Index Vakbarát Hírportál

Az amerikai külügyminiszter elmondta, mikor kezdődhetnek a béketárgyalások

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-1610635405

A legfontosabbak

Index
2023.09.11. 21:38
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!

  • Örményország és az Egyesült Államok hétfőn megkezdte tíznapos Eagle Partner 2023 fedőnevű közös hadgyakorlatát, amelynek célja a békefenntartó műveletekben részt vevő amerikai és örmény erők műveleti szintjének emelése.

    Megerősítjük, hogy a hadgyakorlat megnyitóünnepsége megkezdődött

    – közölte az Egyesült Államok európai és afrikai hadszíntéri parancsnokságának katonai szóvivője hétfőn.

    Washington tájékoztatása szerint 85 amerikai katona együtt gyakorlatozik 175 örmény katonával a Jereván közelében fekvő Zar és Armavir kiképzőközpontokban – írja az MTI.

    A közös hadgyakorlat kivívta Moszkva haragját: pénteken „barátságtalan lépések” miatt ugyanis bekérették a moszkvai örmény nagykövetet az orosz külügyminisztériumba.

    Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője vasárnap hangsúlyozta, hogy Oroszország „egyáltalán nem tekint jó szemmel arra, hogy egy agresszív NATO-tagállam behatol a Kaukázusba”.

  • Rishi Sunak brit miniszterelnök elmondta az alsóháznak, hogy a titkosítás alól feloldott hírszerzési adatokból kiderült, hogy Oroszország augusztus 24-én egy civil teherhajót vett célba a Fekete-tengeren – írja a Sky News.

    Sunak a múlt heti G20-csúcstalálkozón tett látogatását követően tájékoztatta a képviselőket erről.

    Elmondása szerint a csúcstalálkozón három célja volt.

    • Az első, hogy növelje a diplomáciai nyomást Oroszországra, és hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szégyenletes módon megzavarták a globális élelmiszer-ellátást a Fekete-tengeren.
    • A második, hogy megmutassa a világnak, hogy az Egyesült Királysághoz hasonló demokráciák, nem pedig tekintélyelvű rezsimek vezetik a küzdelmet az olyan globális kihívások ellen, mint az éghajlatváltozás. 
    • A harmadik cél pedig kapcsolatok erősítése és új partnerségek kialakítása a brit nép biztonságának garantálása érdekében. 

    Sunak hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek már két éve nem volt bátorsága szembenézni a G20-akkal. 

    (Putyin) nap mint nap szörnyű szenvedést okoz Ukrajnában, megsérti az ENSZ alapokmányát, veszélyezteti Európa biztonságát, és megzavarja a globális energiaellátást

     – mondta.

    A brit miniszterelnök szerint Oroszország egyetlen hónap alatt több mint 270 ezer tonna gabonát semmisített meg, ami elegendő egy éven keresztül egymillió ember táplálásához.

    Rishi Sunak ezután megismételte, hogy Ukrajnának joga van nemzetközi vizeken keresztül kereskedelmet folytatni.

  • Kim Dzsongun oroszországi útja és a Vlagyimir Putyinnal való találkozója teljes körű látogatás lesz – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

    Ez egy teljes körű látogatás lesz. Egy hivatalos ebédet is tervezünk

    – mondta Peszkov.

    A két delegáció között megbeszélések lesznek. Ezt követően pedig, ha szükséges, a vezetők négyszemközt folytatják a kommunikációt

    – tette hozzá. 

    Peszkov szerint a megbeszélések fő témája a szomszédos országok közötti kétoldalú kapcsolatok lesznek, valamint azt is elmondta, hogy tovább fogják erősíteni a barátságukat.

    Egy dél-koreai forrás szerint az észak-korai vezető egy különvonaton indult Oroszországba, és a Pentagon is azt mondta korábban, hogy szerintük már úton van.

    A találkozóra a hírek szerint Vlagyivosztokban kerül sor, ahol a felek 2019-ben már tárgyaltak egyszer.

  • Ukrajna új védelmi minisztere, Rusztem Umerov telefonbeszélgetést folytatott az amerikai Pentagon vezetőjével, Lloyd Austinnal – derült ki a szervezet közleményéből.

