Bíróság elé került a vádemelés Viktor Janukovics régebben menesztett ukrán elnök és Volodimir Bogatir volt igazságügyiminiszter-helyettes ellen jogellenes hatalomátvétel miatt – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).
Az MTI arról ír, a vizsgálatok megállapították, hogy 2010 szeptember–októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett.
Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a „narancsos forradalom” idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Viktor Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát.
2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi erős befolyását.
Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a belorusz légvédelem – közölte hétfőn a belorusz határőrség.
A közlemény szerint a vasárnapi incidensben a drónt a délkeleti Homel megyében, a belorusz–ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper folyóba zuhant.
A drón segítségével a Belorusz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott
– szögezte le a határőrség.
Vlagyimir Putyin a Krími híd elleni támadás után videokonferenciát tartott, ahol arra utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy az ukrán „terrortámadásra” megtorló lépésekkel válaszoljanak.
Erről szóló teljes cikkünket ide kattintva tudják elérni:
A Krími híd elleni támadás után menekülnek az orosz turisták a félszigetről, 3 mérföldes dugókról számoltak be.
A Krímbe vezető orosz közúti és vasúti híd elleni mai támadást megelőzően az állami televízió felvételeket sugárzott a dél-oroszországi hosszú forgalmi dugókról, ahogy a turisták órákig vártak autóikban, hogy átkelhessenek a Krímbe, és megkezdhessék nyári vakációjukat.
Miután azonban a robbanások átszakították a közúti hidat, megölve egy házaspárt, akik a Krímben akartak nyaralni, és megsebesítve a lányukat, a televízió az ellenkező irányú dugókat közvetítette, ahogy a turisták megpróbáltak hazautazni az orosz ellenőrzés alatt álló Dél-Ukrajnán keresztül, amely terület visszaszerzéséért Kijev harcol – írja a Sky News.
A RIA állami hírügynökség szerint több mint 3 mérföldes torlódás alakult ki, ahogy az orosz turisták hazafelé tartottak – a Csonhar-hidat használva, amelyet a múlt hónapban egy rakétatámadás miatt rövid időre működésképtelenné tettek.
Moszkva Kijevet okolta a krími híd elleni támadásért, amely a második volt azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát.
Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget, de az ukrán média szerint az ukrán biztonsági szolgálatok tengeri drónokat vetettek be.
Menczer Tamás külügyi államtitkár arról számolt be közösségi oldalán, hogy a háború elől menekülő ukrán gyerekek első csoportja megérkezett Miskolcra.
Mint írta: 400 ukrán gyermek sürgős táboroztatását kérték az ukránok, ők pedig azonnal vállalták.
Magyarország segít
– tette hozzá.
Bíróság elé került a vádemelés Viktor Janukovics régebben menesztett ukrán elnök és Volodimir Bogatir volt igazságügyiminiszter-helyettes ellen jogellenes hatalomátvétel miatt – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).
Az MTI arról ír, a vizsgálatok megállapították, hogy 2010 szeptember–októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett.
Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a „narancsos forradalom” idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Viktor Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát.
2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi erős befolyását.
Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.
Annak ellenére, hogy Ukrajna több gabonát exportált a június végével záródott piaci évben az egy évvel korábbinál, a kivitelből származó bevétele 1,4 milliárd dollárral kevesebb volt annál – ismertette az ukrán gazdasági miniszter hétfőn.
Julija Szviridenko a Forbes ukrán változatának adott interjúban azt mondta, hogy a 2022–2023-as piaci évben Ukrajna gabona-, olajosnövények-, növényiolajok- és lisztexportja csaknem 68 millió tonnát tett ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ukrajna 20,7 milliárd dollár értékben adott el gabonát az egy évvel korábbi 22,1 milliárd dollárral szemben.
A legtöbb országba (131) napraforgóolajat exportált Ukrajna. A teljes mennyiség 19,3 százaléka Törökországba, 12,1 százaléka Romániába, 11,9 százaléka Kínába, 7,2 százaléka Indiába és ugyancsak 7,2 százaléka Lengyelországba került.
Ukrajna 65 országba exportált búzát. Az öt legtöbbet vásárló Törökország (21 százalék), Románia (15,8 százalék), Spanyolország (14 százalék), Banglades (6,2 százalék) és Lengyelország (5,5 százalék) volt.
