Index Vakbarát Hírportál

Az ukrán elnök garantálta, hogy ezt nem fogja végrehajtani a siker érdekében

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2023.10.10. 21:42
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

    Jó pihenést kívánunk!

  • Orosz ágyúzás végzett egy 13 éves kislánnyal a Szumi területen – írja az Ukrinform. Ezt a Szumi területi katonai közigazgatás közölte a Telegramon.

    Egy 2009-es születésű kislány megsebesült. Sajnos nem sikerült megmenteni. A mentőautóban meghalt

    – közölte az adminisztráció.

    Október 9-éről 10-ére virradó éjjel az orosz hadsereg három aknavető-támadást hajtott végre a Szumi régió határ menti települései ellen.

  • Az ukrán különleges erők harcosai egy új, PD–2 típusú drónt kaptak az orosz hadsereg felderítésére – írja a Sky News.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte, hogy a drón segíteni fogja az egységeket a célpontok felkutatásában, amelyeket nagy hatótávolságú és nagy pontosságú fegyverekkel fognak célba venni. 

    A drónt önkéntesek adományozták a haderőnek, akik közel 30 millió hrivnyát gyűjtöttek össze a megvásárlására. 

    A felderítő drónok ellenőrzött repülési sugara akár 180 kilométer is lehet, és erős zoomokkal vannak felszerelve a nappali és hőkamerás megfigyeléshez.

  • Oroszország elszalasztotta az ENSZ legfőbb emberi jogi testületébe való visszatérésre irányuló pályázatát, mivel Albánia és Bulgária több szavazatot kapott a közgyűlésen – írja a The Guardian.

    Oroszország 83 szavazatot kapott, míg Albánia 123, Bulgária pedig 160 szavazatot kapott a titkos szavazáson.

    A választást kulcsfontosságú próbatételnek tekintik a nyugati erőfeszítések szempontjából, hogy Moszkvát diplomáciailag elszigetelve tartsák Ukrajna inváziója miatt, amiért 18 hónappal ezelőtt kizárták a genfi székhelyű emberi jogi tanácsból. 

    Oroszország tavalyi felfüggesztésével az ENSZ Biztonsági Tanácsának első állandó tagjává vált, akinek tagságát bármelyik ENSZ-testületből visszavonták.

    Louis Charbonneau, a Human Rights Watch nemzetközi civil szervezet munkatársa az emberi jogi tanácsban betöltött helyének visszaszerzésével kapcsolatban elmondta:

    Az ENSZ-tagállamok határozott jelzést küldtek Oroszország vezetése felé, hogy a számtalan háborús és emberiség elleni bűncselekményért felelős kormánynak nincs helye az emberi jogi tanácsban.

    A szavazásra mindössze néhány nappal azután került sor, hogy az ukrajnai Hroza falu elleni orosz rakétatámadásban a jelentések szerint több mint 50 ember vesztette életét.

    Ferit Hoxha albán nagykövet, akinek az országa 123 szavazatot kapott, korábban azt mondta: az ENSZ közgyűlése fontos választás előtt áll, hogy megmutassa, „nem hajlandó egy gyújtogatót tűzoltónak elfogadni”.

  • Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megígérte neki, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni Európa legnagyobb atomerőművét az Oroszország elleni ellentámadás részeként – írja a The Guardian.

    A nukleáris felügyelet vezetője azt mondta, hogy leginkább amiatt aggódik, hogy a zaporizzsjai atomerőmű a két fél közötti harcokba keveredik.

    Zelenszkij elnök személyesen biztosított arról, hogy nem fogják közvetlenül bombázni

    – mondta Grossi, bár hozzátette: Zelenszkij azt is mondta neki, hogy minden más lehetőség fennáll az erőmű visszavételét illetően.

    Ez azt jelenti, hogy Ukrajna betartaná az öt új nukleáris biztonsági alapelv közül az elsőt, miszerint „ne támadj atomerőművet”. Ezt Grossi eredetileg május végén az ENSZ Biztonsági Tanácsában vázolta fel a katasztrofális baleset elkerülése érdekében.

