Kilenc visszavert ukrán támadásról számolt be a front különböző szakaszairól Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az elmúlt 24 órában az érintkezési vonal mentén elszenvedett ukrán veszteség mintegy 680 fő volt.
Közülük, mint mondta, 275 katona vesztette életét, vagy sebesült meg a Donyeck körzetében vívott harcokban – adta hírül az MTI.
Zaporizzsjában, Rabotine község közelében az orosz erők légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró-rendszerekkel visszaverték az ukrán hadsereg 47. gépesített brigádjának két támadását, és csapást mértek az ukrán 80. ejtőernyős rohamdandárra Verbove falutól nyugatra.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők által elveszített különleges katonai gépjárművek száma meghaladta a 13 ezret.
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna visszakapta 51 katonájának holttestét orosz katonát holttestéért cserébe – írja az rbc.ua.
Az ukrán portál azt nem közölte, hogy cserébe hány katona maradványát adták át az oroszoknak. Az RBC szerint a háború kezdete óta összesen 1832 katona holttestét adták vissza az ukrán hatóságoknak, a legutóbbi ilyen csere augusztus végén volt a két ország között (akkor 84 holttestet kaptak vissza).
Moszkva kész tárgyalni a Vatikán ukrajnai küldöttjével, aki Oroszországba készül látogatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken.
Matteo Zuppi bíboros, a Vatikán ukrajnai békemissziójának vezetője az elmúlt három napban Kínában tárgyalt.
Jelenleg folytatódnak a Vatikán erőfeszítései, amelynek küldöttje ismét arra készül, hogy idelátogasson. Készek vagyunk mindenkivel találkozni, készek vagyunk mindenkivel beszélni
– mondta a miniszter egy, az Ukrajna körüli helyzet rendezéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen.
Az eseményen, amelyen több mint 30 ország diplomáciai képviseletének képviselői vettek rész, Lavrov az hangoztatta, hogy Moszkva kész mérlegelni minden komoly kezdeményezést. Elismeréssel szólt arról a szerepvállalásról, amellyel, mint mondta, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia hozzájárult a tárgyalási folyamathoz. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két ország erőfeszítéseket tett az orosz és az ukrán fél közötti hadifogolycsere érdekében is. Méltatta az afrikai vezetők moszkvai látogatását is.
Zuppi bíboros a nyár folyamán felkereste Moszkvát, Kijevet és Washingtont is. Az orosz fővárosban júniusban Kirill pátriárkával és Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával találkozott – írja az MTI.
Sajba, a macska tiszteletbeli önkéntesi kitüntetést kapott az ukrán hadseregben.
A macska gazdája, Alex Ljasuk ukrán katona azt írta egy posztban, hogy Sajba lelkileg sokat segített a dandárjuknak, és általánosságban véve más dandár katonájának is.
Lehet, hogy tévedek, de valószínűleg ez az első alkalom, amikor egy macska önkéntesi kitüntetést kap egy háború közepén. Büszke vagyok a szőrös barátomra, aki képes volt segíteni a hőseinknek, akiknek nagy szükségük van a támogatásra
– írta.
Az állatról korábban már napvilágot látott egy videó az ukrán hadsereg közlésében, amelyen az volt látható, hogy Sajba megfigyelőként segítette a gazdáját.
Legalább 200 négyzetméteren ég egy raktár az oroszországi Rosztovban – közölte pénteken az Unian ukrán hírügynökség.
A tűzoltók jelenleg is dolgoznak a lángok megfékezésén. A lap szerint az Almaz-Antaj orosz fegyvergyártó raktárában ég a műanyag.
Az Európai Bizottság közölte, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán gabonafélék behozatalára vonatkozó, pénteken lejáró tilalmat Ukrajna öt uniós szomszédjával szemben.
Arra a következtetésre jutott, hogy a koordinációs platform munkájának és a 2023. május 2-án bevezetett ideiglenes intézkedések miatt az Ukrajnával határos öt tagállamban megszűntek a piaci torzulások
– áll az Európai Bizottság közleményében.
Az EU bizottsága egyetértett azzal, hogy a meglévő intézkedések pénteken lejárnak, Ukrajna pedig vállalta, hogy 30 napon belül minden jogi intézkedést (például kiviteli engedélyezési rendszert) bevezet a gabonafelhajtások elkerülése érdekében – írja a Sky News.
Az EU közölte, hogy mindaddig tartózkodik a korlátozások bevezetésétől, amíg az Ukrajna által hozott hatékony intézkedések hatályban vannak, és teljes mértékben működnek.
