Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja az ENSZ közgyűlésén arról beszélt, hogy Izraelnek nincs joga az önvédelemhez, mivel megszálló hatalom – írja a The Times of Israel.

Nyebenzja szerint emellett a nyugati országok képmutatóan viselkednek, amikor a nemzetközi jogot kérik számon másokon, vizsgálóbizottságokat hoznak létre és szankciókat vetnek ki, miközben

látva a Gázai övezet iszonyatos pusztítását, amely többszörösen felülmúlja mindazt, amit más regionális összefüggésben kritizálnak

– fogalmazott az orosz ENSZ-nagykövet, majd ezután kijelentette, hogy Izrael mint megszálló állam, nincs joga az önvédelemhez.

Ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország elismeri Izrael jogát saját biztonsága biztosításában, de azt szerinte teljes mértékben kizárólag „csak a palesztin probléma méltányos, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján történő megoldása esetén lehet garantálni”.

Nyebenzja felszólalásában a 2022. február 24-én elindított Ukrajna elleni orosz invázióra már nem tért ki.

Gáza város kapujában állnak az izraeli egységek, jelentették izraeli katonai szóvivők szerdán – adta hírül az MTI.

Icik Kohen tábornok szerdán bejelentette, hogy hadosztályának erői mélyen a Gázai övezetben, Gáza város kapujában vannak. „Az elmúlt öt napban felszámoltuk a Hamász jelentős erőit, megtámadtuk stratégiai létesítményeit” – közölte a tábornok.

Jichák Hercog államelnök szerda esti beszédében nemzeti egységre szólított fel és ígéretet tett a Gázai övezetbe hurcolt izraeliek kimenekítésére. „Az elraboltak a fontossági sor élén állnak, visszatérésük szerves része a háború megnyerésének. A legjobb elmék a nap minden percében hazahozatalukon dolgoznak” – mondta Hercog.

Korábban Joáv Galant védelmi miniszter is Izrael összes tévécsatornáján közvetített beszédet tartott, melyben bejelentette, hogy heves csaták zajlanak a Gázai övezetben.

„A Hamász súlyos csapásokat szenved el” – hangoztatta. Elmondta: több mint tízezer bombát dobtak le Gáza városára; több ezer célpontot találtak el, katonai létesítményeket és „terroristák ezreit semmisítették meg a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintekig”.

Az iráni támogatású Hezbollah libanoni sííta fegyveres szervezet föld-levegő rakétával célba vette az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyik drónját szerda este a libanoni–izraeli határ közelében – írja a The Jerusalem Post.

Az izraeliek állítása szerint a rakéta nem okozott kárt a drónban, és válaszul az IDF csapást mért a rakétát kilövő sejtre. A Hezbollah ezzel szemben azt állította, hogy a drón megsemmisült.

Joe Biden amerikai elnök szerint humanitárius „szünetet” kellene hirdetni az Izrael és a Hamász közötti háborúban, a foglyok szabadon bocsátása érdekében.

A humanitárius szünetet az Egyesült Államok javasolta az ENSZ-nek, amit többek között Nagy-Britannia és Kanada is támogat.

A Riporterek Határok Nélkül arról számolt be még szerdán, hogy a konfliktusban már legalább 34 újságíró életét vesztette. 

A nemzetközi szervezet azt írta, hogy mindkét fél ismétlődő jelleggel háborús bűnöket követ el a gázai konfliktusról tudósító újságírók ellen, és arra szólították fel a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy indítsanak azonnali vizsgálatot emiatt. 

Közlésük szerint az ICC-nek jelezték azt is, hogy a gázai, civil területen történt izraeli csapásokban legalább nyolc palesztin újságíró meghalt, a Hamász október 7-i támadása után pedig legalább négy izraeli újságíró vesztette életét.

A panaszban azt is szóvá tették, hogy Gázában több mint 50 sajtótermék épületét semmisítették meg „szándékosan, részlegesen vagy teljes mértékben” a konfliktus kezdete óta. 

Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, hogy csak a kétállami megoldás és Jeruzsálem különleges státuszának biztosítása hozhat békét az izraeli–palesztin konfliktusban.

Két népről van szó, amelynek együtt kell élnie. Egy bölcs megoldással, két államban. Az oslói egyezményekben foglaltak szerint, két egyértelműen meghatározott államban, és a Jeruzsálemnek biztosított különleges státusszal

– mondta az egyházfő a Reuters szerint.  

A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az új palesztin államnak a megállapodás értelmében Kelet-Jeruzsálem lehetne a fővárosa. Izrael azonban az utóbbi években rendre elutasította azt a felvetést, hogy Jeruzsálem különleges státuszt kapjon.