Ukrán kukoricát 58 ország vásárolt. Az öt legnagyobb vevő Kína (19,8 százalék), Románia (16,2 százalék), Spanyolország (10,5 százalék), Egyiptom (6,3 százalék) és Olaszország (6,9 százalék) volt – tájékoztatott az ukrán gazdasági tárca vezetője. Ukrajna a piaci évben 5,5 millió tonna kukoricát exportált Kínába, és ezzel az ország egyik fő szállítója volt a terményből.
A miniszter hozzátette: az ukrán gazdák a világ több mint 40 országába adtak el szóját, repcét, napraforgómagot, egyéb olajos magvakat, szója- és napraforgódarát, illetve hajdinát.
Emberölés vádjával indítottak nyomozást, miután az oroszok által támogatott szakadár Dnyeszteren túli régióban lelőttek egy ellenzéki vezetőt az otthonában. A moldovai nemzeti rendőrség közölte, vizsgálja a 47 éves Oleg Khorzhan, a Dnyeszteren túli Kommunista Párt vezetőjének erőszakos halálát – írja a Sky News.
A hatóságok nem közölték, hogy mikor ölték meg, és nem közöltek részleteket a Khorzhan otthonában talált esetleges bizonyítékokról sem.
Khorzant korábban börtönbüntetésre ítélték, mert állítólag bántalmazott egy rendfenntartó tisztet
néhány nappal azután, hogy nyilvános tüntetést rendezett Transznisztria de facto fővárosában, Tiraszpolban.
Pártja szerint a vádak „abszurdak”, és politikai üldözéssel vádolta a hatóságokat.
A Dnyeszteren túli terület a Dnyeszter folyó keleti partja és Moldova ukrán határa között húzódik.
A régiót szakadár államnak nyilvánították, bár a legtöbb ország nem ismeri el a függetlenségét. Oroszország mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban.
Egy megfigyelő csoport szerint több mint 100 orosz zászlót és Wagner-jelvényt viselő járműből álló konvoj érkezett Belaruszba.
A Belaruski Hajun, a beloruszi csapatmozgásokat figyelő aktivista csoport szerint a zsoldosok egy, az ország hatóságai által felajánlott tábor felé tartanak.
A csoport szerint ez volt a harmadik Wagner-konvoj, amely a héten Belaruszba érkezett.
A Wagner zsoldosokat a múlt hónapban rövid ideig tartó lázadásuk után küldték belorusz területre.
Alekszandr Lukasenko belorusz elnök volt az, aki közvetítette a Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök által kirobbantott lázadásnak véget vető alkut.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint kegyetlenség, hogy Oroszország felbontja az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást – írja a Sky News.
Oroszország újabb csapást mért a világ legkiszolgáltatottabbjaira, ezúttal azzal, hogy nem hosszabbította meg a megállapodást . Ez egy újabb kegyetlen cselekedet
– mondta Linda Thomas-Greenfield.
Az ukrán rendőrség közölte, hogy a Szumi régióban kialakult lövöldözésekben 2 ember meghalt, 10-en pedig megsebesültek. A sebesültek közül egy ember súlyos állapotban van.
Bilopillia városában 4 tüzérségi támadást regisztráltak, amelyből három a város központját találta el – írja a Sky News.
Az ukrán nemzeti rendőrség úgy nyilatkozott,
egy 76 és egy 74 éves nő épp az utcán tartózkodott a tűzharc kialakulásakor, és még a helyszínen belehaltak sérüléseikbe.
Azt követően, hogy robbanások rázták meg az Oroszországot és Krím félszigetet összekötő hidat, az ukrán védelmi minisztérium közzétett egy trollkodással felérő posztot.
Csökken az oroszok számára potenciális „belföldi” turisztikai célpontot jelentő helyek száma. Riasztó rendszerességgel
– írták a bejegyzésben.
A robbantás két ember halálát okozta, egy gyermek pedig megsérült.
Kijev és Moszkva után hétfőtől az amerikai fővárosban egyeztet Matteo Maria Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, akit Ferenc pápa az ukrán és az orosz fél közötti közvetítéssel bízott meg.
A Vatikán közleménye szerint Matteo Maria Zuppi bíboros washingtoni látogatása egyrészt információcsereként szolgál a pápa különmegbízottja és az amerikai kormányzat képviselői között a jelenlegi helyzetről. Másrészt – olvasható a közleményben – Vatikánváros és Washington a lehetséges humanitárius kezdeményezésekről egyeztet a „legsérülékenyebbek, különös tekintettel a gyerekek szenvedésének csökkentése érdekében”.