    Austin úr tájékoztatni fog minket az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtással kapcsolatos munkájáról, és eszmecserét folytat Umerov miniszterrel az Ukrajna harctéri szükségleteinek támogatásával kapcsolatos prioritásokról, valamint a jövőbeli kilátásokról és lehetőségekről

    – adta hírül a közleményt az Ukrajinszka Pravda.

  • Mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök elvesztette az esélyét arra, hogy közvetítő lehessen az ukrajnai konfliktus rendezésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn.

    Nyilvánvaló, hogy mind Macron, mind Scholz továbbra is szeretne legalább valamiféle látszatközvetítői szerepre pályázni, ám de facto ez a lehetőség számukra gyakorlatilag megszűnt. Hiszen elvesztették a szuverenitásukat ebben az egész történetben

    – fogalmazott a Kreml szóvivője.

    Arra a kérdésre válaszolva, hogy a közvetítők fontosak lehetnek-e a konfliktus megoldása szempontjából, Peszkov úgy vélekedett, hogy nem szabad elzárkózni a közvetítéstől, és ha valaki hasznos tud lenni, azt csak üdvözölni lehet  írja az MTI.

    Az RBK televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy

    Oroszországnak jelenleg nincsenek csatornái a Nyugattal folytatandó párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy ez a dialógus jelenleg amúgy is haszontalan lenne.

    Peszkov valótlannak minősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, Putyin pedig nem. Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak számolniuk kell a tavaly március óta kialakult realitásokkal, vagyis azzal, hogy Oroszország azóta új területeket csatolt magához.

    Az RBK-nak kijelentette, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások felújításának sem.

  • Rodion Kudriaszov őrnagy, az ukrán fegyveres erők 3. különálló rohamdandárjának parancsnokhelyettese elmondta, hogy a Bahmut irányában visszafoglalt pozíciók kulcsfontosságúak a védelmi erők további előrehaladásához.

    Bahmut irányában méterről méterre haladva szabadítjuk fel a területeket, javítva taktikai pozíciónkat a frontvonalon. Rendkívül fontos, hogy előrehaladjunk, és ne csak az ellenséget szorítsuk ki pozícióiból, hanem nyomást is gyakoroljunk rájuk

    – mondta Kudriaszov az Espresso TV csatorna adásában.

    A hadsereg szerint a visszafoglalt állások lerombolt házakban, romokban lévő területeken vannak, amelyeket az ukrán fegyveres erők erődítményként alakítanak át a védekező harcok folytatásához – írja az Unian.

  • Annalena Baerbock német külügyminiszter elítélte az ukrán gyerekek Oroszország általi elrablását, és a béke felé vezető első lépésként a gyerekek hazatérését követelte. Ezt az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tartott közös tájékoztatóján jelentette ki Kijevben – írja az Ukrinform.

    Gyerekekről beszélünk, fiatalokról, és egyszerűen eláll a lélegzetem a borzalomtól, hogy egyszerűen elvitték őket az iskolákból vagy árvaházakból egy idegen országba, Oroszországba, hogy agymosást végezzenek rajtuk, hogy a saját hazájuk ellen álljanak

    – mondta Baerbock. Hangsúlyozta, hogy anyaként nagyon nehéz elképzelni, milyen nehéz lehetett a gyerekeknek.

    Ezeknek a gyerekeknek a sorsa megmutatja, hogy Putyinnak nincs erkölcsi iránytűje. Nap mint nap megsérti a nemzetközi közösség szabályait és az emberi együttélés szabályát

    – tette hozzá  a miniszter.

  • Ukrajna úgy gondolja, hogy pilótái már jövő év februárjától F–16-osokkal vehetik célba az oroszokat az égből – írja a Sky News.

    Az ukrán becslések szerint az USA akár öt hónap alatt is képes lenne tapasztalt, angolul beszélő pilótákat kiképezni.

    Washingtoni tisztviselők visszafogottabbak voltak a becsléseikben, azt sugallva, hogy a kijevi pilóták csak 2024 közepén lesznek készen a gépek vezetésére.

  • A Fekete-tengeren található úgynevezett Bojko-tornyok visszakerültek Ukrajna ellenőrzése alá, ami egy újabb lépés a Krím félsziget visszafoglalásához – írja az Unian.

