Oroszország javasolja a katonai együttműködések továbbfejlesztését más országokkal, beleértve a közös hadgyakorlatok megtartását is – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Hadsereg–2023 fórum résztvevőihez intézett köszöntőjében.
A TASZSZ cikke szerint az orosz elnök abban bízik, hogy „a korábbiakhoz hasonlóan a fórum margóján fontos megállapodások és exportszerződések aláírására kerül sor”.
Kifejezte bizalmát, hogy a fórum erősíteni fogja a katonai és haditechnikai partnerséget a biztonság és a stabilitás érdekében a kialakulóban lévő többpólusú világban.
A Hadsereg–2023 nemzetközi haditechnikai fórumot augusztus 14. és 20. között rendezik meg a Patriot kongresszusi és kiállítási központban, az alabini gyakorlótéren és a Kubinka repülőtéren.
Egy ukrán katona, aki mindkét lábát elvesztette az Oroszország elleni háborúban, balett-táncos lett – írja a Daily Star.
A beszámoló szerint a 27 éves Olekszandr Budko az Egyesült Ukrán Balett-társulattal járja az Egyesült Államokat, ahol adott esetben akár 3000 fős közönség előtt is táncolhat műlábakkal.
Az egykori grafikust és baristát tavaly augusztusban sebesített meg egy tüzérségi lövedék, az északkelet-ukrajnai Izjum közelében.
Anneli Kolk, Észtország frissen kinevezett ukrajnai nagykövete kifejtette, hogy országa miért támogatja Kijevet az orosz agresszió elleni harcban – írja az Eurointegration. Kolk szerint a segítségnyújtással Észtország nemcsak Ukrajna, hanem a saját érdekeit is szolgálja.
Az ellenségeskedések kitörése óta minden észt diplomata fő célja Ukrajna támogatása. Észtország valóban óriási támogatást nyújt. Tisztában vagyunk azzal, hogy Ukrajna egész Európa szabadságáért harcol. Oroszország a mi szomszédunk is, és ha Ukrajna nem állítja meg, ugyanez történhet velünk is. Jól tudjuk, hogy milyen Oroszország, mi is megszállás alatt voltunk
– mondta Kolk.
Észtországnak mély igazságérzete van, és ami most történik, az számunkra rendkívül igazságtalannak tűnik. Elfogadhatatlan, hogy az egyik ország egy másik országot és annak népét akarja elpusztítani
– tette hozzá.
Anneli Kolk ősszel kezdi meg munkáját Ukrajnában. A diplomata korábban elmondta, hogy már most ukránul tanul.
A lengyel belügyminisztérium szóvivője jelentette be, hogy a titkosszolgálatok két kémkedéssel vádolt orosz állampolgárt tartóztattak le – írja a TASZSZ.
A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök stábja az államfő betegségére hivatkozva lemondta törökországi látogatását. Ezzel szemben úgy vélik, jobb, ha Oroszországban szervezik meg a találkozót.
A hétvégén – a csatorna szerint – Putyin betegnek érezte magát, nem tartott semmilyen találkozót, csak jelentéseket olvasott és gyógyszereket vett be. Az elnök személyes találkozói a kezelőorvosokra és néhány közeli emberre korlátozódtak – írták.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfő reggel megérkezett Kijevbe. A háború kitörése óta először látogatott az ukrán fővárosba.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Lindner nemcsak látogatást tesz, hanem tárgyalásokon is részt vesz Kijevben.
Mint írtuk, 2022-ben hivatalosan Ukrajna lett a világ legelaknásítottabb országa. Az orosz–ukrán háború következtében az ukrán területek egy részére a visszavonuló orosz csapatok telepítettek harci járművek elleni aknákat és taposóaknákat, míg más területeken védelmi okokból aknásították el a földeket a másik féllel szemben.
Az aknamentesítés rendkívül drága folyamat, Ukrajna aknamentesítése a becslések szerint akár 30 évbe is telhet.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy felhívást tett közzé, amelyben sürgős nemzetközi segítséget kért Ukrajna aknamentesítéséhez – számolt be a The Guardian.
Közel 54 ország már megállapodott az ukrán aknamentesítő egységek kiképzéséről és felszereléséről, de a védelmi miniszter szerint Ukrajnának létfontosságú, hogy tovább bővítsék és gyorsítsák ezeket a képzések. Hozzátette, hogy még több aknamentesítő berendezésre is szükségük lenne.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 9669 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Roman Sztarovoj, az Oroszországban lévő kurszki terület kormányzója azt közölte vasárnap, hogy Ukrajna felől érkező lövedékek eltaláltak egy házat Volfino faluban, három embert megsebesítve – írja a Kyivindependent.