Az elmúlt egy hét alatt csaknem 18 négyzetkilométernyi területet vettek vissza az ukrán erők az ország ellen háborút folytató orosz csapatoktól a keleti és a déli országrészben – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn a Telegramon.
Általánosságban elmondható, hogy az ellenoffenzívában felszabadított terület már 210,5 négyzetkilométer
– fűzte hozzá a tisztségviselő.
Korábban Maljar arról számolt be, hogy a helyzet a keleti fronton romlott, sajtójelentések szerint az orosz erők két egymást követő napon aktívan nyomultak előre a Harkiv megyei Kupjanszk irányába. A Donyeck megyei Bahmut peremvidékén azonban – Maljar közlése szerint – az ukrán erők nyomulnak előre napról napra.
Az úgyszintén a Donyecki régióban lévő Avgyijivka és Marjinka települések elfoglalására az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket, de a frontvonal nem mozdult el. A kulcsfontosságú, orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros felé az ukrán fegyveres erők több mint egy kilométert haladtak előre – tájékoztatott a miniszterhelyettes.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 238 300 katonát veszített el, az elesettek száma az elmúlt napokban 620-szal nőtt.
Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek 8 orosz harckocsit, 23 tüzérségi és 3 légvédelmi rendszert az összesítés szerint.
A svéd Essity vállalat, amely a Zewa, Libresse és Libero márkák tulajdonosa, véglegesítette üzletágának eladását, és elhagyta az orosz piacot – írja a TASZSZ.
Az Essity vécépapírt, papírtörlőket, zsebkendőket, dobozos zsebkendőket, nedves és asztali szalvétákat, arcmaszkokat, valamint szappanokat, krémeket, fertőtlenítő kézzseléket gyárt. A vállalat 1994-ben kezdte meg működését Oroszországban, és ma az oroszországi részleg mintegy 1300 embert foglalkoztat.
„Határozottan elítélem Oroszország cinikus lépését, hogy az ENSZ és Törökország erőfeszítései ellenére megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfői Twitter-bejegyzésében.
A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt, hozzátéve, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei.
Von der Leyen bejegyzésében azt írta: EU azon dolgozik, hogy a világ kiszolgáltatottjai számára élelmiszer-biztonságot biztosítson, és szolidaritási sávok segítségével továbbra is ki fogja juttatni az agrár-élelmiszeripari termékeket Ukrajnából a globális piacokra.
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.
Moszkva arra hivatkozik, hogy akadályokba ütközik saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.
Hétfőn mutatta be a svéd kormány az Ukrajna újjáépítését célzó, hatmilliárd svéd koronás – csaknem 200 milliárd forintnyi – tervét, amely a kelet-európai ország európai uniós csatlakozását is előkészítené.
Johan Forssell nemzetközi fejlesztési, együttműködési és külkereskedelmi miniszter nyilatkozatában elmondta, az összeget terv szerint 2023. július elseje és 2027. december 31-e között bocsátanák Kijev rendelkezésére.
Hozzátette, hogy a most előirányzott összeg csupán az alapkeret, amelyet a tervek szerint növelnének.
Célunk nem az, hogy újjáépítsük azt, ami egykor volt, hanem valami új, valami zöldebb (...) építésébe fogjunk
– fogalmazott Forssell.
Az összeget Ukrajna infrastruktúrájába, elsősorban az egészségügyi és az oktatási rendszerbe fektetnék, valamint elősegítenék Kijev hozzáférését a megújuló energiaforrásokhoz. Emellett erősítenék és fejlesztenék a két ország gazdasági kapcsolatait, a korrupció elleni harc, illetve az átláthatóság jegyében.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy ez az összeg éves átlagra lebontva sokkal nagyobb annál, mint amennyit a skandináv ország korábban Afganisztánnak küldött.
Idén Ukrajna az első ország, amely részesül Svédország más államok megsegítésére szánt keretéből.
Az Oroszország által indított ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta Stockholm már 4,7 milliárd koronányi humanitárius, valamint 17 milliárd korona értékű katonai segélyt küldött Kijevnek.
Lezuhant egy Szu-25-ös katonai repülőgép a Krasznodari régióban, a Fekete-tenger közelében. A pilóta katapultált, a rendelkezésre álló adatok szerint életben van és kórházban kezelik. A hírek szerint újra kellett éleszteni.
