Index Vakbarát Hírportál

Rendkívüli lépésre készül az ukrán elnök, ami megváltoztatja a háború menetét

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2023.09.13. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!

  • Ahogy korábban megírtuk, Románia újabb drónrészeket talált a területén, miután Oroszország támadást indított a dél-ukrajnai Izmail körzetében. Egy héten belül ez a harmadik alkalom, hogy Románia arról számolt be, hogy dróndarabokat azonosított a területén.

    Dylan White NATO-szóvivő az ügyben szólva elmondta, tájékoztatta a szövetségeseket arról, hogy harmadszor is az Oroszország által használt drónokhoz hasonló drónok darabjait azonosították román területen – írja a Sky News.

    A román hatóságok továbbra is készenlétben vannak, és teljes körű vizsgálatot folytatnak

    – mondta.

    A NATO-nak nincs olyan információja, amely arra utalna, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna szövetségesek területe ellen.

    A NATO szolidáris szövetségesünkkel, Romániával szemben.

    White azt is elmondta, a NATO továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, „szoros kapcsolatban a román hatóságokkal”.

  • Az Egyesült Államok „nem fog habozni”, hogy további szankciókat vezessen be Oroszország és Észak-Korea ellen, ha újabb fegyverüzleteket kötnek, közölte az amerikai külügyminisztérium – írja a Sky News.

    Matthew Miller, a minisztérium szóvivője egy tájékoztató során adta ki a figyelmeztetést, válaszul a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun oroszországi találkozójával kapcsolatos kérdésekre.

    Már számos intézkedést hoztunk az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyvereladásokat közvetítő szervezetek szankcionálására, és nem fogunk habozni további szankciókat bevezetni, ha szükséges

    – mondta Miller.

    A szóvivő szerint „aggasztó”, hogy Oroszország és Észak-Korea olyan fokozott együttműködésről tárgyal, amely sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.

  • Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg 1 rakétát lőtt ki, és 80 légicsapást mért az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentésében. 

    Hozzátették, hogy a nap folyamán összesen 24 harci cselekményre került sor. A jelentés szerint az ukrán erők visszaverték az orosz hadsereg támadásait a harkivi régióban, Marjinka környékén pedig több mint 10 támadást.

    Az orosz erők a Donyecki régióban is megpróbálták visszaszerezni a korábban megszállt területüket – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • A volt szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder tiszteletére rendeznek ünnepséget szülővárosában, annak ellenére, hogy személye körül heves viták alakultak ki Oroszországgal való baráti viszonya miatt  – írja a Politico.

    Az SPD hannoveri fiókja ünnepélyt fog tartani, amiért Schröder 60 éve a párt tagja

    – mondta az SPD helyi fiókjának ügyvezető igazgatója, Christoph Matterne. Hozzátette, hogy nem volt konszenzus a városi szintű ünnepség megtartásáról, ezért a rendezvényt az egyik kerület szervezi.

    A rendezvény október 27-én, Schröder kancellárságának huszonötödik évfordulóján lesz. Az eseményen csak meghívott vendégek vehetnek részt.

  • A Fekete-tengeri Flotta haditengerészeti légiereje felderítette és megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők három személyzet nélküli hajóját – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. 

    Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán erők 10 cirkálórakétával csapást mértek egy szevasztopoli hajójavító üzemre, amelyből 7-et a légvédelem elfogott – írja a TASZSZ.

    Az ukrán csapásban két orosz hajó megsérült, ezeket hamarosan helyreállítják. 

  • Közösen kell fellépni az ukrán gabonadömpinggel szemben – írta közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

    Jelezte, hogy a kormány minden eszközzel azon van, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit – ha kell, nemzeti hatáskörben hosszabbítják meg az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat.

    Kedden írtunk róla, hogy Lengyelország sem fogja feloldani az ukrán gabonaimportra vonatkozó embargót, mert az ártana a lengyel gazdáknak. 

  • A krími Szevasztopol kikötője elleni éjszakai támadásban eltalált orosz hajó és tengeralattjáró valószínűleg javíthatatlanul megrongálódott – közölte az ukrán katonai hírszerzés egyik tisztviselője a Sky News szerint.

    Mint arról az Index is írt korábban, rakétacsapás érte Szevasztopolt, aminek következtében legalább 24 ember megsérült, négy ember állapota pedig súlyos volt. Helyi idő szerint hajnali 3 óra körül fényvillanásokat észleltek az emberek a város felett. Ezután körülbelül tíz robbanás volt hallható, miközben a légvédelem aktívan dolgozott.