    Gyakran kérdezik tőlem, hogy az erőmű most már biztonságos? Nem. Egy háborús övezet közepén van, ahol ellentámadás folyik

    – mondta.

  • Németország újabb, mintegy egymilliárd euró értékű támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának – írja a Sky News.

    A program a légvédelemre, fegyverekre és szárazföldi járművekre terjed ki.

    Németország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát azzal, amire a leginkább szüksége van, légvédelemmel, lőszerrel és harckocsikkal

    – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

  • A bolgár rendőrség letartóztatott 12 embert, akiket azzal vádolnak, hogy illegálisan exportáltak Oroszországba kettős felhasználású termékeket, amelyeket az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban használhat – írja a The Guardian.

    Zsivko Kotsev belügyminisztériumi főtitkár kedden újságíróknak elmondta, hogy a gyanúsítottak között bolgár, orosz és fehérorosz állampolgárok is vannak.

    A gyanúsítottak letartóztatására irányuló műveletet több ügynökség hajtotta végre, miután az állami nemzetbiztonsági ügynökség információt kapott a lehetséges kettős felhasználású áruk illegális szállításáról – mondta az ügynökség vezetője, Plamen Toncsev.

    Az ilyen, Oroszországba irányuló exportot tiltják az Oroszországgal szemben az ukrajnai háborút követően bevezetett uniós szankciók.

    Egy nemzetközi hálózatot tártak fel a kettős felhasználású, polgári és katonai célú áruk illegális szállítására európai országokból az Orosz Föderációba

    – mondta Toncsev.

    Hozzátette: a szállítmányokat nem a reguláris orosz hadseregnek szánták, hanem az Ukrajnában harcoló különleges erőknek, például a Wagner-csoportnak és az Akhmat félkatonai egységnek.

  • Moszkva csak akkor fogja újraindítani a nukleáris teszteket, ha Washington teszi meg először – mondta egy magas rangú orosz diplomata. 

    Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes azt mondta, Moszkva vissza fogja vonni a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikálását, hogy tükrözze Amerika lépését – írja a Sky News.

    Ha az Egyesült Államok atomkísérletet hajt végre, kénytelenek leszünk azt is tükrözni 

    – tette hozzá. 

    Az 1996-ban elfogadott átfogó atomcsendszerződés megtilt minden nukleáris robbantást a világon bárhol – bár teljes mértékben soha nem lépett hatályba.

    Az orosz és az amerikai elnök is aláírta, de az Egyesült Államok soha nem ratifikálta.

    A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett, hogy Moszkva fontolóra veheti a ratifikációról szóló 2000-es döntésének visszavonását. Putyin megjegyezte, hogy bár egyes szakértők arról beszéltek, hogy szükség van nukleáris tesztekre, ő még nem alakított ki véleményt a kérdésben.

    Széles körben elterjedt az az aggodalom, hogy Oroszország a nukleáris tesztek folytatásáról dönthet, hogy megpróbálja eltántorítani a Nyugatot attól, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.

  • Finnország úgy véli, szándékos károkozás történt az Észtországból érkező gázvezetékében – írja a Sky News.

    Petteri Orpo finn miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, ahol azt mondta, hogy valószínűleg a szivárgást külső behatás okozta. 

    A kormány figyelemmel kíséri a helyzetet, a szivárgás kivizsgálása korai szakaszban van

    – tette hozzá. Megnyugtatta azonban a közvéleményt, hogy a kár nem befolyásolta az ország általános összeköttetését. 

    A finn parti őrség szerint is külső tényező okozta a rongálódást. Az ország nemzeti nyomozó irodája azonban még mindig ellenőrzi, hogy a kárt szándékosan vagy véletlenül okozták-e.

  • Stratégiai partnerségről írt alá közös nyilatkozatot kedden bukaresti látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán államfő román hivatali kollégájával, Klaus Iohannisszal – közölte az MTI.