Az Egyesült Államok már idén ősszel leszállíthatja az ATACMS-rakétákat Ukrajnának – írja a The Wall Street Journal.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a rakéták átadásáról a közeljövőben hozhat döntést az amerikai kormányzat. A lap szerint Joe Biden még nem hagyta ugyan jóvá mindezt, de egyre közelebbinek tűnik az, hogy tényleg átadják ezeket a fegyvereket is.
Az amerikai kormányzat jelenleg úgy kalkulál, hogy csak erősen korlátozott számban adnák át ezeket a rakétákat, annak érdekében, hogy a saját hadseregük készletén is maradjon belőle elég darab. Ezenkívül várhatóan azt is megígértetik Ukrajnával, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területét nem lövik majd ezekkel a fegyverekkel (ugyanezt megtették a korábbi, ehhez hasonló fegyvereknél is).
Kilenc visszavert ukrán támadásról számolt be a front különböző szakaszairól Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az elmúlt 24 órában az érintkezési vonal mentén elszenvedett ukrán veszteség mintegy 680 fő volt.
Közülük, mint mondta, 275 katona vesztette életét, vagy sebesült meg a Donyeck körzetében vívott harcokban – adta hírül az MTI.
Zaporizzsjában, Rabotine község közelében az orosz erők légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró-rendszerekkel visszaverték az ukrán hadsereg 47. gépesített brigádjának két támadását, és csapást mértek az ukrán 80. ejtőernyős rohamdandárra Verbove falutól nyugatra.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők által elveszített különleges katonai gépjárművek száma meghaladta a 13 ezret.
A belga kormány egy légi koalíció részeként ukrán pilótákat képez ki F–16-os vadászgépek vezetésére. A kezdeményezés célja, hogy Ukrajnát ilyen típusú repülőgépekkel lássák el, és személyzetet képezzenek ki a karbantartásukra – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Le Soir azt írja, hogy hat ukrán oktató és négy bevetéstervező kap Belgiumból képzést az F–16-osok elsajátítására. Emellett
az ország védelmi minisztériuma három katonai alkalmazottat küld az ukrán pilóták számára Dániában, az ország déli részén található Skrydstrup légibázison működő kiképzőközpontba.
Ezenkívül 2024-ben a belga védelmi minisztérium két F–16B kétüléses kiképzőgépet küld Dániába továbbképzésre, valamint mintegy 50 katonát, főként műszaki személyzetet, akik a vadászgépek bevetéséért lesznek felelősek.
Oroszország új nukleáris tengeralattjárókat, valamint víz alatti drónokat fejleszt ki – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a CNN szerint.
A tárcavezető Oroszország tengermelléki határterületén, a távol-keleti orosz flotta főhadiszállásán beszélt erről pénteken. Elmondása szerint az orosz haditengerészetnél már dolgoznak az eszközök fejlesztésén.
Szergej Sojgu szerint a tengeralattjárók többcélú eszközök lesznek. A távol-keleti látogatásán a miniszter meglátogatott egy olyan hajógyárat, ahol tengeralattjárókat készítenek, valamint egy helikoptergyártat is.
A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot pénteken újságírókat kérdezték meg arról, hogy miként áll a nyomozás annak a repülőgépes incidensnek az ügyében, amelyben (másokkal együtt) meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére.
A CNN szerint az újságírók azt kérdezték Peszkovtól, nem gondolják-e úgy, hogy a nyomozás túl lassan halad. A szóvivő erre azt mondta:
Ez összetett nyomozás, összetett incidens. A nyomozás még tart, ezért túl korai lenne nyilatkozni róla.
Peszkov az incidens utáni napokban azt mondta: „Minden olyan vád, mely szerint a Kreml állna Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér halála mögött, abszolút hazugság”. Egy másik alkalommal viszont azt mondta: a nyomozók egyelőre nem zárták ki, hogy a Wagner-csoport vezérét meggyilkolhatták.
Az Egyesült Királyságban hivatalosan is terrorszervezetté nyilvánították az orosz Wagner-csoportot – írja a CNN.
A britek szeptember elején közölték, hogy a zsoldoscsoport hamarosan felkerülhet a terrorszervezetek listájára. Azóta a törvényhozók is jóváhagyták ezt, és a brit kormányzat is kihirdette a döntést, így mostantól kezdve az Egyesült Királyságban tilos lesz az orosz zsoldoscsoport tagjának lenni vagy támogatni őket.
