Magyar katonák is védik Izrael és Libanon közös határának libanoni oldalát – erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium a hvg.hu kérdésre.
A tárca szerint a katonák az ENSZ Libanoni Békefenntartó Missziójában, egy ír-lengyel zászlóalj lengyel századának a lengyel-magyar szakaszában teljesítenek szolgálatot,
Feladatuk a megfigyelés, a járőrözés, az együttműködés a libanoni hadsereggel. Folyamatos kapcsolatban vagyunk velük
– írta a minisztérium.
Nem volt ugyan titok, de nem is verték nagy dobra az utóbbi napokban kormányzati részről azt, hogy magyar katonák is vannak Izrael és Libanon határán, ahol most naponta vannak kisebb-nagyobb tűzharcok. Szeptemberben a honvédelem.hu is írt erről, illetve közöltek egy videót is.
A cikkben azt írták, hogy két váltásban összesen tizenhat magyar katona utazott Libanonba szeptemberben. A libanoni Hezbollah csütörtök délután is rakétákat lőtt ki Izrael felé, amire az izraeli hadsereg válaszcsapást adott.
Egyiptom legfeljebb 20 segélyszállító kamion számára engedélyezi, hogy belépjen a Gázai övezetbe – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerda este, összegezve az egyiptomi elnökkel folytatott telefonos egyeztetését, mielőtt izraeli látogatását követően hazaindult az Egyesült Államokba.
Az egyiptomi államfői hivatal ezzel egy időben azt közölte, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi és Joe Biden amerikai elnök telefonon megállapodott a humanitárius szállítmányok átjuttatásának körülményeiről a Gázai övezetbe a rafahi határátkelőn keresztül.
Joe Biden a németországi Rammstein légitámaszponton hazaindulása előtt újságírók előtt elmondta, hogy az első, Egyiptom felől útnak induló szállítmányt továbbiak követhetik, amennyiben az ENSZ felügyelete alatt a segélyek eljutnak a rászorulókhoz. Hozzátette, hogy ha a Hamász emberei a szállítmányt lefoglalják, vagy nem engedik célba érni, akkor a humanitárius segítséget leállítják.
Joe Biden arról is beszámolt, hogy izraeli részről nem találkozott ellenkezéssel a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztinoknak szánt izraeli látogatása idején megígért 100 millió dolláros humanitárius segéllyel szemben.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős irodája szerdán azt közölte, hogy összesen mintegy 3000 tonna humanitárius támogatás várakozik arra, hogy Egyiptomon keresztül a palesztinok lakta Gázai övezetbe juthasson.
Joe Biden arról is beszámolt, hogy hitelesnek tartja az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatát, amely eddig azt állapította meg, hogy a gázai kórházat kedden ért, több száz emberéletet követelő robbanás nem izraeli támadás következménye. Az izraeli magyarázat szerint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet célt tévesztett rakétája csapódott be a kórház közelében, miközben a Hamász palesztin terrorszervezet Izraelt teszi felelőssé a történtekért.
New Yorkban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán megvétózta azt a határozati javaslatot, amely elítélte volna a civilek elleni minden erőszakot az Izrael és Hamász közötti konfliktusban. A Biztonsági Tanács 15 állandó és ideiglenes tagja közül 12 fogadta el a Brazília által előterjesztett javaslatot, amelyre az Egyesült Államok nemmel szavazott, miközben Oroszország és az Egyesült Királyság képviselője tartózkodott.
Washingtonban szerdán tüntetők százai gyűltek össze az Egyesült Államok törvényhozásának közelében, miközben egy csoportjuk a kongresszus egyik irodaépületében, a Cannonban tartott tüntetést. A hatóságok többeket előállítottak a tiltakozók közül, akik egy zsidó csoport tagjaként követeltek tűzszünetet.
A Hamász terroristáinak izraeli mészárlása után indított légicsapások egyre több palesztin áldozattal járnak. Izrael igyekszik minimalizálni a civileket ért károkat, miközben a Hamász agresszivitása a lehető legnagyobb kárt próbálja okozni a zsidó államnak. A Hamász terrorját Gáza civiljei szenvedik meg.
Az Index képgalériáját ide kattintva tudja megnézni.
Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet infrastruktúráját, az északi határnál pedig az Izraelt támadó Hezbollah síita szervezet célpontjait lőtte szerda éjjel.
A Gázai övezetben végrehajtott légicsapásokkal terrorista infrastruktúrát semmisítettek meg, és megölték különböző terrorszervezetek több, magas rangú tisztviselőjét és aktivistáját.