Az eset szemtanúi a Taganrog-öböl partján nyaraló turisták voltak. A szemtanúk beszámolói szerint csónakokkal siettek a pilóta segítségére. A hatóságok vizsgálják a történteket – írja az mk.ru.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is reagált a hétfő reggeli krími incidensre – vette észre a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A Krími híd elleni hétfői támadást a »kijevi rezsim« hajtotta végre. Ez a rezsim természeténél fogva terrorista, és egy nemzetközi szervezett bűnözői csoport minden jellemzőjével rendelkezik. A döntéseket ukrán kormányzati és katonai tisztviselők hozzák az amerikai és brit hírszerzők és politikai szereplők közvetlen részvételével. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság irányítja ezt az államszerű, terrorista struktúrát” – jelentette ki Marija Zaharova.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július 17-18-án munkalátogatást tesz az ENSZ New York-i székhelyén, közölte az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata – írja az Ukrinform.
„Július 17-én az ukrán külügyi vezető részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának miniszteri ülésén, ahol Oroszország Ukrajna elleni agressziója lesz a fő téma; illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 25. évfordulója alkalmából tartott magas szintű rendezvényre is hivatalos” – közölte a minisztérium.
Július 18-án a tárcavezető beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken kialakult helyzetről.
A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – értesülése alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök a rossz egészségi állapota ellenére a hétvégén a gyermekeivel töltött el némi időt, és rövid találkozót folytatott Alina Kabajevával.
Mint arról korábban írtunk, Vlagyimir Putyin ritkán szólal meg a magánéletével kapcsolatban, sőt inkább soha, azonban évekkel ezelőtt mégis kivételt tett. Egy 2013-ban készült interjú alkalmával elárulta, hogy 30 év után elválnak az útjaik feleségével, Ljudmila Putyinával. A párnak született két gyermeke is, Katyerina Tyihonova és Marija Putyina, akiket hivatalosan soha nem ismertek el az elnök lányaiként.
A nemzetközi sajtóban pedig régóta híresztelik, hogy Alina Kabajeva intim viszonyt folytathat az orosz elnökkel, és több gyermeket is szülhetett neki. Legutóbb már az is felvetődött, hogy az utóbbi hónapokban megromlott kettejük viszonya.
A Generall SVR szerint az ilyen találkozók ritkaságszámba mennek mostanában, mivel az orosz elnök megromlott egészségi állapota miatt inkább nem találkozik a családjával. Ami a vezető és Alina Kabajeva kapcsolatát illeti, „minden nagyon bonyolult” – fogalmaztak.
A bejegyzés legutolsó mondata viszont mindenről eltereli a figyelmet: a csatorna mögött álló felhasználó azt írta, hogy Vlagyimir Putyin egyedül szeretne meghalni.
Arról is írtak, hogy Vlagyimir Putyin a tanácsadói körében kijelentette, minimálisnak tartja a Wagner-lázadás következményeit, és nem lát olyan lehetséges problémákat, amelyek válsághelyzetet okozhatnának.
Sőt, a Generall SVR szerint az elnök úgy véli, hogy bolondot csinált Jevgenyij Prigozsinból azzal, hogy nem volt hajlandó teljesíteni a Wagner-vezér fő követelését – Vlagyimir Putyin ugyanis nem vonta felelősségre és nem távolította el pozíciójából Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZeket AZ ÁLLÍTÁSokat NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.
A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „A nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben. Két civil – egy férfi és egy nő, aki a hídon közlekedő személygépkocsiban utazott – meghalt. Kiskorú lányuk megsérült.”
Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a hidat „három óra öt perckor két vízfelszín felett haladó, pilóta nélküli ukrán eszköz” támadta meg.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök – szóvivőjének közlése szerint – arra utasította a helyettese, Marat Husznullin által irányított illetékes kormánybizottságot, hogy foglalkozzon a hídon kialakult vészhelyzet következményeinek felszámolásával.
Ezt a bizottságot a miniszterelnök hozta létre Vlagyimir Putyin elnök utasítására a hídon történt tavaly őszi robbanás után, írja az MTI.
A hídon a hétfő éjszakai incidens miatt átmenetileg szünetelt a forgalom. A vasúti közlekedés időközben újraindult, a kompátkelő működik. A személygépkocsik kompon, a teherautók csak más régiókon keresztül hagyhatják el a Krímet.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese hétfőn azt mondta, hogy Oroszországnak el kell pusztítania a „terrorista formációk” legfelsőbb vezetőit a Krími híd elleni támadás után. A „terrorista formációk” alatt Medvegyev az ukrán kormányhoz kötődő szervezeteket érti.
Oroszország az ukrán különleges szolgálatokat tette felelőssé a támadásért.