    Mihail Razvozhajev, Szevasztopol Moszkva által kinevezett tisztségviselője korábban arról beszélt, hogy a város polgári létesítményeit nem fenyegette veszély. 

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jóváhagyta azon betegségek listáját, amelyekkel az Orosz Föderáció és más államok állampolgárai nem jelentkezhetnek szerződéses katonai szolgálatra mozgósítás, hadiállapot és háború idején – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

    A lista a következőket tartalmazza:

    • HIV,
    • hepatitis B,
    • hepatitis C,
    • az aktív tuberkulózis minden formája,
    • I. típusú cukorbetegség,
    • az egyik vese hiánya a megmaradt vese normális működése mellett,
    • közepes súlyosságú bronchiális asztma,
    • sztrók (sztrók következményei) kisebb mértékű funkciózavarral,
    • pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális zavarok és viselkedési zavarok.

    A TASZSZ emlékeztet rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén írta alá azt a törvényt, amely többek között lehetővé teszi, hogy a korlátozottan hadra fogható személyek is szerződést köthessenek az orosz fegyveres erőkkel.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy késő ősszel hivatalosan is hadat üzen Oroszországnak és általános mozgósítást indít az országban – írja az orosz MK Ilja Kiva volt ukrán parlamenti képviselőre hivatkozva.

    Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő, nyugalmazott ezredes az MK-val folytatott beszélgetésben kifejtette, mi változik, ha az ukrán vezető a hadüzenet mellett dönt, és hogy valójában hány harcképes katonát tud még Ukrajna összeszedni.

    Ilja Kiva szerint egy ilyen lépés segít Zelenszkijnek abban, hogy a világközösség érdeklődését visszanyerje az ukrajnai események iránt, és arra kényszeríti a NATO-országokat, hogy aktívabb segítséget nyújtsanak Kijevnek. Lehetővé teszi továbbá, hogy „megsemmisítsék, eltöröljék a tiltakozó lakosságot, és lehetetlenné tegyék a választások megtartását” Ukrajnában. „Formailag Zelenszkijnek erre van alapja, és minden készen áll erre a lépésre” – véli Kiva.

    Anatolij Matvijcsuk véleménye szerint ha Zelenszkij valóban hadat üzen, az teljesen megváltoztatja az ukrajnai helyzetet.

    „Ha Zelenszkij hivatalosan hadat üzen, az azt jelenti, hogy Ukrajna ellenségének ismeri el Oroszországot” – mondta a szakértő. „És ez már nem egy egyszerű konfliktus lesz, hanem egy teljes körű háború” – tette hozzá.

  • További húsz Marder típusú gyalogsági harcjárművet és számos további felszerelést és hadianyagot küldött Németország Ukrajnának az orosz támadással szembeni védekezéshez a szövetségi kormány szerdai közleménye szerint.

    A kormány honlapján vezetett kimutatás frissítése alapján

    Németország így már 60 darab Marder harcjárművel segíti az ukrán erőket.

    Az új szállítmány tartalmaz még a többi között két Wisent 1 típusú páncélozott aknamentesítő járművet – amelyből így már nyolcat használnak Ukrajnában a német támogatás révén –, húsz darab RQ–35 Heidrun felderítő drónt – amelyek száma 80-ra emelkedett –, az eddigi 103 után további tíz drónészlelő berendezést, 15 teherautót és egyéb szállító járművet, valamint 3,5 millió lőszert kézifegyverekhez.

    A kijevi vezetés az utóbbi időszakban elsősorban azt kérte a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus típusú, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket,

    hasonlóan a brit kormányhoz, amelytől már kaptak hasonló képességekkel rendelkező, Storm Shadow típusú fegyvereket.

    Ilyen azonban továbbra sem szerepel a német támogatási listán, és az ukrán kérés megosztja a kormánykoalíciót: a Zöldek és a liberálisok (FDP) támogatják a kezdeményezést, míg a szociáldemokraták (SPD) egyelőre nem tartják alkalmasnak a helyzetet arra, hogy Németország 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat adjon át Ukrajnának.

    Ennek ellenére Németország így is a második helyen áll az Ukrajnát a legtöbb fegyverrel és egyéb harci felszereléssel támogató országok sorában az Egyesült Államok után, a szállítmányok összértéke meghaladja a 7 milliárd eurót – értesült az MTI.