A rendelkezés azonnali hatállyal érvénybe lép. Azokat, akik megszegik az előírást, akár 14 év börtönbüntetésre, továbbá pénzbüntetésre is ítélhetik – közölte a brit kormány pénteken.
Németországba látogatott Vlagyimir Klicsko és testvére, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Klicskóék köszönetet mondtak a jelen lévő Olaf Scholz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiért Ukrajna több mint másfél éve meg tudja védeni magát az orosz hadsereggel szemben, ami nekik is köszönhető.
A vendégekhez intézett beszédükben kijelentették, hogy
ma este itt állunk egy történelmi helyen, amelynek sok köze van ahhoz, hogy az orosz katonák miért folytatnak háborút hazánk ellen a hazánkban. Valaha itt futott a Fal. Itt volt a halálsáv. Itt volt bebörtönözve egy ország
– fogalmaztak a német Bild szerint.
Szerintük a szabadság biztosította Vlagyimir Putyin számára, hogy háborút viseljen Ukrajna ellen, mert soha nem tette túl magát azon, hogy a szovjet birodalom szétesett, sőt ezt a birodalmat akarja visszaállítani.
Beszédükben köszönetet mondtak a német Patriot és a német Iris–T védelmi rendszerekért Németországnak. Arról is beszéltek, hogy tudják, nehéz folyamatosan segíteni Ukrajnát, de nagyon nagy szükségük lenne a Taurus rakétákra.
Megbízhatnak bennünk, hogy a Taurusokat kizárólag Ukrajnán belül használjuk
– ígérték meg.
Mint azt megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken találkozott Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel, és erről már képek, videók is készültek.
A megbeszélés után Putyin és Lukasenka közös sajtótájékoztatót is tartott, ahol újságírói kérdésekre is válaszoltak. Putyin egyrészt beszélt arról, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket ad Kijevnek, és ez szerinte azt bizonyítja, hogy az amerikaiak továbbra is úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak a szabályok a világpolitikában, mert mások részéről ezeknek a lőszereknek a használatát háborús bűnnek tekintik. Erről részletesebben írtunk már egy korábbi posztunkban.
Az orosz elnököt arról is megkérdezték, hogy van-e esély béketárgyalásokra, és hogy valóban az orosz fél-e az, amely nem akar tárgyalni.
Már korábban is elmondtam, sosem utasítottunk el a tárgyalásokat. Tehát ha a másik oldal ezt mondja, hát hadd mondják
– fogalmazott Putyin a The Guardian szerint, utalva ezzel Antony Blinken amerikai külügyminiszter pár napja megjelent nyilatkozatára, mely szerint az oroszok jelenleg nem akarnak tárgyalni.
Blinken nyilatkozatának tangótáncos kiszólására visszautalva azt is megjegyezte viccelődve, hogy Washington lehet, hogy ígért egy tangót Kijevnek, de az ukránoknak nem szabad elfelejteniük a saját nemzeti táncukat, a hopakot, mert ha nem figyelnek oda, akkor arra ébrednek, hogy valaki másnak a nótájára táncolnak.
Az orosz elnök a pénteki, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel tartott találkozóján beszélt arról is, hogy napról napra észlelik, a csatatéren és a kiképzőtereken is külföldi „zsoldosok” segítik Ukrajnát, és nem egy alkalommal el is fogtak ilyen embereket.
Azt a híresztelést viszont indulatosan cáfolta, hogy Észak-Koreától Oroszország is fegyvereseket kaphatna az ukrajnai műveletekhez, ugyanis állítása szerint nincs szükségük külföldi segítségre.
Pár napja már elmondtam, a mi embereink, a mi harcosaink már leszerződtek az Orosz Föderáció Fegyveres Erejével. 270 ezren írtak alá szerződést, de mint kiderült, ez az adat már elavult. Reggel azt jelentették nekem, hogy már 300 ezer írtak alá
– mondta erről Putyin a RIA Novosztyi szerint a Lukasenkával tartott kétoldalú megbeszélés alatt.
Erre a belorusz elnök azzal kontrázott, hogy a másik oldalon már most „fekete, sárga és fehér amerikaiak” harcolnak Ukrajnában, és azt állította, hogy a lengyelek is készen állnak arra, hogy katonákat küldjenek az országba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken találkozott Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel – számolt be a RIA Novosztyi.