A sérülteket a jelentés szerint repeszsérülésekkel szállították kórházba.
Volfino az ukrajnai szumi terület határán fekszik, és mindennap támadásoknak van kitéve a határ túloldaláról.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi belgorodi terület kormányzója szintén azt állította, hogy az orosz légvédelem ugyanazon a napon két drónt is elfogott a térségben. Az egyiket jelentések szerint a Belgorodtól délre fekvő Szolomino faluban lőtték le. Áldozatokról vagy káresetekről nem érkezett jelentés.
A Kalasnyikov vállalat egy különleges műveleti zónában tesztelte a Kvazimacsta nevű új felderítőrendszert – közölte Alan Lushnikov, a cég elnöke.
A rendszer lényege, hogy a megfigyelődrón emelőplatformmal van felszerelve, melyet kábelen keresztül látnak el árammal. A drónnal való kommunikáció szintén vezetéken keresztül történik.
Egy ilyen megfigyelőrendszer legalább 24 órán át képes lebegni a levegőben úgy, hogy közben az elektronikus hadviselés nem zavarja meg.
A drón emelőplatformja akár száz méter magasra is felér, és akár két kilogrammnyi felszerelést is képes a levegőbe emelni. A rendszer ezen kívül optikai és infravörös tartományban is lehetővé teszi a videómegfigyelést.
A Kalasnyikov az új megfigyelőrendszert állami megrendelőnek fogja felajánlani – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz hadsereg sikeres ellentámadása a harkivi területen az ukrán csapatok sikertelen offenzívája mellett szörnyű csapás lenne Ukrajna számára – jelentette ki Mark Cancian nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos ezredes a The Hill című lapnak adott interjújában.
Erre érdemes odafigyelni. Ha az oroszok itt sikerrel járnak, az rendkívül fontos esemény lesz
– mondta Kancian.
Amennyiben a harkivi régió az orosz hadsereg ellenőrzése alá kerül, az súlyos vereség lesz az ukránok számára, és csalódást fog okozni Kijev nyugati partnereinek is – idézi az MK.ru.
Ukrajna „kalóztámadásnak” nevezte, hogy Oroszország vasárnap megszállt egy szállítóhajót a Fekete-tengeren. Moszkva azt közölte, azért állította meg a Sukra Okan nevű áruszállítót, hogy ellenőrizze, nem szállít-e tiltott árut Ukrajnába – írja a CNN.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X-en közzétett bejegyzésében arra szólított fel, hogy a nemzetközi közösség bűncselekményként ismerje el Moszkva tevékenységét.
Ukrajna le fogja vonni az összes szükséges következtetést, és a lehető legjobb választ fogja választani
– fenyegetett Podoljak.
Hivatalos gyásznappá nyilvánították a hétfőt a helyi hatóságok Herszonban, miután egy orosz támadásban hét ember, köztük két kislány meghalt és kilenc ember megsérült vasárnap reggel – közölte Telegramon Olekszandr Produkin kormányzó.
Produkin egy korábbi bejegyzésében azt írta, hogy az oroszok a régió civil településeit, lakóházakat és polgári infrastruktúrát vették célba.
„Közel 18 hónapja tart már a háború. Mit akar elérni Ukrajna?” – tette fel a kérdést az X-en Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalvezető tanácsadója.
A kérdésre adott válasz pedig így hangzik:
Ukrajna stratégiai célja a területek feltétel nélküli visszaadása mellett olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetetlenné teszik az agresszió megismétlődését a jövőben.
Podoljak hozzáteszi, hogy a területek visszaszerzése kulcsfontosságú, és a háború szüneteltetése a megszállt területek felszabadítása nélkül elfogadhatatlan. Mint írja, ez „csak arra ösztönözné Moszkvát, hogy növelje étvágyát, és rövid szünet után visszatérjen a háborúhoz”.
Podoljak azt is kijelentette, hogy semmilyen más békefeltételeket nem hajlandóak elfogadni, kizárólag a sajátjukat. A tanácsadó szerint ugyanis „nincs alternatívája” a kijevi békeformulának, ami
tartalmazza.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!