    A négyszemközti találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij megköszönte Romániának és a román népnek az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segítséget. Az újabb fegyverigényekről elmondta: biztonsági okokból nem fedheti fel őket, de a román légvédelmi rendszerek erősítéséről is tárgyaltak.

    Klaus Iohannis román államfő hangsúlyozta, hogy Románia rövid távon segíti Ukrajnát a háború megnyerésében, hosszú távon pedig stratégiai partnerséget szeretne vele. Közölte, az ukrajnai román és a romániai ukrán kisebbség helyzetéről is tárgyaltak, melyeknek – mint mondta – hasonló jogokat kell élvezniük, beleértve az anyanyelvi oktatást is.

  • Közös hamburgi ülésen tárgyalt Németország és Franciaország kormánya. A vezetők Ukrajna további közös támogatását beszélték meg – írja az Ukrinform.

    Ukrajna támogatása továbbra is fontos ügyünk

    – mondta Olaf Scholz német kancellár.

    Szavai szerint a jelenlegi cél az, hogy amennyire csak lehetséges, csökkentsék az orosz bombaterror következményeit Ukrajna polgári lakossága ellen ősszel és télen. Mint mondta, a kritikus infrastruktúrát és az energiarendszert meg kell védeni, ezért újabb Patriot légvédelmi rendszer átadását tervezi Ukrajnának.

    De Németország és Franciaország hosszú távon is támogatni fogja Ukrajnát

    – tette hozzá a miniszterelnök.

    Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy ez a találkozó lehetőséget nyújt arra, hogy ismét teljes szolidaritást tanúsítsanak Ukrajnával és támogassák az államot az orosz agresszió elleni harcban.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az iraki miniszterelnökkel, Mohammed Shiá asz-Szudáni miniszterelnökkel folytatott találkozóján először nyilatkozott az izraelipalesztin konfliktusról.

    „Azt hiszem, sokan egyetértenek velem abban, hogy a kialakult helyzet az Egyesült Államok közel-keleti kudarcpolitikájának egyértelmű példája” – idézte az államfőt a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    Putyin szerint Washington nyomást gyakorol mindkét félre, ahelyett, hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresne.

  • Leonyid Pasecsnik, az el nem ismert Luhanszki Népköztársaság (LPR) oroszok által beiktatott vezetője a Telegramon tett közzé egy helyzetjelentést – írja a The Guardian.

    Ebben azt állítja, hogy az elmúlt héten az orosz hadsereg legalább 32 olyan kísérletet hiúsított meg, amelyet az ukrán fegyveres erők tettek arra, hogy területet foglaljanak el Luhanszk térségében.

    Lövészeink, felderítőink, tüzéreink komplex akciói, a légvédelmi egységek, az elektronikai hadviselés és az UAV szakembereinek hozzáértő munkája lehetővé tette, hogy az ukrán fegyveres erők offenzíváját a teljes frontvonal mentén megfékezzék

    – jegyezte meg.

    Az állításokat független források nem ellenőrizték.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár most reagált a Finnországból érkező hírekre és az Észtországgal közös gázvezeték elleni feltételezett támadásra.

    Elmondta, hogy a szövetség jelenleg megosztja a két tagország között a víz alatti infrastruktúrát ért károkkal kapcsolatos információit – és készen áll arra, hogy támogassa az érintett szövetségeseket – közölte a Sky News.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, Romániában egy oktatóközpontot hoznak létre ukrán pilóták számára, hogy az F16-os többcélú vadászrepülőgépekre képezzék ki őket.

    Az Unian tudósítójának jelentése szerint az államfő ezt Bukarestben mondta Klaus Johannis román elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

    Rendkívül fontos döntés született az F16-os pilóták romániai kiképzéséről, ugyanis eldőlt, az F16-os pilóták kiképzőközpontját hozzák létre. Elnök úrral megvitattuk, hogyan lehet felgyorsítani ezt a képzést, és megállapodtunk abban, hogy az ukrán pilótákat is bevonják a képzés első hullámába

    – mondta Zelenszkij.