    Az oroszok a létesítményeket megfigyelőállásokként használták, és elektronikus hadviselési eszközöket helyeztek el ott

    – közölte Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának szóvivője.

    Az ellenőrzés helyreállítása azt jelenti, hogy hatékonyan használjuk ezeket a létesítményeket. Ha elemezzük az elmúlt hónapok krími eseményeit, aktív intézkedéseket látunk. A Bojko-tornyok felszabadítása egy újabb lépés a Krím felszabadítása és a fekete-tengeri vízterület feletti ellenőrzés visszaszerzése érdekében

    – jegyezte meg az ukrán hírszerzés. Telegram-csatornájukon több fontos információt is megosztottak a Bojko-tornyok felszabadítására irányuló titkos műveletről, és egyedülálló dokumentumfilm-felvételeket is mutattak.

  • Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök enyhített álláspontján azzal kapcsolatban, hogy letartóztatnák-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha részt venne a jövő évi G20-csúcstalálkozón az országban – írja a Sky News.

    A hétvégén Luiz Inacio Lula da Silva azt mondta: kizárt, hogy Putyint letartóztatnák, ha 2024-ben Rióba jönne.

    Hétfőn azonban a brazil elnök Újdelhiben, ahol a G20-ak idei csúcstalálkozóján vett részt, újságíróknak azt mondta, hogy a brazil igazságszolgáltatásnak kell döntenie arról, letartóztatják-e az orosz elnököt, mivel ez az ő hatáskörükbe tartozik, nem pedig a kormányéba.

    A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, azzal a háborús bűncselekménnyel vádolva őt, hogy gyermekek százait toloncolta ki illegálisan Ukrajnából.

  • Oroszország jobban tenné, ha felfüggesztené a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Unióval – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn a Telegram-csatornáján.

    „A legjobb lenne egyszerűen csak ideiglenesen felfüggeszteni a diplomáciai kapcsolatokat az EU-val, és visszavonni a diplomáciai személyzetet hazánkba. Akkor a hiú brüsszeli hülyék kollektívan és vastagon teleraknák a nadrágjukat (és persze a szoknyájukat)” – írta Medvegyev.

    Rámutatott, hogy a nagykövetségeket bizonyos konkrét események előtt szokták evakuálni, egy ilyen moszkvai döntés pedig elgondolkodtatná az európai politikusokat – adta hírül az MTI.

    A volt elnök és kormányfő szerint Oroszországnak így kellene reagálnia arra, hogy az EU vezetői „azt mondták minden orosznak: ti számunkra másodrangú emberek vagytok”.

    Medvegyev azt kommentálta így, hogy az Európai Bizottság a múlt héten megerősítette: az Oroszország ellen bevezetett importszankciók értelmében az uniós országokba nem szabad orosz rendszámú személyautóval beutazni, és bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és egészségügyi papírt sem bevinni.

    A politikus úgy vélekedett, a döntést nem azért hozták, hogy megbüntessék a „Kremlben uralkodó bűnöző és agresszív rezsimet”, hanem azért, hogy minden orosz állampolgár „arcába beleköpjenek”.

  • Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy Moszkva hamarosan mozgósítási kampányt indíthat több százezer katona toborzására Oroszországon belülről és a megszállt Ukrajnában – írja a Sky News.

    Az ukrán vezérkar nem szolgáltatott bizonyítékot ennek az állításnak az alátámasztására. 

    Orosz tisztviselők azt mondták, hogy jelenleg nem terveznek újabb mozgósítási hullámot, Moszkva a hivatásos katonák toborzására összpontosít. 

    A lakosság tömeges kényszermobilizációja várható hamarosan az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein a megszállók katasztrofális veszteségei miatt

    – közölte a vezérkar egy harctéri összefoglalójában. 

    A vezérkar napokkal azután adta ki közleményét, hogy egy magas rangú ukrán katonai kémtisztviselő szerint jelenleg 420 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnán belül.

    Oroszország és Ukrajna egyaránt államtitokként kezeli a harctéren elszenvedett veszteségeit.

  • Kijev úgy véli, hogy az ukrán hadsereg akár már ezen a télen bevetheti az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket a harcokban – írja a The Wall Street Journal.

    A kijevi katonai vezetés szerint az F–16-osok alkalmazása jelentős előnyhöz juttathatja az ukrán csapatokat a harctéren.

