba, amit szintén lehetett látni a FlightRadaron.
A Belaruszian Hajun szerint ez már a harmadik alkalom a Wagner lázadása óta, hogy Prigozsin egyik gépe az országban landol. A zsoldosvezérről hétfőn azt közölték, hogy Moszkvában van.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon kommentálta azokat a döntéseket, amelyeket a NATO hozott kedden a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna csatlakozásával és támogatásával kapcsolatban.
Medvegyev szerint lehet, hogy Ukrajna sosem tud csatlakozni a NATO-hoz, azonban úgy véli: a döntések értelmében Ukrajna még több katonai támogatást, „rakétákat, kazettás bombát és repülőt kaphat majd.
A komplett Nyugat ennyivel tudott előállni. Ez a kiszámíthatóság legmagasabb szintje, már-már idiotizmus. És zsákutca is. A harmadik világháború egyre közelebb van
–írta, hozzátéve: Oroszország számára mindez azt jelenti, hogy az eddigi célok mellett kell folytatnia a harcot Ukrajnában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t – jelentette ki az MTI szerint kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vilnius belvárosában összegyűlt több ezres tömeg előtt.
A beszédről a minap már írtunk röviden. Az MTI szerint Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.
A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t
– hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését.
„Ma egy döntésbe, partnerekbe és egy olyan erős NATO-ba vetett hittel érkeztem ide, amely nem kételkedik, nem veszteget időt és dacol minden agresszorral. Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.
A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. Elmondták, hogy a zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.
Ukrajna időt vásárol nekünk vérével, hogy felkészülhessünk és erős választ adhassunk Oroszországnak
– jelentette ki Nauseda.