    Az ukrán elnök tájékoztatta román kollégáját a harctéri helyzetről és az ukrán védelmi szükségletekről is.

    Hálás vagyok a Románia által nyújtott támogatási csomagokért, és mindazért, amit ma megbeszéltünk. Jó híreink vannak a tüzérséggel és a légvédelemmel kapcsolatban is 

    – mondta Zelenszkij.

    Az államfő hozzátette, hogy nem mondhat el minden részletet, mert lehetnek olyan információk, amelyeket nem szeretne Oroszország tudtára adni.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök halálos beteg, és már nincs sok ideje hátra – állítja a Generall SVR Telegram-csatorna, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.

    A Daily Star cikkében Valerij Szolovjov neve is előkerül, ugyanis az orosz politikai elemző szerint a hír nem kacsa. Szolovjov biztos benne, hogy Putyin hamarosan örök álomra szenderül, de azt nem árulta el, hogy szerinte mi lesz a halál oka.

    FONTOS HANGSÚLYOZNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT EGYETLEN FÜGGETLEN, hiteles HÍRFORRÁS SEM TUDTA MEGERŐSÍTENI.

    Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról. Tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.

    A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapjuk nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.

  • A finn média arról számol be, hogy szivárgást fedeztek fel az ország és Észtország között húzódó tenger alatti gázvezetéken. Az Iltalehti finn napilap kormányzati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a kár nem baleset következtében keletkezett.

    Az ország tisztviselői úgy vélik, hogy Oroszország áll a támadás mögött – írja a Sky News.

    A svéd közszolgálati rádió külön beszámolt arról, hogy a vezeték megsérült, és hogy a károk nem természetes módon következtek be, miközben finn kormányzati forrásokra is hivatkoztak.

  • A Kreml azt közölte kedden, hogy kapcsolatban áll mind Izraellel, mind a palesztinokkal, és arra törekszik, hogy szerepet játsszon a köztük lévő konfliktus megoldásában – írja a Sky News.

    Moszkvának hosszú távú történelmi kapcsolatai vannak a palesztinokkal, és sok közös szál fűzi Izraelhez is, többek között az, hogy sok izraeli volt orosz állampolgár – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    „Erőfeszítéseket kívánunk tenni, és szerepet kívánunk játszani abban, hogy segítséget nyújtsunk a rendezéshez vezető utak megtalálásában” – tette hozzá.

  • A Fehér Ház azt reméli, hogy ha az Izraelnek szánt segélycsomagokhoz csapja hozzá az Ukrajnának szánt adagot, akkor a kongresszus nagyobb eséllyel hagyja jóvá, hogy mindkét ország részesüljön a segélyből – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A The Washington Post értesülései szerint a Fehér Ház két illetékese úgy tudja, még nem született végleges döntés arról, hogy összekapcsolják-e a kéréseket. Ugyanakkor úgy vélik, ez lenne a legjobb megoldás, ugyanis a jobboldali politikusok sokallják az Ukrajnának szánt támogatás mértékét, ugyanakkor abban egyetértenek, hogy Izraelnek segíteni kell.

    Mint mondták, ha a két ország egy csomagban részesül az újabb segélyből, talán a kongresszus mindkét politikai oldala jóváhagyja azt.

  • Oroszország kedden azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy nukleáris kísérletet készítenek elő Nevada államban – írja a Reuters. A hírügynökség szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte:

    A jelek arra mutatnak, hogy előkészületi munkák folynak, vagy legalábbis folytak mostanáig a Nevada Test Site-nál [az Egyesült Államok atomkísérleti üzemében – a szerk.].

    Hozzátette: ők maguk nem kezdik újra a nukleáris kísérleteket, ameddig Washington nem lépi ezt meg. Ugyanakkor az orosz törvényhozás alsóháza hamarosan arról tárgyal, hogy Oroszország miként vonulhatna ki a kísérleteket korlátozó nemzetközi szerződésből (erről részletesen itt írtunk).