  • Szeptember 13-án éjjel robbanások hallatszottak az ideiglenesen megszállt Krímben. Szevasztopolban rakétatámadás következtében tűz ütött ki a helyi hajógyárban.

    Később az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy két javítás alatt álló hajó megsérült. Ezek a Minszk támadóhajó és a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró.

    Az ukrán hírszerzés megerősítette a Szevasztopol elleni támadást: Andrij Juszov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője azt mondta, hogy folytatódnak a félsziget demilitarizálására tett kísérletek.

    Moszkva is lángokban állt aznap éjjel: szemtanúk füstoszlopokat és villanást láttak az Osztankino-torony környékén, és robbanásokat hallottak. Az orosz hatóságok azonban hivatalosan nem erősítették meg a tűz okát.

    Közben az ukránok folytatják Kelet- és Dél-Ukrajna védelmét, valamint a Melitopol és Bahmut irányában folytatott támadó műveleteket – közölte Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő.

  • A szevasztopoli hajójavító üzem elleni kijevi támadás következtében megrongálódott két hadihajót teljesen helyreállítják, és az orosz flotta részeként folytatják a harci szolgálatot – írja a TASZSZ.

    A haditengerészet két hajója a tervezett javítások alatt áll a szevasztopoli hajógyárban. A két hajó a kijevi rezsim szeptember 13-i rakétacsapása következtében sérült meg

    – közölte az orosz védelmi minisztérium.

  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy „az egész világ szeretné már maga mögött tudni az ukrajnai háborút, annak minden nagyon nehéz globális hatásával együtt, és szurkolnak nekünk, hogy az európai álláspont előbb-utóbb a magyar álláspont legyen”.

    „A világ tehát békét akar, a világon a békepártiak vannak többségben, még akkor is így van ez, hogy ha az európai, transzatlanti nyilvánosság, politikai közeg, a média egy egészen más képet akar kialakítani” – idézi az MTI a tárcavezető hongkongi megszólalását.

    Majd kiemelte, hogy Magyarország Európában talán egyedüliként teljes mellszélességgel kiáll a háború azonnali befejezése, a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett.

    Ezt az álláspontunkat nagyon nagyra becsülik Európán kívül. Az Európán kívüli országok nagy része azt várja, hogy ez a magyar álláspont győzedelmeskedik és válik majd általános európai állásponttá

    – húzta alá.

  • Oroszoroszág védelmi minisztere, Szergej Sojgu szerint Moszkvának nincs más választása, mint megnyerni a háborút – írja a Sky News.

    Sojgu szerint az Ukrajnában harcoló orosz erők aktív védelmet nyújtanak a front legfontosabb részein. Megerősítette azt is, hogy az őszi orosz hadjárat folyamatban van.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újabb részleteket osztott meg Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun csúcstalálkozójáról – írja a Sky News a RIA Novosztyi orosz állami média jelentése alapján.

    A RIA-nak a szóvivő azt mondta, hogy a két vezető nem tárgyalt az esetleges nukleáris háború kockázatairól.

    Közben a TASZSZ arról számol be, Moszkva elképzelhetőnek tartja, hogy együttműködik Észak-Koreával az űrkutatásban.

    A Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun közötti ritka csúcstalálkozón a két vezető katonai kérdésekről, az ukrajnai konfliktusról és a Phenjan műholdas programjának nyújtott esetleges orosz segítségről tárgyalt.

  • A Downing Street felszólította Észak-Koreát, hogy fejezze be az Oroszországnak történő esetleges fegyvereladásról szóló tárgyalásokat – írja a Sky News.

    Ez a látogatás arra szolgál, hogy rávilágítson Oroszország elszigeteltségére a globális színtéren, és mivel a világ egyesül Putyin illegális ukrajnai inváziója ellen, kénytelen volt olyan rezsimekhez fordulni, mint Észak-Korea

    – tette hozzá a szóvivő.

  • Oroszország diplomáciai lépést tervez azokkal az információkkal kapcsolatban, amelyek szerint az Egyesült Királyság részt vett az Oroszországban támadásokat tervező ukrán szabotázscsoportok kiképzésében – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputniknak adott interjújában.

    Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, egy elfogott ukrán szabotázscsoport, amely Oroszországban akart villanyvezetékeket felrobbantani, elismerte, hogy az Egyesült Királyságból érkezett kiképzőtisztek képezték ki őket.

    „Igen, természetesen demarsot fogunk küldeni, ahogy korábban is tettük, és mind nyílt csatornákon, mind diplomáciai csatornákon keresztül közvetítettük London felé az ilyen tevékenységekben való részvétel elfogadhatatlanságát” – mondta Zaharova.

  • Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke megtartotta a katonai kabinet ülését – írja az Interfax.

    Ma nincsenek részletek. De lesznek eredmények. Az ellenség érezni fogja őket

    – írta szerdán az ukrán elnök a Telegramon.

  • Románia területén újabb lehetséges dróndarabokat találtak – írja a Sky News. Egy héten belül ez a harmadik alkalom, hogy Románia arról számolt be, hogy dróndarabokat azonosított a területén.

    A román hatóságok múlt szerdán és szombaton is találtak drónmaradványokat.

    Klaus Iohannis elnök szerint a szombati felfedezés Románia légterének elfogadhatatlan megsértésére utal.

  • Lezuhant egy orosz Szu–24-es bombázó kedden Dél-Oroszországban, egy kiképzési repülés közben – jelentette az Interfax az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

    A Szu–24-es nem volt felszerelve fegyverzettel, és lakatlan területen zuhant le. A térségbe mentőhelikoptereket küldtek – idézi az Interfaxot a The Moscow Times.

    Hogy mi lett a gép kétfős személyzetével, azt a volgográdi régióban történt baleset után 12 órával sem lehet még tudni.

  • Ukrajnában nyolc régióban a szerdai nap első felében a légierő ballisztikus fegyverek fenyegetésére figyelmeztetett – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A figyelmeztetést helyi idő szerint 11:33-kor jelentették be. Körülbelül egy órán keresztül tartott.

    Mint azt korábban megírtuk, szeptember 13-án éjjel a szevasztopoli orosz hatóságok tűzről számoltak be egy hajójavító telepen, az orosz védelmi minisztérium rakéta- és dróntámadást jelentett, amely két hajót megrongált.

    Jelentések szerint egy hajó és egy tengeralattjáró sérült meg a megszállt Szevasztopolban lévő hajójavító gyárban.

  • Kedd éjszaka dróntámadás történt Odessza megye területén, ahol hat teherautó-sofőr és egy helyi lakos sérült meg – írja az Unian.

    Oleg Kiper, az odesszai területi katonai közigazgatás vezetője szerint néhányan nagyon súlyos állapotban vannak, és a regionális központba kell őket szállítani.   

    Összesen 7 civil sérült meg az Izmailt ért orosz dróntámadás következtében. Két férfi súlyos állapotban van az intenzív osztályon

    – közölte a tisztviselő, aki hozzátette, hogy találat ért egy kikötőt, valamint más, polgári létesítményeket is. Ezek közül mindegyikben kár keletkezett.

    Az odesszai területi ügyészség sajtószolgálatának közlése szerint vizsgálat indult a háborús törvények és szokások megsértésének ténye miatt.

    A nyomozás szerint szeptember 13-án éjszaka az Orosz Föderáció fegyveres erői tömeges dróncsapást hajtottak végre az Odesszai terület déli részén lévő településeken. A támadás következtében hat teherautó sofőrje és egy helyi lakos megsérült. Valamennyi sebesült kórházba került, az egyik sofőr rendkívül súlyos állapotban van

    – áll a közleményben.

  • Csehország nem adja ki Ukrajnának azon állampolgárait, akik kibújtak hazájuk katonai szolgálata alól – számolt be szerdán az idnes.cz nevű cseh hírportál.

    A portál magyarázata szerint a döntés a köztársaság nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségéből fakad, amely szerint az európai államok nem utasíthatnak ki külföldi illetőségű személyeket a katonai szolgálat megkerülése, a hadseregből való dezertálás vagy a katonai parancsnokság utasításaival szembeni engedetlenség miatt.

    Az oldal ugyanakkor úgy értesült: a katonai szolgálat alól kibúvók kiadatása Ukrajnának eseti alapon történhet, ha megállapítást nyer, hogy polgári bűncselekményt követtek el, például a szolgálat alóli felmentést biztosító okmányok meghamisítása vagy az ilyen dokumentum kenőpénzért történő megvásárlása esetén.

    Vladimir Repka, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az ukrán igazságügyi hatóságok egyedi esetekben kérhetik egy adott állampolgár kiadatását.

    Petr Maly, a főügyészség szóvivője ugyanakkor a portálnak elmondta, hogy a hivatal nem kapott megkeresést az illetékes ukrán hatóságoktól a Cseh Köztársaságban tartózkodó, az ukrán fegyveres erőkben való szolgálat elől elmenekült, hadköteleskorú állampolgárokkal kapcsolatban. Emiatt – tette hozzá – nem is lehet őket kiadni hazájuknak.