Az orosz államfő Szocsiban fogadta belorusz partnerét, és többek közt az ukrajnai konfliktusról, valamint Kim Dzsongun észak-koreai diktátor oroszországi látogatásáról is beszéltek.
Kettejük privát tárgyalásáról napvilágot látott egy rövid videórészlet is, amelyet a TASZSZ hírügynökség osztott meg.
A RIA Novosztyi szerint Lukasenka gratulált Putyinnak a regionális választásokon aratott sikerekhez, és megjegyezte, hogy a nyár elején történt találkozójuk óta sikerült elérniük a legtöbb célt, amit az orosz és belorusz kormányzat kitűzött akkor. Hozzátette azt is, nagyon örült, hogy Putyin találkozott Kim Dzsongunnal Vlagyivosztokban, és szerinte a belorusz–orosz kétoldalú kooperációt ki lehetne terjeszteni Észak-Koreára is.
Ezután Putyin beszélt arról, hogy Oroszország és Belarusz képes legyőzni a nyugati szankciókat, és képesek saját erőforrásból előállítani mindent, amit Nyugatról nem kapnak meg.
Tovább folytatódott az orosz kézben lévő Bahmut visszafoglalására indított ukrán katonai hadművelet, mindeközben az ukrán erők súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek a déli fronton – állította a kijevi katonai vezetés csütörtöki közleményére hivatkozva a brit hírügynökség.
Ukrán közlés szerint heves harcok zajlanak a keleti fronton, de nem sikerült újabb áttörést elérni a három hónapja indított ellentámadás során. A tavalyi sikeres északkeleti offenzívához képest az idei ukrán előretörés és területfoglalás lassabban halad, mert a földbe ásott orosz lövészárkok miatt az ukrán egységek csak lépésről lépésre tudnak előrejutni.
Hanna Maljar, ukrán védelmiminiszter-helyettes három Bahmut környéki falu visszafoglalásáról számolt be.
Maljar Andriivka falu visszafoglalását is bejelentette, később azonban azt közölte, a harcok még mindig dúlnak a falu körül. A védelmiminiszter-helyettes nem szolgált semmilyen információval a dél-donyecki régióban fekvő Avgyijivkáról és Marjinkáról, amelyeket egy nappal korábban súlyos orosz támadás ért.
Az orosz erők „jelentős veszteséget” szenvedtek el a déli fronton és „jelentősen csökkent védelmi képességük”, miközben az ukrán haderő az Azovi-tenger irányában kulcsfontosságú falvakat tudott visszafoglalni – állítja Maljar.
Olekszandr Stupun, a déli Tavrija frontszakasz katonai szóvivője az ukrán állami televízióban jelentős orosz veszteségekről beszélt,
az ellenség a Tavrija déli irányába indított ellentámadásai során az elmúlt két nap során 15 harckocsit és 12 páncélozott járművet vesztett el.
Elmondása szerint az oroszok embervesztesége 665-re tehető az elmúlt két nap alatt, ezt azonban független hírforrások nem erősítették meg – írja az MTI.
Tiltott orosz szimbólumokat és kitüntetéseket talált az ukrán biztonsági szolgálat, amikor egy jelentés kapcsán átkutatta egy hazaárulással gyanúsított parlamenti képviselő otthonát – írja a Sky News.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatásokat tartott Nesztor Sufrics – az Ellenzéki Platform betiltott oroszbarát politikai párt tagjának – otthonában. Azzal gyanúsítják, hogy együttműködik az orosz titkosszolgálat egyik alkalmazottjával, és együtt dolgozik Volodimir Szivkovicscsal, az Ukrán Biztonsági Tanács volt titkárhelyettesével, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy
a moszkvai hírszerzésnek dolgozik.
A rendőrök orosz szalagokat, kitüntetéseket és címereket fedeztek fel Sufrics rezidenciáján.
Szijjártó Péter Hongkongban tett kijelentése miatt kéri az ukrán külügyminiszter szóvivője, hogy Brüsszel kérjen magyarázatot a magyar kormánytól. Oleh Nyikolenko ugyanis úgy véli, hogy a magyar külügyminiszter „dezinformációt terjeszt Oroszország érdekében”.
További részleteket az alábbi cikkünkben olvashat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy orosz hadihajó megsemmisített egy ukrán haditengerészeti drónt a Fekete-tengeren – írja a Sky News.
Ez azután történt, hogy a hét elején egy orosz hadihajó jelentős károkat szenvedett ukrán tengeri drónok támadásában.