    A fentiektől függetlenül nagyjából három hete jelentek meg olyan műholdas felvételek a nyugati sajtóban, amelyek szerint az Egyesült Államok és Oroszország, sőt még rajtuk kívül Kína is újabb kísérletekre készülhet. 

  • Törökország, Románia és Bulgária egy közös erő létrehozásáról tárgyal, amelynek feladata az Ukrajna elleni orosz háború következtében a vizeikre esett aknák eltávolítása lenne – írja a Bloomberg három, a tárgyalásokat ismerő tisztviselőre hivatkozva.

    A részleteken még dolgoznak, de a tisztviselők szerint már a jövő hónapban felállíthatják az egységet.

    A lap megjegyzi, hogy bár a közös tengeri aknamentesítési erő önmagában nem NATO-művelet, ez lesz az első nagyobb közös szövetségi erőfeszítés a Fekete-tengeren azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte Ukrajna lerohanását.

    Ráadásul ez akkor történik, amikor a szövetségesek egyre provokatívabb orosz magatartással és látszólag véletlenszerű következményekkel járó incidensekkel szembesülnek a térségben.

  • Az ukrán védelmi erők naponta több száz méternyi ukrán területet szabadítanak fel Bahmuttól délre – közölte Ilja Jevlas, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője.

    Elmondása szerint az oroszok nem tettek le a korábban elvesztett állások visszafoglalására tett kísérletekről, többek között Kliscsijivka és Andrijivka közelében. De ezek sikertelen akciók voltak. Az elmúlt 24 órában az orosz megszállók 365 ágyúzást indítottak, míg az ukrán védelmi erők négy ellenséges támadást vertek vissza.

    Sikerült 165 megszállót likvidálni Bahmut irányában. Egyet foglyul ejtettünk

    – hangsúlyozta Jevlas az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők Nemzeti Ellenállási Központja azt állítja, hogy megállapodást kötött az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) és a Belorusz Köztársaság arról, hogy külföldi zászló alatt hajtanak végre terrortámadást, hogy később Ukrajnát hibáztassák ezért – írja a Korrespondent.

    A lap úgy tudja, hogy a belorusz–lengyel határtól 2 kilométerre található Brestoblnefteprodukt olajtározót érheti csapás. A létesítményt harci drónokkal támadhatják meg – tették hozzá.

  • A finn külügyminisztérium október 9-én bejelentette, hogy további 92 millió eurót különít el az Ukrajna, Moldova és más, az orosz agresszió által érintett országok humanitárius támogatására – írja a The Kyiv Independent.

    Ukrajnában a minisztérium szerint a támogatás az egészségügyi, a közlekedési, az energetikai, a mezőgazdasági, a lakhatási és a szociális biztonsági ágazatban jelentkező szükségletekre irányul.

    A támogatás által hozzájárulnak a Világbank Nemzetközi Fejlesztési Társulása (IDA) által az év elején indított válságkezelési eszközhöz.

    Finnország 62 millió eurót küld az Ukrajna és Moldova helyreállítását támogató programba, amelyből 12 millió eurót támogatásként, 50 milliót pedig hitelként folyósítanak – olvasható a közleményben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak az X-en osztotta meg gondolatait az Izraelt ért támadásokról. Mint írta, a Hamász az oroszokhoz hasonlítható, ugyanis utóbbi ugyanolyan vérfürdőt rendezett tavaly Bucsában, mint amilyet most a palesztinok Izraelben.

    „A véres mészárlás az izraeli kibucokban, az emberek meggyilkolása az otthonaikban, az autók szétlövése az utakon, a nők és gyermekek elrablása – mindezt jól ismerjük a bucsai mészárlásból. Az ukránoknak nem kell médiabeszámolókat olvasniuk ahhoz, hogy megértsék, mi történt ott. Mi mindent tudunk már arról, amit oda leírtak” – írta az elnök tanácsadója.