    Az ukrán pilóták szakszerű kiképzése szeptemberben vagy októberben kezdődik az Egyesült Államokban.

    A WSJ amerikai és ukrán tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Kijev úgy véli, februárra több, angolul jól beszélő ukrán pilóta is felkészülhet az F–16-osok repülésére.

    Az angol nyelvet egyáltalán nem ismerő katonák intenzív nyelvtanfolyamon vesznek részt a texasi San Antonióban.

    A WSJ szerint azonban az amerikai források pesszimistábbak voltak ennél, és azt sugallták, hogy az ukrán pilóták felkészítése az F–16-osok használatára legjobb esetben is 2024 közepén érhet véget.

    A korábbi ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov augusztusban azt mondta, hogy az F–16-os vadászgépek használatához további hat vagy akár hét hónapra és több száz ember kiképzésére van szükség – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Reznyikov szerint az ukrán pilóták bebizonyították, hogy 6 hónap alatt készen állnak az F–16-osok használatára, de nem tudja, hogy a technikai személyzet felkészítése mennyi időt vesz igénybe.

  • Ukrajna külügyminisztere elmondta, hogy hétfőn Kijevben német kollégájával légvédelmi szállításokról tárgyalt, és arról, hogy Ukrajnának több rendszerre van szüksége a kikötők védelmére az orosz légicsapásoktól, hogy a gabona exportja biztosított legyen – írja a The Guardian.

    Dmitro Kuleba egyben sürgette Berlint, hogy minél hamarabb küldjön Taurus rakétákat Ukrajnának.

    Úgyis meg fogják tenni, ez csak idő kérdése, és nem értem, miért vesztegetjük az időt

    –  mondta egy kijevi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a diplomáciai vezető.

  • Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az ABC Newsnak adott interjúban beszélt arról, hogy szerinte miként ülhetnének le tárgyalni a harcoló felek.

    Az interjúban – amelyet már egy korábbi írásunkban is érintettünk egy másik téma apropóján –  Blinkent arról kérdezte az ABC News műsorvezetője, hogy szerinte Zelenszkij akar-e tárgyalni a békéről.

    „Zelenszkijt és mindent ukránt, akivel találkoztam [...], nagyon kitartónak, bátornak, határozottnak találtam” – mondta erre a külügyminiszter, hozzátéve, hogy emiatt is bízik abban, hogy Ukrajna győztesen kerül ki a konfliktusból.

    Ezután azzal folytatta: „hogy pontosan hol ér véget mindez, hol húzzák meg a vonalakat, az az ukránokon múlik”, de a béketárgyalások jelenleg azért nem lehetségesek, mert „a tangót ketten járják”.

    És eddig nem láttuk jelét annak, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lenne érdemi diplomáciát folytatni. Ha erre hajlandó lesz, akkor szerintem az ukránok lesznek az elsők, akik felveszik vele a kapcsolatot, és mi is ott leszünk mögöttük. Mindenki azt akarja, hogy ez a háború véget érjen

    – fogalmazott Antony Blinken.

    A politikust arról is megkérdezték, hogy az Egyesült Államok valóban átadja-e az ATACMS rakétákat Ukrajnákat. Blinken erre annyit mondott, hogy jelenleg is tárgyalnak ezzel kapcsolatban az ukránokkal. 

    Ezen kívül azt is megkérdezte az ABC műsorvezetője: mit gondol arról, hogy Elon Musk a Starlink-műholdak lekapcsolása által meggátolhatott egy ukrán támadást. Blinken erre mindössze annyit mondott, hogy a Starlink valóban nagyon fontos az ukránoknak, és a segítségével akár az összes területüket is visszavehetik, de nem kívánja kommentálni azt, amit Musk tett.

  • Az Európai Unió elítéli és jogtalannak tartja, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, valamint Ukrajna Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területeinek egyes részein Oroszország regionális és helyhatósági választásokat tartott szeptember 8-10-én – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn, amelyről az MTI adott hírt.

    Brüsszelben kiadott közleményében Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió nem ismeri el és nem is fogja elismerni úgynevezett választások megtartását az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken, sem azok eredményeit.