Katonai elemzők szerint Oroszország a WhatsApp letiltását egy szélesebb körű művelet részeként javasolta, amelynek célja, hogy ellenőrizni tudja a háborúval kapcsolatos információs teret – írja a Sky News.
A WhatsApp anyavállalata, a Meta szerdán jelentette be, hogy 150 országban indítja el a WhatsApp Channels – a Telegramhoz hasonló – funkciót. Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Oroszországot „valószínűleg” bevonnák.
Moszkva korábban már „ellenségesnek” titulálta a Metát, a Facebook és az Instagram használatát pedig betiltotta az országban.
Most az ISW szerint az orosz tisztviselők azt javasolják, hogy blokkolják a WhatsAppot, ha az orosz nyelvű csatornákat indít.
Oroszország jóváhagyta az Egyesült Államok kérését, hogy meglátogathassa a fogva tartott újságírót, Evan Gershkovichot – írja a Sky News.
A jóváhagyás hírét a RIA állami hírügynökség jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettesre hivatkozva.
Gershkovichot márciusban tartóztatták le kémkedés vádjával, amit az újságíró és Washington is tagad.
Vlagyimir Putyin Szocsiban tárgyalt Aljakszandr Lukasenkával – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. A találkozót megnyitva az orosz államfő elmondta, hogy tájékoztatni fogja kollégáját a Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel a héten tartott csúcstalálkozóról.
Putyin az ukrajnai helyzetet nevezte meg a legégetőbb kérdésként, amelyről szintén tárgyalni fognak.
Van egy ország, amely mindent megenged magának – ez pedig az Egyesült Államok. Még arra is képesek, hogy olyat tegyenek, amit ők maguk is bűnnek tartanak, nevezetesen a kazettás bombák használatára gondolok, amelyet Amerika Ukrajnán keresztül hajt végre
– fogalmazott Putyin, amikor arról kérdezték, mit gondol arról, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnába. Ezt a helyzetet a nemzetközi kapcsolatok fő problémájának nevezte.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint idén 300 ezer ember kötött szerződést az orosz hadsereggel – írja a strana.today. Három nappal ezelőtt még 207 ezer emberről beszélt, akik az elmúlt fél évben szerződtek le az orosz fegyveres erőkkel.
Kirill Budanov, a GUR vezetője szerint a „rejtett mozgósítás” havi 20-22 ezer fős utánpótlást biztosít az orosz hadsereg számára. Putyin havi 40 ezer főről beszél.
Az ukrán vezérkar szerint hamarosan újabb mozgósítás kezdődik Oroszországban és a megszállt ukrán területeken. Oroszország tagadja ezeket az állításokat.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin a héten tartott találkozójukon nem írtak alá katonai vagy más kérdésekben megállapodást – közölte a Kreml. A találkozó előtt több politikus is hangot adott aggodalmának, hogy a két vezető katonai megállapodást köthet egymással.
Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy nem volt tervben semmilyen hivatalos dokumentum aláírása az észak-koreai vezető távol-keleti oroszországi látogatásakor – teszi hozzá a Sky News.
„A ros hásáná (zsidó újév – a szerk.) közeledtével találkoztam az ukrajnai zsidó közösségek vezetőivel, 26 ukrán város rabbijaival és zsidó származású ukrán harcosokkal” – közölte az X-en Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Megköszöntem az imáikat, a humanitárius segítségüket és erőfeszítéseiket, hogy közelebb hozzák az ukrán győzelmet
– tette hozzá.
Törökország és Oroszország továbbra is tárgyalásokat folytat a Vlagyimir Putyin orosz államfő által javasolt gázközpont létrehozásáról – mondta a török energetikai miniszter a TASZSZ kérdésére.
Amióta felajánlották nekünk ezt a gázkereskedelmi platformot, volt egy földrengés és egy választás is. Emiatt beállt egy kisebb szünet, de most újra tárgyalunk. Ha több gázt akarunk, ha több szereplőt akarunk bevonni az üzletbe, akkor talán egy új tőzsde értelmesebb lehet. Nem ellenezzük egy további gázkereskedelmi platform létrehozását. De ha most van egy működő gázkereskedelmi platformunk, akkor nem kell még egy évet várnunk arra, hogy ezt a kereskedési műveletet elindítsuk
– tette hozzá a miniszter.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember 11-én azt mondta, hogy a trákiai gázcsomópontprojekt továbbra is prioritás Ankara számára.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető pénteken megérkezett az Oroszország távol-keleti részén fekvő Komszomolszk na Amure városába, és egyenesen a repülőgépgyárba ment, ahol harci repülőgépeket és más felszerelések gyártását figyelte meg – írja a Reuters.