Szadzsijja lakónegyedben több tucat páncéltörő rakétakilövő állomást, alagutak lejáratait, hírszerzési infrastruktúrát, műveleti központokat lőttek, s célzott légicsapásban életét vesztette az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadást vezető Nuhba egység több mint tíz harcosa. Ugyancsak életét vesztette a rafahi Népi Ellenállási Bizottságok katonai szárnyának vezetője, Rafat Harav Husszein Abu Halal is.
Északon, a libanoni határnál, a Hezbollah célpontjait támadták az izraeli erők, a többi között egy tenger felőli megfigyelőállást, ahonnan szerdán egy páncéltörő rakétát lőttek ki Ros Hanikrára, Izrael legészakibb helyére a Földközi-tenger partvidékén.
Előzőleg Libanonból szerda délután több páncéltörő rakétát indítottak Manara és Ros Hanikra irányába, melyek után a hadsereg tüzérséggel lőtte a kilövőhelyeket, és csapásokat mért a Hezbollah infrastruktúrájára.
A Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák a civilek közé vegyülő Hamász-harcosokra vadászva szorosan egymás mellett álló épületek, aknák és alagutak pokoli sűrűjében fogják magukat találni. A támadás óriási emberi szenvedést okozhat, és más országokat is bevonhat a háborúba – mondták amerikai tisztviselők és a konfliktust jól ismerő elemzők.
Cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
A Gázai övezetből származó jelentések szerint meghalt a Hamász politikai irodájának egyik magas rangú tagja, Dzsamila al-Shanti – számol be erről a The Times of Israel.
A jelentés szerint nem világos, hogy a gyilkosság szándékos merénylet volt-e. Al-Shanti az első nő, aki ilyen pozíciót töltött be, és a Hamász vezető tagjának tartották.
Dzsamila al-Shanti a Hamasz tagja és a csoport női szervezetének alapítója volt. Ő volt a legidősebb nő a Hamász 2006-ban megválasztott képviselői között. Al-Shanti Abdel Aziz al-Rantissi, a Hamász meggyilkolt vezetőjének özvegye volt. Tanárként dolgozott a Gázai Iszlám Egyetemen.
A Downing Street bejelentése szerint Rishi Sunak találkozik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jichák Hercog államelnökkel, majd a közel-keleti térség más fővárosait is felkeresi – írja az MTI.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője ugyanakkor nem részletezte, hogy Rishi Sunak Izraelen kívül mely országokban tesz látogatást, de közölte, tárgyalásain a brit kormányfő a Gázai-övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadása után kirobbant konfliktus kiszélesedésének megakadályozására törekszik.
A brit kormányfő emellett azt is megpróbálja elérni, hogy az övezetbe bejuthassanak a segélyszállítmányok és elhagyhassák a térséget a távozni kívánó civilek. London mindemellett a Gázában és a Ciszjordániában tartózkodó britek szárazföldi evakuálásának lehetőségéről is tárgyal a szomszédos országokkal.
Utazása előtt a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában a brit miniszterelnök kijelentette:
Minden civil halála tragédia, és máris túl sok emberélet veszett oda a Hamász elborzasztó terrorcselekménye óta.
Rishi Sunak látogatásával egy időben James Cleverly brit külügyminiszter is a térségbe utazik. Cleverly a londoni külügyi tárca csütörtöki tájékoztatása szerint az egyiptomi, a török és a katari kormány támogatását kéri a gázai konfliktus rendezéséhez, a humanitárius segélyek eljuttatásához a Gázai övezetbe és a Hamász által elhurcolt brit túszok szabadon engedéséhez.
A brit miniszterelnök és a külügyminiszter látogatása előtt egy nappal Joe Biden amerikai elnök is Izraelben járt. Tárgyalásai után bejelentette: Izrael hozzájárult ahhoz, hogy Egyiptom felől humanitárius segélyek érkezhessenek Gázába a civil lakosság részére.
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön azt mondta Egyiptom miniszterelnökének, hogy Peking reméli, hogy országával együttműködve „nagyobb stabilitást” hozhat a Közel-Keletre – jelentette az állami média.
„Kína kész fokozni az együttműködést Egyiptommal... és több biztonságot és stabilitást vinni a régióba és a világba” – mondta Hszi a CCTV állami televízió szerint Mostafa Madbouli pekingi találkozóján.
Kína és Egyiptom jóbarátok, akiknek ugyanazok a céljaik és megbíznak egymásban, és jó partnerek, akik kéz a kézben dolgoznak a fejlődésért és a közös jólétért
– jelentette ki Hszi Csin-ping. A kínai elnök hozzátette, hogy jelenleg „a világ olyan gyors változásokon megy keresztül, amelyekre egy évszázada nem volt példa”.