    Határozottan elutasítjuk Oroszország újabb hiábavaló kísérletét arra, hogy legitimálja vagy normalizálja illegális katonai ellenőrzését és az ukrán területek egyes részeinek annektálására tett kísérletét. Ez a nemzetközi jog, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, valamint Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének újabb nyilvánvaló megsértését jelenti

    – fogalmazott.

  • Lengyelország 2026-ig 486 HIMARS rakéta-sorozatvetőt vásárol az Egyesült Államoktól – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn a közép-lengyelországi Torunban, miután aláírta a beszerzésről szóló keretszerződést.

    A miniszter felidézte: Varsó 2019-ben már megrendelt 18 HIMARS sorozatvetőt, és ezek egy része már a lengyel hadsereg állományában van. A két szerződés nyomán a lengyel fegyveres erők több mint 500 HIMARS rakétavetővel fognak rendelkezni.

    Az újabb megrendelés értelmében a rendszerek szállítását 2025 végén kezdik el, a 2026-os évet pedig a beszerzés szempontjából biztonságosnak nevezték az ügyletről folytatott tárgyalásokkor – mondta el Blaszczak az MTI híradása szerint.

  • A Kreml megerősítette, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető Oroszországba látogat – írja a CNN.

    Mint megírtuk, a külföldi sajtó már több bizonyítékról is beszámolt azzal kapcsolatban, hogy a vezető találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

    A Kreml közleményében most csak annyit írtak szűkszavúan, hogy Vlagyimir Putyin meghívta országába Kim Dzsongunt, és „a következő napokban sor kerül a találkozóra.

  • Az Európa Tanács elítélte a hétvégén Oroszországban tartott választásokat. A választások az oroszok által megszállt ukrán területeken voltak.

    Határozottan elítéljük a 2023. szeptember 8–10-én az Orosz Föderáció által ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken tartott illegitim »látszatválasztásokat«. A nemzetközi jog durva megsértésével megtartott választások újabb példáját jelentik annak, hogy az Orosz Föderáció megtagadja a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit, amelyeket az Európa Tanács képvisel. Az orosz hatóságok szervezésükre vonatkozó döntése csak a legutolsó a törvénytelen és káros döntések sorában, amelyeket azóta hoztak, hogy az Orosz Föderációt az Ukrajna elleni agresszív háborúja következtében kizárták szervezetünkből

    – áll a tanács vasárnapi nyilatkozatában.

    Szerintük a nemzetközi jog szerint semmisnek és érvénytelennek tekinthetők ezek a választások – írja az al-Dzsazíra

    Mint ismeretes, a hétvégén regionális és helyi választásokat tartottak Oroszországban, valamint azokban az ukrajnai régiókban, amelyeket az oroszok a háborúban foglaltak el, és ezen Putyin pártjának jelöltjei arattak győzelmet. 

  • A dél-koreai sajtó szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető vonattal indult Oroszországba, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal. Az YTN dél-koreai műsorszolgáltató értesülései szerint a páncélvonat már úton van, az észak-koreai diktátor már kedden találkozhat Putyinnal.

    A The Guardian szerint Oroszország fegyvereket vásárolhatott Phenjantól, hogy azokat is bevethesse Ukrajna ellen. A Fehér Ház a múlt héten szintén arról számolt be, hogy információik szerint Oroszország fegyvereket vásárolna Észak-Koreától, hogy megerősítse védelmi iparát.

    Az orosz és észak-koreai vezető találkozójával egy külön cikkben foglalkoztunk részletesebben.

  • Több mint 120 különböző lőszert lőtt ki Ukrajna tegnap az orosz határ menti belgorodi régióra – állította a terület kormányzója. 

    Vjacseszlav Gladkov a Telegramon közölte, hogy régióját heves lövések érték, és egyes jelentések szerint drónok robbanóanyagokat dobtak le orosz területre. 

    Nem jelentettek áldozatokat, de Volokonovszkij körzetben egy villanyvezeték megrongálódott

    – mondta Gladkov. 

    Ukrajna egyelőre nem reagált az orosz állításokra – írta meg a Sky News.

  • Ukrán tisztviselők hétfőn közölték, hogy ismét sikerült előrenyomulniuk – közölte a CNN.