A diktátort a város vasútállomásán vörös szőnyeg fogadta, a regionális kormányzó és más tisztviselők üdvözölték. A komszomolszki repülőgépgyárba vezették, amelyet Jurij Gagarin szovjet kozmonautáról, az első űrhajósról neveztek el.
Az üzemben készülnek Oroszország legmodernebb vadászrepülőgépei,
valamint polgári gépek is.
Mihail Degtjarjov regionális kormányzó azt mondta, megmutatták Kim Dzsongunnak a katonai repülőgépek alkatrészeit gyártó létesítményeket, valamint a polgári Szuperjet–100-as repülőgépet, amelyet Oroszország importált alkatrészek nélkül állított elő.
Apáink és nagyapáink együtt harcoltak a japán militarizmus ellen, hazánk az 1950-es években támogatta Észak-Koreát az Egyesült Államok imperialista törekvései elleni harcban, és ma közösen állunk ellen a kollektív Nyugat nyomásának
– mondta Degtjarjov.
Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy a kormány fontolóra veszi az Észak-Korea és Oroszország elleni független szankciók életképes lehetőségeit a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt.
A két vezető védelmi minisztereik kíséretében katonai kérdésekről tárgyalt.
Putyin csütörtökön elfogadta Kim Dzsongun meghívását, és viszonozni fogja a diktátor látogatását Észak-Koreában.
A megszállt Krímben egy légvédelmi rendszer elleni ukrán csapás az orosz erők „hibáira” utal és katonai elemzők szerint valószínűleg „szélesebb körű rendszerszintű probléma” is állhat az orosz légvédelem nem megfelelő működésének hátterében – írja a Sky News.
Kijev közölte, hogy a Triumf rendszert csütörtökön Jevpatorijában megsemmisítették egy különleges műveletben, amelyben a titkosszolgálat és a haditengerészet is részt vett.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet szerint a támadás sikere azt mutatja, hogy „rendszerszintű taktikai hibák lehetnek az orosz légvédelmi rendszerekkel a Krímben”.
A csapás sikeressége arra utal, hogy az orosz erők nem voltak felkészülve a rakéták rendszerrel történő elfogására, vagy szimplán nem voltak képesek rá
– írta.
Az ukrán erők augusztusban szintén csapást mértek egy orosz légvédelmi rendszerre a krími Olenyivka közelében.
Az amerikai kormány újabb szankciókat hozott helyi idő szerint csütörtökön orosz állampolgárok és üzleti érdekeltségek ellen jórészt az ukrajnai háborúval összefüggésben, és részben a Wagner-csoport afrikai tevékenysége miatt.
A külügyminisztérium közleménye szerint a tárca Oroszország Ukrajna ellen folytatott megalapozatlan katonai akciója miatt összesen
150 személlyel és szervezettel szemben döntött újabb büntetőintézkedésekről a pénzügyminisztériummal összhangban.
A szankciók pontosabb indoka a már életben lévő intézkedések megsértése és megkerülése, ami hozzájárul Oroszország képességének fenntartásához a háború folytatásához – áll a közleményben. Az elrendelt intézkedések 70 személy és szervezet esetében az orosz energiaszektor termelési és exportképességeit, az orosz fémipart, valamint a bányászati szektort érintik.
A külügyminisztérium szankcióinak célpontjai között szerepel az orosz hírszerzés egy tisztje, valamint egy grúz–orosz állampolgárságú üzletember, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együttműködve „hamis társadalmi és politikai befolyást fejtett ki” Georgiában orosz érdekeket követve. Szintén szankcionáltak az orosz fegyvergyártásban és -javításban működő szervezeteket, és egy olyan személyt, aki segítséget nyújtott lőszerszállítások létrejöttében Észak-Koreából Oroszországba.
Az amerikai pénzügyminisztérium, a külügyi tárca szankcióihoz illeszkedve, mintegy 100 esetben döntött gazdasági lépésekről, ezek között vagyonok befagyasztásáról.
Az intézkedések célpontjai között szerepel a Wagner orosz katonai magánvállalat egy tisztviselője, mert elősegítette a cég tevékenységét a Közép-afrikai Köztársaságban. Az amerikai álláspont szerint a Wagner-csoport részt vett a július 30-i, alkotmányról szóló népszavazás lebonyolításában, ami aláássa a demokráciát az afrikai országban.