Míg az ukrán hadsereg szerint Oroszország állt a támadás mögött, és provokációval vádolta Moszkvát, az ukrán média arról számolt be, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok víz alatti drónokkal támadták a hidat – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Oroszország hétfőn arról értesítette Ukrajnát, Törökországot és az ENSZ-t, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonaszerződést – írja a Sky News.
A megállapodás lehetővé tette az ukrán gabona biztonságos exportját, amely létfontosságú a világ legszegényebb régióinak élelemmel történő ellátásához.
Moszkva azt követelte, hogy a saját gabona- és műtrágyaexportja előtt álló akadályokat szüntessék meg.
Órákkal azelőtt, hogy Oroszország megerősítette, nem hosszabbítja meg a megállapodást, robbanásokat jelentettek a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosi hídról.
A Kreml szerint a döntésnek semmi köze a hétfői incidenshez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ehelyett azt mondta, hogy a csomag Oroszországra vonatkozó részei nem teljesültek. Ha ez a jövőben változik, akkor lehet szó az alku megújításáról, tette hozzá.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) egyik forrása hétfőn azt állította, hogy a félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd elleni éjszakai támadás az SBU és az ukrán haditengerészeti erők közös akciója volt.
A forrás névtelenséget kérve beszélt, mert nem kapott felhatalmazást arra, hogy hivatalos nyilatkozatot tegyen – számolt be a CNN.
Mint megírtuk, a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd használatának elkerülésére szólították fel a lakosságot, miután a hivatalos szervek „vészhelyzetet” hirdettek hétfő kora reggel.
Oroszország azt állítja, hogy a Krími híd felrobbantását drónok okozták hétfőn reggel. Ukrajna éjszaka pilóta nélküli drónokkal támadta meg a hidat – állítja az orosz terrorellenes bizottság – írja a Sky News.
A bizottság az ukrán „különleges szolgálatokat” tette felelőssé a támadásért, és közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben.
Ukrajna tagadta, hogy ő állna a robbantások mögött, és azt sugallta, hogy orosz provokációról lehet szó.
Az ukrán erők az elmúlt héten 2,7 négyzetkilométert foglaltak vissza Bahmut közelében – közölte Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes. Elmondása szerint a csapatok mindennap előrenyomulást hajtottak végre a város közelében.
Bár stratégiailag jelentéktelen és mostanra nagyrészt elpusztult, Bahmut a háború egyik legszimbolikusabb helyszínévé vált.
Amíg a Wagner-csoport el nem foglalta, az ukrán ellenállás jelképe volt. Függetlenül attól, hogy újra gazdát cserél-e, a város a konfliktus egyik leghosszabb, legvéresebb és legbrutálisabb csatájának helyszíne volt – írja a Sky News.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 238 300 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3828 hadműveleti és taktikai drónt, 677 egység speciális felszerelést és 1273 cirkálórakétát számoltak fel.
Nagy veszteségekhez vezet, hogy az orosz hadsereg hiányt szenved a tüzérségi rádiófelderítő eszközökben – derült ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentéséből.
Az orosz szárazföldi erők túlélőképessége attól függ, hogy hatékonyan tudják-e észlelni az ukrán tüzérséget, és csapást mérnek-e rá, gyakran a saját tüzérségükkel. Ennek a megközelítésnek kulcsfontosságú elemei a lövegelhárító radarok, amelyek lehetővé teszik a parancsnokok számára, hogy gyorsan lokalizálják az ellenséges tüzérségi vonalakat
– áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy az orosz hadsereg egyre nagyobb hiányt szenved az ütegelhárító radarokból, különösen a legkorszerűbb Zoo–1M-ekből. A britek úgy vélik, hogy az oroszok jelenleg csak töredékével rendelkeznek annak a számnak, mint amennyivel az invázió kezdetén rendelkeztek.
A kanadai szövetségi kormány új bevándorlási programot indít az ukrán menekültek számára, amely lehetővé teszi, hogy a családjukkal Kanadában tartózkodók állandó tartózkodási státuszt kapjanak. A bejelentést Sean Fraser bevándorlási miniszter tette szombaton kiadott nyilatkozatában – írja a Jevropejszka Pravda.
A programban azok az ukránok vehetnek részt, akik Kanadában élnek ideiglenes státusszal, és akiknek egy vagy több családtagjuk van Kanadában.
A kormány közölte, hogy a program 2023. október 23-i indulásához közelebbi időpontban további részleteket tesznek közzé. A program ingyenes lesz, és egy évig lesz érvényes.