Peking kész együttműködni Kairóval a „nemzetközi méltányosság és igazságosság, valamint a fejlődő országok közös érdekeinek közös védelme érdekében” – mondta.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a Hezbollah terrorszervezet katonai célpontjait támadta meg a libanoni határvidéken. A célpontok között volt egy katonai megfigyelőállás, ahonnan irányított páncéltörő rakétát lőttek ki szerdán az északi Rosh Hanikra város felé – közölte a hadsereg.
A támadás válaszcsapás volt az elmúlt napokban Izraelt ért lövésekre.
Az izraeli védelmi erők (IDF) korábban közölte, kilenc rakétát lőttek ki Libanonból, amelyből legalább egy az északi városban landolt, sérüléseket és károkat okozva. Erre válaszul az IDF több páncéltörő rakétát (ATGM) indított Libanon felé.
Később arról is tájékoztattak, hogy dróncsapást hajtottak végre egy Libanonból aknavetőket indító terrorsejt ellen a határ menti Malkia térségében.
A törökországi Adanában lévő amerikai konzulátus további értesítésig zárva marad a nyilvánosság előtt – jelentette be az Egyesült Államok törökországi nagykövetsége.
Az izraeli és gázai eseményekkel kapcsolatos nagyszabású tüntetések várhatóak Törökország-szerte a következő hetekben
– áll a biztonsági riasztásban, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy „bármilyen gyűlés, még a békésnek szánt is, eszkalálódhat és erőszakossá válhat”.
A Törökországban tartózkodó amerikai kormányzati személyzetet arra utasították, hogy minimalizálják a mozgást, és kerüljék a délkelet-törökországi Adana konzuli kerületbe való utazást – közölte a Haaretz.
A brit külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az Izrael és a palesztin területek közötti konfliktussal kapcsolatos kockázatok miatt azt tanácsolja állampolgárainak, hogy ne utazzanak Libanonba – írja a Haaretz.
Egyúttal arra biztatta a jelenleg Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat, hogy most azonnal hagyják el az országot, „amíg a kereskedelmi lehetőségek még rendelkezésre állnak”.
Egy nappal korábban Szaúd-Arábia libanoni nagykövetsége felszólította állampolgárait, hogy hagyják el az országot.
Olaf Scholz kancellár fogadkozik, hogy harcolni fog az antiszemitizmus ellen német földön, miután támadók két Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógára – közölte a The Times of Israel.
A rendőrség közölte, hogy vizsgálják a támadást, amely a város Mitte kerületében történt.
Sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
Németországban az antiszemita incidensek száma jelentősen megnőtt, miután a Hamász terrorcsoport mintegy 1400 embert mészárolt le Dél-Izraelben, és az ezt követő háborút Izrael és a csoport között.
Progresszív zsidó–amerikai aktivisták, akik tűzszünetet követelnek a Gázai övezetben, ülősztrájkot tartanak az amerikai Capitoliumban, hogy követeléseiket a törvényhozók elé tárják.
Több száz tüntető gyűlt össze a washingtoni törvényhozás épülete előtt, hogy a harcok beszüntetését sürgessék, néhány nappal azután, hogy zsidó csoportok hasonló, többórás tiltakozást tartottak a Fehér Ház közelében.
Amerikai zsidók százai tartanak ülősztrájkot a kongresszus előtt – és addig nem megyünk el, amíg a kongresszus nem szólít fel a gázai tűzszünetre
– közölte a Jewish Voice for Peace nevű érdekvédelmi csoport a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
A tel-avivi Kirja katonai parancsnokságról beszélve Netanjahu azt mondta, hogy Biden korábbi találkozójuk során tett ígéretei biztosították Izrael Gázai övezetben zajló háborújának folytatását.
Biden elnök nemcsak vigasztaló és megható szavakkal érkezett ide, amelyek megérintették az egész nemzet szívét, hanem tettekkel is
– mondta az izraeli miniszterelnök.
Majd kijelentette, a találkozón olyan lépésekben állapodtak meg, „amelyek biztosítják az igazságos háború folytatását”.
Olyan együttműködésben állapodtunk meg, amely minden ágazatban megváltoztatja az egyenletet, és segít bennünket háborús céljaink elérésében
– mondta.
A Gázai övezet déli részét érte rakétacsapás, amely egy házat is eltalált, hét kisgyermek meghalt – írja a The Times of Israel.
A lap szerint a sérült és halott gyermekekről készült képek a közösségi médiában is gyorsan terjedni kezdtek, hatalmas felháborodást keltve Gázában és Csiszjordániában.
Ez egy mészárlás
– mondta dr. Yousef al-Akkad kórházigazgató.
A helyi orvosok megerősítették, hogy a gyermekek halálát a légicsapás okozta, majd kiemelték, ez az eset egy a sok közül, ami mostanság történt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az izraeli–Hamász háború eseményeiről. A szerdai percről percre közvetítésünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!