    A portál szerint Csehországban kevesebb mint 90 ezer ukrán él, akik „elméletileg szolgálhatnának a hadseregben”. A cseh tömegtájékoztatási eszközök korábban arról számoltak be, hogy mintegy 360 ezer ukrán menekült tartózkodik az országban, akiknek körülbelül 80 százaléka nő és gyermek.

  • Arnaud Devele francia nemzetközi jogi szakértő megfigyelőként vett részt az orosz regionális és helyi választásokon. Tapasztalatairól Telegram-csatornáján beszélt.

    „Az első dolog, ami feltűnt az orosz választásokkal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem úgy működik, ahogy a nyugati országok mondják. Különösen az nem igaz, hogy Oroszország a választási folyamatok tekintetében a harmadik világ országaihoz tartozik. Az igazság, hogy Oroszország valójában egy olyan ország, amely a jövőbe tekint: innovatív technológiákat épít be a választási folyamatba, integrálja a kriptotechnológiákat, és a választások maximális decentralizációjára törekszik. Ezek pedig ellehetetlenítik a választási csalásokat” – írta a szakértő.

  • Ukrajna nagy lépéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, mióta 2022-ben megkapta a tagjelölti státuszt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

    Tudjuk, hogy ez nem könnyű út. A csatlakozás az érdemeken alapul. Kemény munkát és vezetői képességet igényel. De már most is sok előrelépés történt. Láttuk, hogy Ukrajna milyen nagy lépéseket tett azóta

    – mondta Von der Leyen, és hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásuk tartós lesz.

    Az Európai Bizottság elnöke megígérte, hogy a blokk kiterjeszti az oroszországi háború elől menekülő ukrán állampolgároknak nyújtott különleges védelmet, a törvényhozók pedig állva tapsolták meg, amikor elmesélte Victoria Amelina ukrán írónő és aktivista sorsát, akit azután öltek meg, hogy Prágában biztonságba helyezte fiát.

    Ursula von der Leyen értékelő beszédéről itt írtunk részletesebben.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén azt mondta, hogy Ukrajna az ellentámadás kezdete, vagyis a nyár eleje óta 71,5 ezer embert, 543 harckocsit és 18 ezer páncélozott járművet veszített.

    Megjegyezte, hogy az ellenoffenzíva ennek ellenére nem tud eredményt felmutatni – adta hírül az MTI.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerdai tárgyalása több mint egy órán keresztül tartott. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő összefoglalta a találkozó fő tanulságait, és többször hangsúlyozta, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem senki másnak nem kell tartania a két ország együttműködésétől.

    A két vezető nem tervezi, hogy a szerdai megbeszéléseket követően nyilatkozatokat vagy dokumentumokat írnának alá – szögezte le Peszkov a TASZSZ állami hírügynökség tudósítása alapján.

  • Az egyik irányban az ukrán védők megrövidítették az oroszok sorait felszerelésekkel és katonákkal együtt – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Megsemmisült két rakétavető, nyolc ágyú, egy aknavető, egy gyalogsági harcjármű, három egység gépjármű-felszerelés, egy hajó, két videómegfigyelő komplexum és egy megfigyelőállás is.

    A sajtószolgálat szerint az oroszok hajói Oroszország és a megszállt Krím partjainak közelében manővereznek.

    Az ellenség irányított bombákkal folytatja a terrortaktikát

    – közölte a hadsereg.

  • Ukrajna csaknem befejezte energiarendszerének javítását az energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásokat követően, és készen áll a következő télre – közölte szerdán Volodimir Kudricskij, az állami tulajdonú Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető vezetője az országos televíziónak.

    Oroszország gyakori rakéta- és dróntámadásokból álló akciója áramkimaradásokat és az energiafelhasználás korlátozása érdekében tervezett áramszüneteket eredményezett, így a városok és települések a tél folyamán órákra sötétségbe borultak.

    Kudricskij szerint „nagy a kockázata” annak, hogy ezen a télen újabb támadások érik a megye energiarendszerét, de az ukrán légvédelem már sokkal erősebb.

    „Tudjuk, hogyan néz ki a támadás, és nagyon nehéz lesz az ellenségnek meglepnie minket a tavaly télen az energiarendszerre kilőtt 1200 rakéta után” – mondta a The Independent beszámolója szerint.

Rovatok