    Mint írták, az ukránok szerint egyrészt Bahmut közelében, Kliscsivkánál és Andrijivkánál sikerült előrenyomulni, ahol több megerősített állásból is kiszorították az oroszokat. Mindeközben egy orosz hadiblogger is elismerte, hogy az ukránok valóban behatoltak Andrijivkába. 

    Bahmutnál már az utóbbi időben is előrenyomultak az ukránok, így ez nem annyira meglepő.

    Az viszont annál inkább, hogy a hétfői bejelentések szerint még Donyeck városának a repterénél is előrenyomultak az ukrán csapatok.

    A CNN szerint orosz és ukrán források egyaránt arról írnak, hogy a reptértől északra heves harcok zajlottak. Ez a terület 2014 óta végig a donyecki szakadárok, illetve az orosz csapatok kezén volt. 

    Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes és más ukrán tisztviselők szerint a reptértől északra már el is foglalták Opitne falut, miközben nem hivatalos orosz források is arról írtak, hogy az orosz csapatoknak vissza kellett vonulniuk, és megközelítették Donyeck városát. 

  • Az orosz közösségi médiában jelentek meg felvételek arról, hogy hétfő reggel Belgorod városában egy KIA Cerato nagy lánggal égett.

    Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta azt, de a tűzoltóság a helyszínre érkezett, és eloltotta a tüzet. Sérültekről egyelőre nem adtak tájékoztatást. 

    A városban hajnalban volt egy ukrán dróncsapás is, de ezt egyelőre nem hozták összefüggésbe a fenti felvételekkel. 

  • A kelet-ukrajnai Csasziv Jar közelében meghalt két külföldi civil, két másik pedig súlyosan megsérült egy orosz támadásban – írja a CNN.

    A portál szerint az egyik halálos áldozat egy kanadai férfi, Anthony Ignat, a másik pedig egy spanyol nő, Emma Igual volt. A halálukról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt röviden vasárnap éjjeli videós bejelentkezésében.

    Mindketten a Road to Relief nevű civil szervezethez tartoztak (Ignat ennek az igazgatója is volt). Két társukkal, a német Mawik Rubennel és a svéd Johan Mathias Thyrrel utaztak egy autóban Bahmut felé, amikor egy tankelhárító tüzérségi eszköz csapást hajtott végre ellenük. A másik két sérültet Dnyipro városába vitték kórházba, ahol égési sérülésekkel, valamint a lövedékrepeszek által okozott sérülésekkel kezelték őket. 

    Az eset még napokkal ezelőtt történhetett, ugyanis a spanyol külügyminiszter már szombaton arról beszélt, hogy meghalt egy spanyol önkéntes. Akkor azt mondta, hogy a hírt szóban megerősítették az ukrán hatóságok, de a részletekről még nem adtak nekik tájékoztatást. 

      

  • Ukrajna folytatta az előrenyomulását a Zaporizzsjai terület nyugati felén – közölte legutóbbi jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).

    A kutatóintézet szerint vasárnap olyan videók jelentek meg, amelyeknek a konkrét földrajzi helyét is azonosítani lehetett, és ezek azt mutatják, hogy az ukrán erők előrenyomultak Orihiv városától délkeletre, Novoprokivkánál. A helyi haderő szóvivője mindeközben azt mondta, hogy másfél négyzetkilométernyi területet sikerült felszabadítaniuk.

    Az ukrán előrenyomulással egy időben az oroszok is kisebb, helyi szintű ellentámadásokat indítottak a térségben az ISW szerint, és – az orosz hadibloggerek közlése szerint – sikerült visszaszerezniük néhány elveszített állást. 

  • Annalena Baerbock német külügyminiszter meglepetésszerű látogatást tett Kijevben, ahol megingathatatlan támogatást ígért Ukrajnának, és dicsérte az EU-tagság felé vezető úton elért eredményeket – írta meg az al-Dzsazíra.

    Ukrajna hatalmas bátorsággal és elszántsággal védi mindannyiunk szabadságát is

    – mondta Baerbock a külügyminisztérium által érkezés után kiadott nyilatkozatban. „Ukrajna cserébe számíthat ránk” – tette hozzá Baerbock.

    Nem hagyunk fel erőfeszítéseinkkel, hogy támogassuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben: gazdaságilag, katonailag és humanitárius téren

    – mondta Baerbock.