    „Barátainknak erőt kell meríteniük ahhoz, hogy elolvassák az Izraelben történteket, és hogy megértsék: a Hamász mészárlása – akárcsak az oroszok támadásai – nem spontán cselekedet volt, hanem a megfélemlítés eszközeként használt tervezett támadás” – szögezte le Podoljak.

    A politikus szerint a palesztinok meg akarják törni a szellemet, le akarják gyűrni az akaratot, meg akarják állítani az ellenállást, és mindezt a demokrácia legnagyobb válságának idején teszik. „Több ilyen bucsai mészárlás is lesz, hacsak nem mutatjuk be a folyamat ellenkezőjét. Itt az ideje, hogy egységet mutassunk. Itt az ideje a döntéseknek” – tette hozzá a tanácsadó.

  • Az oroszok kedd hajnal óta ágyúzzák a Donyecki területen lévő Avdijivkát – idézte a Korrespondent című lap Petro Andrjuscsenkót, Mariupol polgármesterének tanácsadóját.

    A jelentés szerint az orosz haderő tüzérséggel és repülőgépekkel is támadja a lakóépületeket.

  • Mahmúd Abbász palesztin elnök moszkvai látogatást tervez – állította az RBK orosz hírügynökség október 9-én. Abdel Hafiz Nofal, Palesztina oroszországi nagykövete állítólag azt mondta, hogy a látogatás tervei folyamatban vannak, de az időpontot még nem tűzték ki.

    Várjuk a Kreml, az orosz fél hivatalos nyilatkozatát arról, hogy mikor lesz a látogatás. Megállapodás született arról, hogy Abbász úr idejön Moszkvába

    – mondta Nofal a The Kyiv Independent szerint.

  • A brit védelmi minisztérium információi szerint a 2024. március 17-én esedékes  oroszországi elnökválasztáskor Vlagyimir Putyin szinte biztosan újraindul a kormányfői posztért. Hozzátették, az orosz elnök hivatalosan még nem jelentette be erre vonatkozó szándékát. 

    A minisztérium ugyanakkor úgy véli, Putyin választási kampánya informálisan már a jövő hónapban elkezdődik – írta meg a Sky News.

    „Bár a választások Oroszországban a Kreml beavatkozása és ellenőrzése alatt mennek végbe, továbbra is ez a politikai legitimáció egyik legfontosabb eszköze” – közölte a minisztérium.

    Mint írták, „szinte biztos, hogy Putyin választási kampánya Oroszországot egy külön civilizációként írja majd le, amely védelemre szorul az ellenségekkel szemben. A választások előkészítésekor a Kreml feltehetően arra törekszik majd, hogy minimalizálja a népszerűtlen politikai lépéseket, ezért nagyon valószínűtlen, hogy a 2024. márciusi elnökválasztás előtt további mozgósítási hullámot hajtana végre az országban” – írta a minisztérium.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életbe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát. A rendelet szerint jövőre az állami költségvetésnek a GDP legalább 21,6 százalékát kell biztosítania a honvédelem szükségleteire – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az ukrán kormánynak  ehhez 1692 billió hrivnyát kell a biztonsági és védelmi szektor szükségleteire fordítania 2024-ben. Emellett kötelesek prioritásként finanszírozni a biztonsági és védelmi szektort, különösen a kiemelt fegyverek, felszerelések, lőszerek iránti igények  terén – tették hozzá.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Romániába látogatott, ahol az ország elnökével tárgyalt – írta az Unian.

    „Megérkeztem Bukarestbe, Romániába, hogy beszéljek Klaus Johannisszal, valamint hogy megerősítsük az országaink között fennálló jószomszédi kapcsolatunkat – mondta az ukrán elnök. Hozzátette, „Ukrajna hálás Románia támogatásáért és szolidaritásáért.

    Zelenszkij szerint a tárgyaláson szó lesz többek között a biztonsági együttműködésekről, a légi közlekedés fejlesztéséről, a fekete-tengeri biztonsági rendszerek kiépítéséről, a partneri kapcsolatokról, valamint Ukrajna légvédelmének megerősítéséről is.

Rovatok