  • A Mediazona nevű orosz oldal a BBC Russiával együttműködve azonosított több mint 31 ezer orosz katonát, akik meghaltak az ukrajnai háborúban.

    A két oldal már hosszú ideje dolgozik az orosz áldozatok azonosításán, amelyet nyílt forrásból származó, bárki által elérhető információk alapján végeznek. A szeptember 8-i adataik szerint

    eddig 31 600, Ukrajnában meghalt orosz katonát tudtak azonosítani.

    Ezzel az utolsó, még augusztusi adatközlésük óta 900-zal nőtt az azonosított halottak száma. A két oldal újságírói mindemellett úgy vélik, hogy a valós számnak ez csak a töredéke.

    A legtöbb halottat a szverdlovszki, cseljabinszki, rosztovi, baskíriai és burjátföldi orosz régiókból azonosították eddig. Az utolsó adatközlés óta hat, legalább alezredesi rangban szolgáló elesett orosz tisztet is azonosítottak, így az ő számuk 295-re nőtt.

    Azt is közölték, hogy az orosz pilóták közül legalább 181-en meghaltak a háborúban, ami azért érzékeny veszteség, mert a legjobb pilóták kiképzése akár 7-8 évbe is beletelhet, és nagyjából 3,4 millió dollárnak megfelelő összegbe is kerülhet (arról nem is beszélve, hogy 1-1 repülőgép vagy helikopter elvesztése sem egyszerűen pótolható).

  • Egy korábbi írásunkban már említettük, hogy az ukrán elnök interjút adott a The Economistnak

    Volodimir Zelenszkij egyrészt Kínáról beszélt, azonban az rbc.ua szerint szót ejtett az Oroszország elleni hadmozdulatokról is. Ezzel kapcsolatban azt mondta:

    Dél-Ukrajnában már csak egy kicsivel több nyomást kell az orosz csapatokra helyezniük ahhoz, hogy maguktól hagyják el a területet.

    „Most nálunk van a kezdeményezés, ez fontos” – mondta Zelenszkij, aki szerint a kezdeti súlyos veszteségek és nehézségek után Ukrajna most átjutott Oroszország három fő védelmi vonala közül az elsőn a zaporizzsjai területen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a nagy áttörés még csak most jöhet. 

    Az ukrán elnök azt is hozzátette: nem szeretne hosszú, elhúzódó háborút vívni Oroszországgal, azonban mégis erre készülnek jelenleg. „Készen kell állnom, a csapatomnak készen kell állnia, és érzelmileg nekem is, az elhúzódó háborúra” – mondta, hozzáfűzve: szerinte Putyin nem akarja felfogni azt, hogy Oroszország egy ilyen háborút el fog veszíteni végső soron.

    Nem számít, hogy az oroszok 60 vagy 70 százaléka támogatja őt. Nem ez számít, hanem az, hogy a gazdasága vesztésre áll

    – mondta erről, majd utalt arra, hogy egyre gyakrabban hajtanak végre dróncsapásokat az orosz hátország ellen, és szerinte hamarosan az orosz lakosság is érezni fogja azt, hogy a katonaság nem tudja megvédeni őket.

  • Ukrajnában lassult a fogyasztói árak emelkedése éves szinten, havi összevetésben pedig gyorsult az árcsökkenés augusztusban – írja az MTI.

    Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára felkerült adatok szerint a fogyasztói áremelkedés 8,6 százalékra mérséklődött augusztusban a júliusi 11,3 százalékról, ezzel a háború kitörése előtti szintre csökkent az infláció a múlt hónapban.

    Valamennyi kategóriában lassult az áremelkedés éves szinten, így például az élelmiszer és alkoholmentes italok esetében 8,4 százalékra a júliusi 13,3 százalékról, a háztartási gépeknél 7 százalékra 12,7 százalékról, a lakhatás és közművek esetében 3,7 százalékra 7,3 százalékról, az egészségügyben pedig 13,7 százalékról 11,3 százalékra.

    A lábbelik és ruházati termékek ára 1,2 százalékkal csökkent augusztusban a júliusi 0,9 százalék csökkenés után. Havi szinten a fogyasztói árak 1,4 százalékkal estek júliushoz képest, amikor 0,6 százalékos csökkenést jegyeztek fel Ukrajnában.

Rovatok